Ez utóbbi csata részeként Vlagyimir Putyin a lisszaboni EU-orosz csúcstalálkozó előtt megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Koszovó függetlenné válása precedenst teremthet azoknak a régióknak, amelyek a területi "szeparatizmust" tervezgetik. Ezúttal azonban az erdélyi magyarokra is utalást tett. "Miért hágjuk át a nemzetközi jog alapelveit, és bátorítsuk a szeparatizmust Európában és az egykori szovjet térségben? Nincs elég probléma Spanyolországban, Belgiumban és potenciális veszélyforrás Romániában?" - érvelt a baszkokra, a katalánokra, a flamandokra és az erdélyi magyarokra célozva a Kreml ura, aki egyben arra kérte az uniós tagállamokat, tanúsítsanak türelmet annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban álló megoldást találjanak Koszovó számára. Ez a megoldás persze gyakorlatilag a szerb álláspont elfogadása lenne Moszkva szerint, azaz egy széles körű autonómia rögzítése a kilencven százalékban albánok lakta tartománynak. Tiszta sor: orosz érdek és annak egyértelmű képviselete.

Robert Fico szlovák kormányfő korábban Koszovó függetlensége ellen foglalt állást, mivel az szerinte ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el más országokban. Van ennél markánsabb pozsonyi álláspont is. És itt korántsem Ján Slotára gondolunk (aki szerint az ENSZ-javaslat nem más, mint "egy rakás gané"), hanem például Frantisek Kasicky védelmi miniszterre, aki azt mondta, hogy Szerbia egyetértése nélkül Szlovákia semmiféle koszovói autonómiát nem támogathat. Bukarest is ellenzi Koszovó egyoldalú függetlenedését. Mint Traian Basescu államfő fogalmazott, Románia lehet kiváló barátja az Egyesült Államoknak (amely kész elismerni a függetlenségét kikiáltó Koszovót), de senki nem kényszerítheti arra, hogy "nemzeti érdekeivel ellentétes külpolitikát folytasson". Adrian Cioroianu külügyminiszter lapunknak adott interjújában adott hangot Bukarest azon félelmének, hogy Koszovó függetlenségének megadása "veszélyes precedenst" teremthet, ezt azonban nem Erdélyre, hanem Transznisztriára, az oroszok által ellenőrzött, szakadár moldovai tartományra értette.

A különböző érdekek mentén kinyilatkoztatott álláspontok mellett nézzük meg, hogyan fogalmazott Göncz Kinga New Yorkban, az ENSZ közgyűlés 62. ülésszakán, néhány hete. A külügyminiszter szerint a Szerbiából kiválni akaró albán többségű tartomány ügyét elsősorban Európának kell kezelnie. Üdvözölte az ENSZ vezető szerepét a megoldás keresésében. Leszögezte: a status quo biztos, hogy nem megoldás. Ez ma Magyarország álláspontja Koszovóról. Göncz akár úgy is fogalmazhatott volna, ahogyan a Szlovákiában kialakult helyzetről nyilatkozott nemrég egy sajtótájékoztatón: "Nem tudunk mit tenni most, őszintén szólva."

Van jó és rossz stratégia a külpolitikában. A stratégianélküliség azonban súlytalanná, komolytalanná tesz egy államot. A magyar diplomácia tehetetlen, s ezt nem is szégyelli. Nem tudja, mi az ország érdeke Koszovó ügyében, de nem támogatja nyíltan a határon túliak autonómiatörekvéseit sem. Magyarországot súlytalan és komolytalan országgá tették jelenlegi irányítói.