- Ön volt az egyik készítője annak az alkotmánybírósági beadványnak, amely a szeptember 25-én életbe lépő vagyontörvény megsemmisítését kéri. Ilyen súlyos bajok vannak az új törvénnyel?
- Olyannyira, hogy az már az első bekezdésében szembe megy a jelenleg hatályos alkotmány szövegével, gyakorlatilag egy tollvonással felülírva azt, és a továbbiakban sérti annak nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenharmadik paragrafusát.

- Annak ellenére született ilyen törvény, hogy egyszer megfontolásra visszaküldte a köztársasági elnök a parlamentnek, és módosítottak is rajta?
- Igen. A parlament sajnos csak annyit változtatott az eredeti törvénytervezeten, hogy a héttagú vagyongazdálkodási tanács tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ez  talán az első pillanatra úgy tűnhet, mintha lényeges változtatás lenne, de nem az. A törvény alkotmányosságán mit sem javít. A legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy a vagyon védelméről, annak megtartásáról, felhasználásáról ki jogosult dönteni. A köztársasági elnök ebben semmiféle jogot nem kapott.

- Semmit sem tehet?
- Gyakorlatilag nem. A köztársasági elnök az előterjesztett kinevezés törvényességét ellenőrizheti. S csak abban az esetben tagadhatja meg az előterjesztés teljesítését, ha az abban szereplő egy vagy több személy kinevezése a demokratikus államszervezet működését súlyosan veszélyeztetné. Tehát például köztörvényes bűnöző kerülne erre a listára. Egyébként ebben a politikai felelősség nem a köztársasági elnököt, hanem a kinevezendő előterjesztőjét terheli. De nem is ez a legnagyobb probléma ebben az ügyben.

- Mire gondol?
- Az alkotmány szövegének a törvényekkel harmóniában kell lennie. A vagyontörvény pedig nincsen. Ha egy adott törvényről megállapítható, hogy az alkotmányban tartalmazott megkötéseket elkerüli, áthágja, nem veszi figyelembe és ellenükre megy, az a törvény nem alkalmas arra, hogy a jogrendbe beillesszék, mert jogbizonytalanságot okoz. Ezért aztán azt kellett megnézni, mit mond az alkotmány a nemzeti és állami vagyonról.

- E szerint a vagyontörvény összemos különböző fogalmakat?
- Egyértelműen. Az alkotmány tizedik paragrafusa arról szól, hogy az állam tulajdona nemzeti vagyon, ha az, akkor azzal csupán az egész nemzetet képviselő szervezet rendelkezhet. Ezzel ellentétben az új törvény eleje azt mondja, hogy a magyar állam tulajdona állami vagyon.

- Tehát változtat az alkotmány szövegén?
- Igen. Erre persze lehet azt kérdezni, hogy nem mindegy, hogy nemzetinek vagy államinak nevezünk valamit? Nem mindegy, mert akkor nem kellene az alkotmánynak sem megkülönböztetnie. Ha azt mondjuk, hogy a tulajdonos voltaképpen nem a saját tulajdonát birtokolja, hanem a másét, akkor ennek megkülönböztető jellege van. Ebből a szempontból ez az egysoros mondat nagyon jelentős, mert azt mondja ki, hogy a magyar államnak mint szervezetnek, köztársaságnak nevezett államformának van tulajdonosi jogosultsága a polgári törvénykönyv és a közjog szerint is. Tehát vannak dolgok, amelyeket az állam saját tulajdonának nevezhet, de ez nem a magyar állam, hanem a magyar nemzet vagyonának tárgya. Ha egy új törvény ezeket a szavakat átalakítja, tehát módosítja az alkotmány szövegét, akkor abban egészen nyilvánvaló alkotmányellenesség mutatkozik meg.

-  Az    alkotmánymódosításhoz   pedig ennél jóval több kell.
- Kizárólag alkotmánymódosító céllal összeülő Országgyűlés módosíthatja az alkotmányt, ehhez kétharmados többség kell.

