Az SZDSZ elnöki székéért folytatott év eleji kampányban Kóka János - az Indexnek nyilatkozva - ezzel a mondattal hívta fel magára a figyelmet: "Ahogy vállalkozóként, úgy politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól."

A Heti Válasz január és szeptember között öt olyan ügyet tárt fel, amely a "távol tartás" helyett inkább a közel állást bizonyítja. Miként alább kiderül, Kóka a kommunikáció számos eszközét bevetette, hogy ne kelljen érdemben reagálnia a kínosabb felvetéseinkre: válaszadás és elszámolás helyett pereket és rágalomszámlálót indított, vagy épp ellenzéki hadjáratról beszélt - egyes pártok "házi harsonájának" nevezve lapunkat.

1. Villaépítés a normafánál - Színlelt vagyonbevallás című cikkünkben (Heti Válasz, 2007. január 25.) azt állítottuk: Kóka János megtalálta a módját, hogy ne kelljen bevallania egy jelentős ingatlant a vagyonnyilatkozatában. A gazdasági miniszter szerzeményének a budai Normafa egyik legdrágább utcája ad otthont; a több mint négyezer négyzetméteres telek a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó Kft. nevén van - amely 51 százalékban Kóka tulajdona.

Írásunkat kommentálva a kormánypárti Népszava úgy fogalmazott: a Fideszben döntés született arról, hogy megpróbálják befolyásolni az SZDSZ tisztújítási küzdelmeit - "a Heti Válaszban közölt cikkel kezdődő lejárató kampány azzal próbálja a minisztert inszinuálni, hogy az építkezés költségeit eltitkolta vagyonnyilatkozatából". Nos, a villaprojekt tényét először a Színes Bulvár Lap (mai nevén: Bors) dobta be a köztudatba, lapunk "mindössze" a részletekben merült el.

A gazdasági tárca perrel fenyegetőzött, az SZDSZ pedig bejelentette, "minden politikusát meg fogja védeni a nemtelen támadásokkal szemben". Írásunk nyomán a kisebbik kormánypárt felkérte az ellenzéket(!), "hagyjon fel a 17 éve stabilan működő többpárti magyar demokrácia módszeres szétverésével".

Áprilisban azután Kóka János első fokon megnyerte a beígért sajtó-helyreigazítási pert: a bíróság elfogadta azt a miniszteri érvelést, hogy miután az építtető cégben lévő 51 százalékos tulajdonrészét feltüntette a vagyonnyilatkozatában, a villát nem kellett külön bevallania. A szabad demokraták azonnal tudatták: "Mi, liberálisok, tiszteljük a sajtószabadságot, súlyosan elítéljük azonban, ha e jog gyakorlása mások méltóságát, jó hírnevét, becsületét csorbítja. Bízunk abban, a jogerős ítéletet követően a Heti Válasz megfelelő formában megköveti az SZDSZ elnökét, és a jövőben tartózkodik a jogsértő cselekményektől."

Ám a múlt keddi tárgyaláson nem Kóka János, hanem a Heti Válasz nyert - jogerősen. A liberálisok mégsem követték meg lapunkat, s a kokajanos. hu honlapra kihelyezett rágalomszámlálóról sem távolították el a cikkünket becsmérlő sorokat.

2. A Dataplex-történet - Szervezett felvilág I. című írásunkban (Heti Válasz, 2007. február 22.) feltártuk, hogy miként juthatott három ciprusi off-shore társaság három hónap alatt hárommilliárd forinthoz a szerverhotelt működtető Dataplex Kft. adásvételekor. Az is kiderült, hogy az üzlet nem jöhetett volna létre Kóka János sógora, családi ügyvédje, vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül.

A miniszter már napokkal a cikk megjelenése előtt felkurblizta rágalomszámlálóját, mondván: "Információim vannak arról, hogy a következő hetekben pontosan megtervezve, a különféle jobboldali sajtótermékekben, a Kuruc.infótól a Gondolán és a Magyar Nemzeten át egészen a Heti Válaszig különféle megalapozatlan rágalmakat fognak ellenem terjeszteni."

Hírszerzésből jelesre vizsgázott a tárcavezető; miután a Heti Válasz mindvégig újságként viselkedett, azaz a Dataplex-történet megjelentetése előtt a GKM-et is megkereste kérdéseivel, nyilván nem volt nehéz kitalálni, hogy valamire készülünk. Így fordulhatott elő, hogy a liberális politikus már akkor rágalomként beszélt cikkünkről, amikor még nyomdába sem küldtük. Később a Nap-kelte, valamint az ATV Friderikusz Sándora is igyekezett szembesíteni Kókát a tényekkel, ám ő csak annyit közölt: "Valóban vannak barátaim, valóban vitorlázom és valóban van ügyvéd ismerősöm is, utóbbi megteszi a szükséges jogi lépéseket az újsággal szemben." Majd többször leszögezte, írásunk "kizárólag valótlanságokat állít".

