Még örömhírnek is felfoghatnánk, hogy a jövő évi költségvetés elvileg végrehajtható. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint azonban a büdzsé tervezete jó néhány feszültségforrást tartalmaz, ez veszélyezteti a teljesíthetőséget. Az Állami Számvevőszék tegnap nyilvánosságra hozott vizsgálata megmutatta, hogy a költségvetés tervezetének elkészítése azt az évek alatt kialakult gyakorlatot követi, amikor a vonatkozó törvényi előírások nem érvényesülnek maradéktalanul. Nem szerepelnek a dokumentumban a hosszú távú kötelezettségvállalások, a közvetett támogatások, illetve a középtávú tervezés szempontjából fontos, két évre kitekintő, főbb előirányzatokat összefoglaló elemek.
Mindez nem csupán formai hiányosságokat takar. A számvevőszék megállapította: nem találják megalapozottnak a kormány 2009-es GDP-előrejelzését, mert nem látnak magyarázatot arra, hogy mitől nőne a gazdaság jövőre 4,2 százalékkal. Kimerülőben vannak ugyanis a felhasználható erőforrások, amelyek új növekedési pályára állították a magyar gazdaságot.
Az Állami Számvevőszék diplomatikus megfogalmazásain túllépve ki kell mondani: a kormányzat a költségvetés elkészítésekor semmibe veszi az évek óta ismételgetett számvevőszéki figyelmeztetést: rendre alultervezik a kiadásokat, és túlbecsülik a bevételeket.
Mit tehetett volna a Pénzügyminisztérium, hogy a költségvetésre ne leselkedhessen az összeomlás veszélye? Elvileg a kormányzat egyetértett azzal, hogy a számvevőszék közpénzügyi téziseit törvénybe foglalja, és a költségvetés ennek a jogszabálynak az előírásaihoz igazodik. Mégsem született meg a törvény, így a büdzsé nem maximálja az eladósodás mértékét, és képtelen megakadályozni az egyre szegényebb önkormányzatok eladósodását is.
Jellemző "csekélység", hogy a kormány csaknem kétmilliárdért költségvetési hivatalt tervez létrehozni. Egy újabb bürokratikus intézmény, amelynek tevékenységét a számvevőszék hat munkatársa néhány hetes munkával bizonyítottan elvégezte: elemzésük tegnap jelent meg.
Lehet, hogy fájó önmegtartóztatást okozna, de a költségvetés rendbehozatalához mégis az kellene, hogy a folyamatosan érkező számvevőszéki észrevételeket a kormányzat ne vegye félvállról, hanem tartsa be. Véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, hogy a pénzügyi tervezés folyamatosan a pártpolitikai érdekek érvényesítéséről szóljon. Ki kellene hozni a költségvetést az ígérgetések veszélyes sodrásából. A feszültségek beépítése ugyanis veszélyes játék: az egész államháztartás összeomolhat miatta. Ráadásul a betervezett EU-támogatások sem érkeznének meg, így a hatalmas lyukakat nem lenne mivel befoltozni.