fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Tudatosan félrevezetik az embereket
2007. október 25., 07:56
Nem tud választ adni a dolgozóknak, hogy hányan maradnak jövőre, és milyen bérük lesz - mondta Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az Echo Televízióban Obersovszky Péter mikrofonja előtt. A Tabuk nélkül című műsor témája az új egészségbiztosítási rendszer volt.

- Az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalt az új egészségbiztosítási elképzelésekről, és az volt a végkövetkeztetés, hogy sok beteg járhat rosszul a több-biztosítós modellel. Mi a helyzet az egészségügyben dolgozókkal, ők mit várnak a modelltől?

- A lemészárlásuk folyik a legteljesebb csendben. Több ezer ember veszti el a munkahelyét. Gazdasági társaságokká alakítják át az egészségügyi intézményeket, és senkit sem érdekel, hogy egy egész ágazat elveszíti a közalkalmazottiságát. Nincs olyan, hogy több-biztosítós modell, ez egy ócska média- és ál-közéletpolitikai szóösszetétel. Egyetlen kérdés van: üzleti biztosítás az egészségügyben vagy társadalombiztosítás?

- A minisztérium új államtitkára azzal tette helyre az újságírókat egy sajtótájékoztatón, hogy ne beszéljünk több-biztosítós modellről, Magyarország nem ebben munkálkodik jelenleg. Ugyanazt mondja, amit ön?

- Nem hiszem. Teljesen egyértelmű a koalíciós megállapodásra alapított jogalkotási elképzelés és program. Erről beszélgettek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, és állítólag egy hét volt a társadalmi vitára egy 1500-1600 milliárdos, tízmillió magyar állampolgárt érintő kérdésben. Ez több mint nevetséges. Elképesztő, hogy közpénzekből milliárdokat költöttek és költenek arra, hogy az üzleti biztosítóknak átjátsszák az egészségbiztosítási alapot. Ez azért is erkölcstelen, mert 2005-ben az ENSZ munkaügyi szervezete az európai főigazgatói jelentésében tételesen bebizonyította, hogy a nemzetközi pénzintézetek tévedtek, amikor kényszerítették a volt szocialista országokat, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjbiztosításokat privatizálják.

- Bill Clinton is azt mondta budapesti látogatásán, hogy nem kellene ezt csinálni, fiúk, mert nálunk sem jött be...

- Amikor néhány hete a Financial Times riportere megkérdezte tőlem, hogy miért ágálok az üzleti biztosítók ellen, azt mondtam, a két ország kultúrája közötti alapvető különbség, hogy ő nem tudja elképzelni a társadalombiztosítást, mert náluk nincsen, nekünk meg az a véleményünk, hogy ha valamit olcsóbban meg lehet oldani társadalombiztosítási szinten, akkor miért kellene nekünk üzleti vállalkozások profitját és működési költségét finanszíroznunk. Fordítsuk le. Van 1500 milliárdunk, azt mondják, hogy semmivel sem költünk kevesebbet, mint egy átlagos közép-európai ország. Ebből, azt mondjuk, hogy nem jut elég az ellátásra, ezreket küldenek el az ágazatból, tudatosan romboljuk az egészségügyi közszolgáltatások színvonalát. Miért? Azért, hogy még ebből a pénzből a működési költséget a jelenlegi 1,6 százalékról minimum négy százalékra lehessen emelni. És azt hazudják nekünk, hogy monopolhelyzetben van a pénztár. Mitől lenne monopolhelyzetben? Nem üzleti alapon működik a pénztár, és ami nem üzleti alapon működik, az nem lehet monopolhelyzetben. Itt jön a szavak tudatos kifacsarása és az állampolgárok dezinformálása.

- Ön azt állítja, drágább lesz, a rendszer megalkotói pedig azt, hogy olcsóbb lesz.

- Hazudnak.

- Van, ahol ez tud működni.

- Sehol sem tud működni.

- Milyen szerep jut majd a biztosítónak ebben a hibrid rendszerben?

