Magyarország válságban van. A krízis az állam, az ország és a nemzet szintjén egyaránt megjelenik. A válság nyílt a pénz, a gazdaság, a politika és az erkölcs világában. A pénz válságát az államháztartás Európai Unióban legmagasabb hiánya és az euróra éretlenség jelzi. A gazdaság válságát a térségben legalacsonyabb növekedés és az egyre erősödő duális gazdasági szerkezet mutatja.

A politika válságát a politikai osztály nemzeti megállapodásra való képtelensége és a politikai intézményekbe vetett közbizalom zuhanása fejezi ki. Az állam erkölcsi krízise a kormányzó politikai elit hazugságai és alkalmatlansága miatt lépett fel. Ám az erkölcs válsága ennél szélesebb és mélyebb, az élet minden területét átszövi. Egyszerre jellemzi az állam, az ország és a nemzet mai működését. Egyszerre jelenik meg a mély szegénység és a tömeges lecsúszás eltűrésében, a család- és gyermekellenes állami politikában, a munkaellenes kormányzati politikában, az egyre egyenlőtlenebb, igazságtalanabb vagyoni és jövedelmi szerkezetben, valamint a jövő mindennapi önfeladásaiban.

Alulmúlhatatlan válság

A nemzet válsága mélyebb az állam és az ország válságánál. Az újabb nemzeti mélypont 2004 és 2006 között vált nyílttá. Mérföldkövei a 2004-es politikai kormányzati puccs, a nemzeti összetartozás népszavazásban megjelenő elutasítása, a 2006-os, hazugságra épülő választási eredmény, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának fonák "megünneplése" és a magyar nemzet térségi, európai és globális leértékelődése. A nemzet válságának azonban ezek csupán jelei, az okok mélyebbek és rejtettek.

A magyar nemzet krízisének döntő oka, hogy az elmúlt két évtized történelmi fordulatait, új esélyeit a nemzet nem volt képes felhasználni alapvető betegségeinek orvoslására. A demokrácia, a piacgazdaság és a nyugati integráció nem hozott pozitív fordulatot a nemzeti sorskérdésekben.

Foltosak és gyengék

Ma sincs közmegegyezésre épülő pozitív nemzeti jövőkép és nemzetstratégia, a nemzettudat sebei nem hegedtek be, a nemzetépítés megtorpant, nem indult el sem demográfiai, sem népegészségügyi fordulat, foltosak és gyengék a demokrácia, a jogállam intézményei, antiszociális a piacgazdaság működése, az állam teher a társadalmon és a gazdaságon, a gazdasági felzárkózás megtorpant, és a középosztályosodásra épülő széles társadalmi felemelkedés bezáródóban van. Tíz akut nemzeti betegség, és egyiknél sem láthatók a gyógyulás jelei. Eltelt két évtized, megtörtént minden lehetséges pozitív külső fordulat, még sincs pozitív belső fordulat a nemzet működésében. A rendszerváltozás kudarca miatt van új nemzeti mélypont, ezért van újabb magyar dráma. Megint "valahol utat vesztettünk".

Történelmi szakadékok

A múlt nemzeti mélypontjai kétfélék: láthatók és rejtettek. A muhi és a mohácsi csatavesztés, Buda török megszállása és az ország három részre szakadása, a szabadságharcok és forradalmak leverése, a világháborúkba való belépés, Trianon, a magyar zsidóság tragédiája és a szovjet érdekövezetbe való betagolás történelmünk látható nemzeti mélypontjai. Más mélypontok azonban rejtettek, ma sem részei a nemzettudatnak. Az 1400-as évek második felében a túladóztatás miatt már megroppant a magyar gazdasági felemelkedés és megrekedt a polgárosodás. Ennek is következménye a tűzfegyverekre épülő katonai forradalomból való kimaradás, ami a török hódoltság rejtett oka. A magyar protestantizmus elgyengülése az 1600-as években rejtett nemzeti mélypont, mert a második polgárosodás helyett második jobbágyság felé vitt. 1686 is újabb nemzeti elakadás kezdete, mert nemzeti függetlenség helyett új, kedvezőtlen birodalmi integrációt hozott. Az 1850-60-as években a jobbágyfelszabadítás módja és a régi középrétegek hirtelen megroppanása már esélytelenné tette a gazdasági felzárkózást és a társadalmi felemelkedést. Az új polgárság kívülről és nem belülről jött, ez a két világháború között belső társadalmi válságot hozott, és máig megoldatlan nemzetépítési feladatot teremtett.