Hát nem. Mind első, mind másodfokon nyertünk Kóka Jánossal szemben. A szabad demokraták ezúttal sem adtak ki közleményt, és nem kérték meg elnöküket, hogy tartózkodjék a Heti Válasz jó hírnevének csorbítgatásától. A másodlagos nyilvánosságban (értsd: a politikai pletykagyárakban) elterjedt viszont, hogy lapunkat a Kóka gyengítésében érdekelt Fodor Gábor, illetve az MSZPpénztárnokként ismert Puch László "eteti" információval. A leghajmeresztőbb forgatókönyv szerint maga Gyurcsány Ferenc kormányfő az, aki iratcsomókat küldözget a szerkesztőségünkbe.

3. Cardent és más cégügyek - Szervezett felvilág II., A bevétel erősíti a szabályt és Magyar nagydíj című cikkeinkben (Heti Válasz, 2007. április 5., július 26., szeptember 6.) arra a következtetésre jutottunk, hogy létezik egy üzleti kör, amely rájár a gazdasági tárca által felügyelt társaságok büdzséire. Igazoltuk, hogy az állami Sulinet-programmal felhizlalt egykori Kóka-cég, az Elender lényegében az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt., illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ útdíjprojektjében él tovább.

Az ÁAK egyik újdonsült sztrádamatrica-viszonteladója, a "ciprusi" gyökerű Cardnet Zrt. Például - melynek igazgatóságában a gazdasági miniszter exelenderes vitorlástársának is helyet szorítottak - a 2007-es üzleti évben már 700 millió forintos árbevételre számíthat. Írásunk megjelenése után a Fidesz arra kérte Kóka Jánost, ne év végén, hanem azonnal távozzon a GKM-ből - a tárcavezető nem reagált, és egyelőre maradt, aki volt.

4. Kamilla esete a Hankookkal - Magyar gumi című írásunkból (Heti Válasz, 2007. július 5.) kiderült, hogy a délkoreai fél a széles körben vitatott dunaújvárosi Hankook-beruházást szentesítő 2005-ös aláírási ceremóniára mindössze három illusztris magyar vendéget hívott meg: Kóka mellett Garamhegyi Ábel államtitkárt, valamint a miniszter majdani élettársát, Szandrocha Kamillát. A tárca sajtóosztálya azzal indokolta e leosztást, hogy a Hankook-szerződés egyeztetésével - valami különös oknál fogva - nem a GKM befektetési főosztályának vezetőjét, hanem "Szandrocha Kamilla osztályvezetőt bízták meg". A Blikk később azzal egészítette ki a Heti Válasz információját, hogy Kóka János már a szöuli vizit előtt is "jócskán kerülgette Kamillát".

5. Az M5-ös botrány - Miért kell mennie Kókának? című cikkünkben (Heti Válasz, 2007. augusztus 30.) egyértelművé tettük: a miniszter európai uniós botrányt előzött meg azzal, hogy nyár közepén bejelentette távozását a gazdasági tárca éléről, illetve hogy lefújta az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Zrt. privatizációját. A Klubrádiónak nyilatkozó Kóka János ismét kitért a cáfolat lehetősége elől, mondván: "Van egy gyakorlat, ami úgy szól, hogy egy Fidesz-közeli újság megfogalmaz egy rágalmat, és másnap a Fidesz ügyeletes szóvivője kiáll, és egy sajtótájékoztatón ünnepélyesen felolvassa [az odaillő mondatokat]. Ez annyira jól működő gyakorlat, hogy semmiképpen sem szeretném megzavarni." (A valóságban a nagyobbik ellenzéki párt nem tartott sajtótájékoztatót az ügyben, mindössze egy szűkszavú közleményben értekezett Kóka lebukásáról.)

***
Kóka János a fenti öt esetből kettőt peresített, és mindkettőben alulmaradt. E tényből nem következik, hogy a Heti Válasz tévedhetetlen volna. Az viszont igen, hogy - miként a Hírszerző internetes portál fogalmazott - "bedöglött a miniszter rágalomszámlálója". Bírósági ítéletek ide vagy oda, lapunk nem kíván jogi úton elégtételt venni a rágalmazó pártelnöktől - a közélet öntisztulását ugyanis más, hatékonyabb módszerrel szeretnénk bátorítani.