- Milyen biztosítónak? Ne menjünk tovább. Az agymosás tudatosítása a legfontosabb. Nem biztosítóról kell beszélni. Ezt már tavaly, az öt egészségügyi reformtörvénynél kifogásoltuk. Bízom abban, hogy a nemzeti egészségügyi kerekasztalon be tudjuk bizonyítani: tudatosan gyomlálják ki mindenhonnan az egészségbiztosítás szót. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által vezényelt ellátási forma a társadalombiztosítási jogviszony. Az úgynevezett biztosítás, amit itt most megpróbálnak összevissza kenni, a polgári törvénykönyvben nevesített szerződés.

- És mi a különbség?

- Ha profit-, tehát haszonelvű magántársaság szolgáltat és versenyeztet, akkor csak az állami felelősség tűnik el, úgy, mint a kötelező magánnyugdíjpénztárnál. Pitiáner, középszerű rablók kezébe került az ország irányítása, mert ha egy országnak tizenötezermilliárd forintos államadóssága van, akkor fel kell tennem a kérdést, hogy valóban még ezt az utolsó 1500 milliárdot is át kell játszanunk a szegény üzleti biztosítóknak. Tudatosan félrevezetik az állampolgárokat, ezért is pereltem be az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy a 2006-os országgyűlési választásokhoz képest a koalíciós megállapodásba teljesen törvénytelenül és alkotmányellenesen beemelte az SZDSZ egészségügyi programját.

- De ugye azt érzi, hogy ez már a vég?

- Igen.

- Miért nem lehet értelmesen, szakmai érvekkel vitázni?

- Mert nem akarják.

- Kinek van ebben hatalmas üzlete?

- Az előbb mondtam el.

- És mit tehet velük? Elkapja őket névvel, címmel?

- Nem kell elkapni őket, nyíltan vállalják, már rég megbuktak, csak még mindig tartják őket. 2006 decemberében megírtam a petíciót az Európai Parlamentnek, hogy függessze fel Magyarország tagállami jogait, mert ez nem demokratikus jogállam. Mindenkit eltaposnak, mindenkit lejáratnak a média eszközével, aki meg akarja őket gátolni. Itt az a kérdés, hogy ezeket a nagyon korrupt embereket mikor űzi el a népharag. Erről szól Magyarország jelenlegi története.

- Nekem a népharag szélsőséges eset. Mit kell tenni?

- A per eszközét azért választottam, mert jogász vagyok. A másik eszköz: az Európai Unió teljes jogú polgáraiként jogunk van a részvételi demokráciát igénybe venni. Megkérdeztem Kincses Gyula államtitkártól, hogy mit értünk a társadalmi vita tartalmán. Megkérdeztem azt, hogy a jogalkotási törvényben előírtak hol vannak. Azok az értékelések, elemzések, biztosításmatematikai számítások, amelyek alapján ők ezt a javaslatot elkészítik. Ígéret volt, hogy megkapjunk.

- Megkapták?

- Még nem, de majd megkapjuk, gondolom... Visszatérve a dolgozókra: nem tudok választ adni nekik, hogy hányan maradnak jövőre, és milyen bérük lesz. És ha ez a kormány marad, amelyik magát szociáldemokratának festi, a közalkalmazottiságukat miért veszi el? Mert nem akarnak felelősséget vállalni az ő bérükért. Semmiért nem akarnak felelősséget vállalni. A legmagasabb közjogi méltóságoknak össze kellene ülniük, és meg kellene nézniük, hogy mit írt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Hogy valóban igaz-e az, hogy 2007-ben két politikai párt köthet politikai megállapodást az országgyűlési választások eredményétől eltérően.

- Jó. Térjünk vissza a földre...

- A közjogi méltóságok nem a földön ülnek?

- Valószínűleg igen. Ön harcolhat ezekkel az eszközökkel, de az emberek többsége nem.

- Ön engem kérdez, és ebben a tisztségben a törvényes eszközök maximumát kell igénybe vennem, mert nekem ez nem a jogom, hanem a kötelességem is.

- De az emberek mit vegyenek igénybe?

- A részvételi demokrácia intézményrendszerén belül menjenek el az országgyűlési képviselőikhez, akik nem fogják nekik megmondani, hogy a koalíciós megállapodásban még az interpellációs jogot, a kérdést és a javaslattételt is elvették tőlük. Ki kell borítani a bilit. Számon kell kérni az országgyűlési képviselőket, elsősorban az egyéni körzetben megválasztottakat, hogy kit képviselnek.

(magyarhirlap.hu)