A felzárkózás zavarai

Ma is kedvezőtlen rejtett fordulat részesei vagyunk. Túl azon, hogy elfecséreltük az elmúlt két évtizedet a nemzeti sorskérdések megoldása szempontjából, ma már azt sem tudjuk megelőzni, hogy belátható időn belül leálljanak a gazdasági felzárkózás mozgató erői a magyar gazdaságban. A rendszerváltozás után kialakult gazdasági és társadalmi szerkezet nem alkalmas az átütő gazdasági sikerre, programozott a gazdasági kudarc. A magyar piacgazdaság döntő területein olyan torzulások és szűk keresztmetszetek alakultak ki, amelyek igen hasonlatosak a magyar népességet jellemző demográfiai, testi és lelki betegségekhez. Torz a tőke- és profitszerkezet, gyenge a hazai tulajdon, ezért gyenge a hazai tulajdonon alapuló középosztály. Alacsony hazai hozzáadott értékű gazdasági szerkezet alakult ki, ezért gyengék a belföldi vagyonosodás jövedelmi forrásai. Az innováció és a K + F gyengeségei hosszú távon leértékelődő áruszerkezetet vetítenek előre. Az oktatási rendszer gyengeségei évtizedekre előre lezárják a társadalmi felemelkedés csatornáit. A gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly rendre kizárja egymást, ez instabillá teszi az állam pénzügyi alapjait. Történelmi tapasztalat, hogy a nemzetek gazdasági sikere hoz széles körű társadalmi felemelkedést, és e kettő együtt teszi lehetővé a nemzeti sorskérdések megoldását. Ennek fordítottja is történelmi tény: a gazdasági kudarc és a felemelkedés megtorpanása tartós nemzeti megosztottságot, először rejtett, majd nyílt társadalmi válságot okoz. Már ezen a sínpáron haladunk, de vissza lehet-e fordítani az újabb történelmi lemaradást? Van-e kiút a zsákutcából?

Sorskérdések megoldása

Az állam és a politika még képes lehet arra, hogy megelőzze az újabb gazdasági és társadalmi kudarcot. Ehhez arra van szükség, hogy túllépjünk a mai nemzeti mélyponton. Ez akkor történhet, ha a politikai elit és a társadalmi közvélemény együtt megváltoztatja az állam működését. Az állam ma nem a nemzeti kérdések megoldásának eszköze, politikája hol nemtörődöm, hol még el is mélyíti az akut nemzeti betegségeket. Ha nem így lenne, akkor már megindultak volna a pozitív fordulatok a nemzeti kérdésekben, mert az elmúlt két évtized történelmi fordulatai erre elég lehetőséget adtak, és elég időt engedtek. A magyar állam ma egyoldalúan a piaci szereplők, az üzleti befektetők érdekeit képviseli, miközben a természetes közösségek értékeinek erősítése, esélyeinek és mozgásterének bővítése lenne az elsőrendű feladata. A nemzeti fordulat lényege, hogy az állam működésének középpontjában a nemzeti sorskérdések megoldása áll, tehát a felsorolt tíz betegség gyógyítása a nemzeti érdeket képviselő és érvényesítő állami működés célja. Képes lehet egy állam e betegségek gyógyítására?

Civil kurázsi

Önmagában nem, de egyedül képes elindítani a gyógyulás folyamatát. Az állam adós a nemzeti jövőkép és a nemzetstratégia kialakításával, bírjuk hát rá arra, hogy a lehető legszélesebb társadalmi részvétellel és egyetértéssel megalkosson egy 2025-ig kitekintő jövőképet és magyar stratégiát. Bírjuk rá az államot arra, hogy kezdeményezze a többi kilenc nemzeti kérdés megoldását, tehát a nemzetstratégiába való beemelését.

Miért tenné ezt az állam? A politikai, üzleti, szellemi és civil elitek nyomására. Mikor lépnének fel így az elitek? Ha ráébrednének arra, hogy a mai mély válságból már csak egyetlen út vezet kifelé, és ez a nemzet mint erőforrás kiaknázása.

Nemzet és siker

Koruk valamennyi sikere nemzeti siker, nem egyszerűen egy állam, ország vagy régió sikere. A 20. század közepétől minden gazdasági csoda és sikeres társadalmi felemelkedés a nemzeti eszmén, a nemzetek összetartozásán és belső együttműködésén alapult. 1870 és 1945 között Európa történelmi kudarcait - világháborúk, igazságtalan békék, népirtások, elnyomások - a nemzeti gondolat agresszív elhajlása okozta, míg 1945 után Európa és a globális tér valamennyi gazdasági és társadalmi sikerét a nemzeti összetartozás és összefogás ereje tette lehetővé. A nemzeti gondolat áll a szociális megoldások mögött, hiszen a közös nemzethez tartozás adja a szociális politika közösségi mozgatórugóját. Az amerikai, japán, kínai, ír, katalán, finn és a többi siker a nemzeti és a szociális gondolat másokat nem elnyomó és nem kirekesztő, tehát demokratikus összekapcsolásán alapul, ahogy a német nemzetiszocializmus, az olasz fasizmus és a kommunista diktatúra egyaránt e két eszme más nemzetekkel ellenséges, nem demokratikus összekapcsolására épített, tehát rombolt.

A nemzeti fordulat első és legfontosabb lépése, hogy felismerjük: egyéni, családi, közösségi, üzleti és társadalmi bajaink közös forrása, hogy ma nemzeti mélypontot élünk át. Válságaink mélyén a nemzet válsága húzódik meg. Összetartó, erős nemzet nélkül az állam, az ország és az ország lakói sem lehetnek erősek és sikeresek.

Erről a pontról lehet elindulni felfelé.