Érthetetlenek a szocialista országgyűlési képviselők.

Az SZDSZ-esek még csak-csak, elvégre nekik nincs más esélyük, ki kell tartaniuk Gyurcsány mellett. Egy soron kívüli választás letaglózná a madaras pártot.

Visszatérve a vörösökre, az bennük a felfoghatatlan, hogy miért tűrik a sorozatos és mérhetetlen lealázást, ahogyan Gyurcsány csuklóztatja őket az elmúlt hetekben. Hónapok óta nyelik a szitkokat Gyurcsányék gyalázatos kormányzása miatt, és most még ez is.

A Kormányfő úgy döntött, hogy ha már a politikai elitre haragszik a nép, haragudjon az országgyűlésre, ne a miniszterekre. Ami mégiscsak skandalum, elvégre az előbbi az utóbbinak a főnöke. Magyarán a beosztott sértegeti a felettesét. Sokallja a jövedelmét, kioktatja, hogy rosszul végzi a munkáját, mószerolja a sajtóban.

A mostani helyzet gyökerét keresve okkal vághatjuk rá, hogy persze az őszödi "szenvedélyes igazságbeszéd" - de legyünk őszinték, ez is hazugság. Valóban a többéves hazudozás vezetett a mostani állapotokhoz - de ez csak az igazság egyik fele. A másik fele kellemetlenebb.

Kelsz és lenyugszol észrevétlenül:
Innep volnál, de senki meg nem ül,
Végzetes évi nap!

Arany János vetette papírra ezeket a sorokat, az önkényuralom sötét napjaiban, 1850. március 15-én.

Van, illetve volt itt egy innep, amelyet gondosan elfelejtettünk megülni. Pedig tanulságokban bővelkedő emléknapról van szó.

2006. október 1-jén szenvedte el történetének legnagyobb vereségét az MSZP. Ha országgyűlési választások lettek volna, 300-nál több képviselőt küldhettek volna a T. Házba a Fidesz és szövetségesei.

Akkor, a vereség miatti rémületben a szocialista képviselők - rosszul döntöttek. Két hibát követtek el Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazási támogatásával: 1. leváltották a népet, amely öt nappal korábban menesztette és 2. felsorakoztak a kétévi hazudozás mögé. "Vére rajtunk és fiainkon!" - kiálthatták volna, ha ismernék a Bibliát.

A kormányzati elvvé emelt becsapás, átverés, rágalmazás és lopkodás mostanra elvezetett oda, ahová szükségképpen vezetnie kellett. A valóságot és a tisztességet száműző kormányzatok mindig ott érnek véget, ahol Richárd kiált: "Országomat egy lóért!"

Tényleg érthetetlenek a szocialista országgyűlési képviselők. Vajon miért nem hisznek a tudósok szerint oly mély társadalmi beágyazottságukban? Miért hagyják, hogy egy outsider sorozatosan bohócot csináljon belőlük? Miért hiszik, hogy Zuschlag a nagy tolvaj, pedig mind tudják, hogy Zuschlag csak az NB2.

Miből gondolják az MSZP-s honatyák és -anyák, hogy ezzel a tónussal ki lehet húzni az országot a csávából? Hiszen ott vannak az ország minden szegletében, és látják, hogy - szemben a kormánypropagandával - milliók sorsa válik hónapról hónapra nehezebbé, ráadásul Gyurcsány most már őrájuk feni a fogát? Félreértés elkerülésére: nem ebéd lesz a derék szocialistákból, inkább rituális áldozati szertartás alanya.

Bognár Eleonóra