- Mit jelent a nemzeti vagyon?
- Az alkotmány szerint az állam vagyona nemzeti vagyon. A nemzet tagjai, a felnőtt magyar polgárok, valamilyen formában résztulajdonosai ennek az állam tulajdonában lévő vagyonnak. Az alkotmány azt mondja, hogy a magyar köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot alapjogként. A tulajdon abszolút jogi kategória, és csak jogi aktussal szüntethető meg. Két fajtája van: a köztulajdon és a magántulajdon, amely elválik egymástól és egyenjogú. Ha a köztulajdon a nemzet vagyona, akkor erről rendelkezhet is. Az alkotmány szerint a tulajdon alapjog. Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait pedig az állam köteles tiszteletben tartani. Olyannyira, hogy még törvénnyel sem vonhatja el azok lényeges tartalmát. Márpedig az, hogy a közvagyon nemzeti vagyon, azért lényeges, mert így ezt sem vonhatja el.

- Az új törvény e szerint ezt a jogot elvonja?
- Erőteljesen korlátozza az állampolgárok részvételét a közvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásában. De mondhatnám azt is, hogy a nemzeti vagyon létét nem kívánja figyelembe venni. Tulajdont csak kivételesen vagy közérdekből lehet kisajátítani vagy privatizálni. Nem úgy van, hogy jön a "köz", és azt mondja: itt a pénz, ezt elveszem, és örülj, hogy élsz. Ennek rendje volt negyven évig, de ma már meg kell kérdezni, hogy azt az általam kinézett tárgyat egyáltalán el kívánja-e adni a tulajdonosa. Ha nem, akkor nincs az a bíróság, amely azt elvehetné tőle. Nem lehet egy kórházat, közösségi villát odaadni valakinek fél áron, vagy privatizálni, csak ha igazolt közérdekből van szükség rá, és azonnal, teljes áron fizetnek érte. Amint a magánszemélytől nem vehetem el a magánvagyonát, ugyanígy az állampolgártól sem vehetem el azt az alapjogát, hogy a közvagyonnal kapcsolatos kérdésekbe beleszólhasson. A vagyon az övé is, a magyar állampolgároké. Minden olyan jogi konstrukció, amely ezen túlteszi magát, és önkényes, egyedi döntések alá veti a nemzet vagyonát, az alkotmányellenes.

- Ez az önkormányzati vagyonnál is így van?
- Érdekes módon ott kimondja a törvény, hogy az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés az a testületé, a polgármester csak végrehajthatja a határozatot, és nem gyakorolhat tulajdonosi jogokat. De az állam esetében az új vagyontörvény ezt megfordítja: az állam adminisztratív apparátusa -  mert hiszen a minisztérium az - függetlenül a törvényhozástól, bírósági kontroll nélkül, önmagán belül létrehoz egy sajátos kis testületet, amelynek minden nemzeti vagyon feletti rendelkezését a kezébe adja.

- Ez az a hét ember, aki a vagyongazdálkodási tanácsban ül?
- Igen, és a plusz egy ember, aki a részvénytársasági jogokat mint miniszter gyakorolja. Minden részvény az államé, az egész nemzeti vagyon pedig mint tőke jelenik meg, és egy miniszter rendelkezésén múlik minden. A vagyontörvény a kormánynak megadja azt a jogkört, hogy minden esetleges felvetődő problémát kormányrendelettel rendezzen. Tehát nemcsak a közösség egyetértését nem kell kikérnie, nemcsak hogy nemzeti konszenzus nem kell a nemzeti vagyon feletti rendelkezésről, hanem még többségi parlamenti konszenzus sem kell.

- Azt csinálnak, amit akarnak?
- Az új törvény szerint így fest. Az a tétel, hogy az állam vagyona a nemzet vagyona, visszájára fordul: mindent odaadtunk az államnak, és bár minden a nemzeté, de semmibe sem szólhatunk bele.
A nemzet a saját vagyonával való rendelkezésből ki van zárva. A közvagyonból a magánvagyon irányába való mozgást rendkívül könnyűvé tették, és még ideológiát is gyártottak hozzá. Ez a törvény lehetőséget ad a maradék közvagyon kiárusítására, Magyarország kisemmizésére. Ezért kértük az Alkotmánybíróságtól ennek megsemmisítését.