- Mi a véleménye a gyurcsányi hét pontról?

- A miniszterelnök nyilvánvalóan el akarja terelni a figyelmet a lényegről, de az a helyzet, hogy a saját maga ásta verembe látszik beleesni, ugyanis ha tényleg komolyan vesszük, amit mond, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor mond le Veres János. Volt egy interpelláció, amely arra kérdezett rá, hogyan fordulhat elő, hogy egy külföldi befektető Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyedi kormánydöntés alapján ötmilliárd forintos támogatást kap, és ez a cég éppen Veres János cégének a tulajdonában lévő, egyébként évek óta üresen álló iparcsarnokot bérli ki. Ráadásul - mit tesz a véletlen - éppen a Veres János fiai által alapított vagy működtetett alapítvány támogatja.

- Szponzorálja.

- Magyarul, ha a miniszterelnököt komolyan kell venni, akkor fel kell állítani Veres Jánost. Néztem a parlamenti ülésen a szocialista képviselőtársaim arcát, ők is rettentő kínosnak érezték az egészet, mert ez a dolog védhetetlen. És lehet vég nélkül sorolni azokat az ügyeket, amelyekről mindenki tudja, hogy nem stimmelnek.

- De mi van akkor, ha ez az egész csak kommunikáció?

- Persze hogy kommunikáció, mert nem tudok arról, hogy Veres Jánost felállította volna a miniszterelnök, nem tudok arról, hogy a nyilvánvalóan összeférhetetlen képviselőtársait felállította volna, ráadásul éppen az ő elhíresült ügyei miatt neki is le kellene mondania. A bőség zavarával küzd a miniszterelnök. Pontosan az lesz ennek is a foganatja, mint a száz lépés programjának vagy a 48 pontnak, csak csökken a szám. Most hét volt, majd három jön, az olyan meseszám.

- Nem fordulhat elő, hogy a népszavazás előtt is ilyen kommunikációs trükkel él majd a kormány?

- Látjuk, hogy a kommunikációnak mekkora szerepe van a kormányzásban, sőt igazából nem csinál a miniszterelnök mást, csak kommunikál, de azért aki parlamenti képviselő, és letette az esküt, annak a törvényes utat kell járnia. Napnál világosabb, hogy a Zuschlag-ügyben ellopták az állami támogatást. Ezeket a támogatásokat jelentős részben Gyurcsány Ferenc írta alá. Az akkor és a most is hatályos jog alapján az aláíró felelősséget visel azért, hogy ezt a pénzt miként használják fel. Ellenőrzési rendszert kell működtetni az államháztartási törvény szerint, és ha nem tudnak elszámolni a felvett pénzzel, akkor két feladata van az aláírónak: vagy vissza kell követelnie az állami pénzt, mert nem arra a célra használták fel, amelyre igényelték, vagy ezeket a szervezeteket ki kell zárnia az állami pénzosztásból, amíg az elszámolást nem rendezik. Tehát a napnál világosabb, hogy Gyurcsány ezt elmulasztotta, nem úgy bánt a közpénzzel, ahogyan elvárható. Tehát nem a jogszabályokat kell megmódosítani vagy rendszereket átalakítani, mert úgy tudom, hogy lopni korábban sem lehetett.

- Hisz abban, hogy a vallomás, amelyet Gyurcsány Ferenc tett, nyilvánossá válhat?

- Ez a miniszterelnöktől függ.

- Azt mondta, hogy semmi kifogása nincs ellene, aztán nem történt semmi.

- Meg van lepődve azon, hogy a miniszterelnök mondott valamit, aztán kiderült, hogy nem az van, hanem az ellenkezője? Tudjuk, hogy a miniszterelnök, hogy is mondjam, az igazmondást tekintve kihívásokkal küzd. Az ügyészség nyomoz, tehát mondania kell valamit. És gondoljuk csak meg, hogy mivé lehet a teljes magyar államigazgatás, ha ebben az ügyben azt sikerül kihozni, hogy az első számú felelős, aki az aláírásokat megejtette, igazából nem felelős. Akkor tényleg vége van nemcsak a demokráciának, hanem a jogállamnak is.

- Ön szerint a helyzet kulcsa a szocialista képviselők kezében van?

- Szerintem a miniszterelnök nem fog lemondani, amíg le nem mondatják.

- A jelenlegi közjogi helyzetben csak az jelentene igazi változást, ha az ügyészség vádat emelne Gyurcsány Ferenc ellen.

