Első szabály: a politikus politizál. Például nem ellenségeket gyűjt, hanem támogatókat, hogy az országot vezethesse. Nekem egy ideig úgy tűnt, Gyurcsány ezt kígyóravaszsággal műveli; tökéletesen betöltötte a rendelkezésére bocsátott médiateret, és mézes ígéreteivel tömegeket állított maga mellé - akárhogy is, a választási győzelem politikai siker. Ám egy évvel ezelőtt nyilvánosan kasztrálta magát. Őszöd óta kizárólag hibázni képes, s oly mértékben vesztette el támogatottságát, hogy már nem is tudni, ki utálja jobban. A választópolgárok vagy a saját emberei. Nem hiszem, hogy létezik épeszű, még oly balliberális ember széles e hazában, aki még hisz a szavainak. Csoda, ha a kormány iránti választói érzület az abszolút nulla fokhoz közelít? Míg rohamosan szegényedünk, s az országot befödi az enyészet, Zuschlag János kormánypárti exképviselő és párttársai épp most buktak le - bűnszövetkezetben, nagy értékre elkövetett csalás miatt.

Számos jel ad okot a szolid, polgári feltételezésre, hogy az illető bűnszövetkezet maga az MSZP. S mi történik e helyzetben? A kormány az irányítása alá tartozó adóhatóság szabad kapacitását próbára tevő, kiterjedt vagyonvizsgálati akcióba kezd. És a szórásba - hogy, hogy nem - több parlamenti képviselő is beleesik. Vajon legalább egyikük Gyurcsány Ferenc? Csak azért kérdem, mert ő APEH-szempontból is érdekes lehet. Mint tudjuk, csupán azért nem emelt vádat ellene az ügyészség, mert úgymond elévült az ügye. S miközben kormányfői tevékenysége nyomán tömegek jutottak koldusbotra, a legutóbbi évben kilencszázmillió forinttal (forrás: Népszabadság) nőtt a vagyona. Tehát: a kormányfő az idei célszemély?

Gryllus Vilmossal szólva: á, dehogy! Az egyik vizsgálandó politikus az ellenzéki párt elnöke, a másik az igazgatója. Véletlenül. Nyilván az is véletlen, hogy az APEH egymás melletti sorszámmal tartja nyilván őket... Gyurcsánynak nincs több politikai eszköze. Marad az ellenféllel szembeni vegzatúra, de ez már nem politika, hanem ócska Ceausescu-tempó. Egy ilyen vizsgálat során persze kiderülhet az emberről, hogy rendben a szénája; csakhogy addig meg lehet rángatni rendesen, s ha ráadásul ellenzéki prominens a lelkem, tele lehet okádni azzal a sajtót, hogy mije van és mije nincs. S közben mód nyílik apró célzásokat tenni: "úgy látszik, az APEH gyanút fogott"; "nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél". Persze nyilván senki nem ijed meg egy kis vizsgálattól. Az orvosok sem ijedtek meg, akik pártolták a Magyar Orvosi Kamara tiltakozását az egészségügyi reformnak nevezett népirtó akció ellen, majd azon kapták magukat, hogy véletlenül épp hozzájuk szállt ki az APEH. De ez még csak a kezdet. Tisztelt Olvasó, ha ön nem a kormány barátja, a jövőben előfordulhat, hogy furcsa jeleket észlel. Ne lepődjön meg, ha úgy tűnik, mintha figyelné egy ismeretlen alak a parkban az újságja mögül. Akkor se, ha valaki hazáig követi. Akkor se, ha kiderül: rögzítették beszélgetéseit. Ne lepődjön meg, ha az a furcsa érzése támad, hogy otthon sincs egyedül. De még azon sem, ha egy éjszakán hosszú, fekete autó áll meg a háza előtt... tetszik tudni, előfordul az ilyesmi. Előfordul minden országban, amelyet nem politikusok kormányoznak, hanem pitiáner hazudozók.