Szájer József néppárti európai parlamenti képviselő az alapítók nevében elmondta: bár papíron jogállam és demokrácia van Magyarországon, de az alapvető jogok a valóságban nem érvényesülnek. Napjainkban populista és ideológiai támadások is indultak a szabadságjogokkal szemben, azt sugallva, hogy félni kell, nem szabad kimenni az utcára, és nincs különbség a jogaikat gyakorló állampolgárok és adott esetben a randalírozók között.

A szervezet tagjai a társadalmi élet több területét reprezentálják. Az alapítók között szerepel Balog Zoltán teológus, politológus, fideszes képviselő, Borókai Gábor újságíró, a Heti Válasz főszerkesztője, Hankiss Ágnes író, szociológus, Elek István közíró, Hegedűs Zsuzsa szociológus és Gyürk András (Fidesz) európai néppárti parlamenti képviselő, valamint Gál Kinga (Fidesz) európai néppárti parlamenti képviselő.

Az alakuló nyilatkozatban az szerepel, hogy a Szabadság Kör civil személyek, közéleti személyiségek, politikusok kötöttségektől mentes tömörülése, amely a szabadságjogokat Magyarországon ért támadásokra tekintettel a szabadságjogok következetes, megalkuvás nélküli politikai képviseletét tűzte zászlajára.

Első javaslatuk, amely a rendőrségi törvény módosítására irányul, azt tartalmazza, hogy a szabadságjogokat érintő rendőri intézkedések során az állampolgári jogokra és a jogorvoslatra történő felhívás azonnal, ott helyben és szóban kötelező legyen az eljáró rendőr részéről. A felhívás elmaradása többek között a rendőr fegyelmi felelősségre vonását vonhatná maga után. A módosításra a kör szerint azért van szükség, mert az elmúlt hónapokban a rendőrség több alkalommal képtelen volt jogállami módon a polgárok szabadságjogainak tiszteletben tartásával eljárni.

Szájer József elmondta, hogy szeretnének minél szélesebb körhöz, az egyetemi ifjúsághoz és mindazokhoz, akik a szabadságjogok ügyét fontosnak tartják, eljutni.