- Meg kell várni, mit tesz az ügyészség. Az a kérdés, hogy ezt a napnál is világosabb helyzetet hogyan kezeli. Mert az lesz csak a furcsa dolog, amikor esetleg a parlament Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának a kiadásáról szavaz. Nem vagyok nyugodt, mert eddig még mindenkit kiadtunk büntetőügyekben, de a múltkor Juhászné Lévai Katalin mentelmi jogát nem függesztette fel a parlament. Ennek az az üzenete, hogy gyerekek, szabad a vásár, majd megvédünk.

- Szolgálunk vagy verünk címmel interpellációt intézett Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterhez a szeptember 22-i Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó-mérkőzés alkalmával történt rendőri akciók miatt. Mi lesz a folytatás?

- Az ORFK vezetője fegyelmi eljárást kezdeményezett az ügyben, mert azt még az interpellációra válaszoló Juhász Gábor államtitkár is elismerte a válaszában, hogy a lovasroham vezénylése elhibázott rendőri lépés volt, ráadásul nem is volt jogszerű, mert kényszerítő eszköznek számít, és az alkalmazása előtt fel kell szólítani az alanyokat, ehelyett nekiestek a tömegnek, mint Béri Balogh Ádám a labancnak. A debreceni szurkolók megérkeztek, és mentek gyalog a mérkőzés színhelyére, és az egyik sarkon, ahol hosszú évek óta mindig atrocitás történik, mert az a nyíregyházi szurkolók egy részének a törzshelye, indokolatlanul megállították a rendőrök a tömeget, és megjelent három vagy négy nyíregyházi szurkoló, de semmilyen atrocitás nem volt. Egyszer csak három lovas rendőr, mint akinek elment az esze, a saját rendőrein átgázolva nekiesett a tömegnek. Szerencse, hogy nagyobb katasztrófa nem történt. Utána már a többi ennek az attaknak az egyenes következménye volt.

- Mit tartana adekvát büntetésnek?

- Már a rendőrség részéről?

- Igen.

- Csak azt akarnám világossá tenni, hogy a rendőrök hibáztak, azért, hogy lehessen ebből a későbbiekben tanulni. Hogy egyébként viszonylag jól kezelhető tömegnek nem szabad nekimenni, mert agresszívvá válik. Most nem tudom, meddig, minden Nyíregyháza-Debrecen-meccsnek az lesz a tétje, hogy lesz-e visszavágó. Agyrém, én focit szeretnék látni, nem utcai harcot.

- Mi lehet a megoldás?

- Magyarországon nem a rendőrség dönti el, hogy kiemelt biztosítást igényel-e egy rendezvény, hanem van egy bizottság, amely ezt meghatározza, és a rendőrség a döntést elfogadja. Akik a bizottságban ülnek, mind abban érdekeltek, hogy ne legyen kiemelten biztosítandó a rendezvény, mert a rendezőknek is, a rendőrségnek is többe kerül. Abszurditás. Nem jó ez a rendszer, mert a közrend fenntartásáért mégiscsak a rendőrség felel. Egy az ügyben felelősséggel nem tartozó bizottság hozott egy nyilvánvalóan inkompetens szakmai döntést. Lehet, hogy belekerült volna hárommillióval többe a biztosítás, de most hosszú évek alatt biztosan többet fogunk költeni rá, mert ezentúl mindegyiket kockázatosnak minősítik. Megint az a benyomása alakult ki a debreceni közönségnek, hogy a rendőrök nem nekik szolgálnak, és nem őket védik.

- Mit szól ahhoz a javaslathoz, hogy a kormány korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét, mert az eladósodottságuk zavarja a konvergenciaprogramot?

- Ezt hajmeresztőnek tartom. A kormány egyre inkább pakolja át az önkormányzatokhoz a feladatokat, és mindegyiknek az ellátása pénzbe kerül, de közben folyamatosan csökkenti a finanszírozást. Az önkormányzatok ezt nem tudják kezelni, amikor pedig külső forrást akarnak bevonni, azt megtiltják. Ez aztán végképp agyrém.

- Egyetért azzal, hogy ha meglépik, akkor végképp a padlóra kerülnek az önkormányzatok?

- Nem ez viszi őket padlóra, hanem ez a folyamat. Az önkormányzati rendszer egyre rosszabb szinten tudja ellátni a feladatait, egyre kevesebb pénz jut az utcák takarítására, a rend, az iskolák, a szociális otthonok fenntartására, ennek mind-mind megisszák a levét az emberek.

- Padlóra kerülhetnek tömegesen az önkormányzatok?

- Mit jelent az hogy padlóra kerülnek?

- Mondjuk tömegesen csődöt jelentenek.

- Nem, de tömegesen válnak képtelenné az alapfeladataik ellátására. Például eddig évente négyszer kellett kaszálni, most csak egyszer fognak, és akkor derékig ér majd a fű.