- Hosszú huzavona után megállapodtak a parkoló használatáról az Egészségügyi Minisztériummal. Miért pereskednek tovább?

- A belvárosi utcák rendjének megteremtésében fontos lépés volt, hogy fölszámoljuk a parkolásban rejlő kiváltságos helyzeteket. Minden közintézménnyel sikerült megállapodni, az Egészségügyi Minisztérium maradt utoljára. Összességében évente körülbelül 200 millió forint parkolási bevételhez jut a kerület. Az egészségügyi tárcával a jelenre és a jövőre nézve sikerült megegyezni, de a múltat is le kell zárni, így a visszamenőleges közterület-használati díjat bíróság elé visszük.

- Miért pont Horváth Ágnessel került ennyire éles konfliktusba?

- Leginkább azért, mert az Egészségügyi Minisztérium azt gondolta, hogy rá nem vonatkoznak ugyanazok a szabályok, amelyeket minden polgárnak be kell tartania. A tárca meglepő módon 60 parkolóhelyre tart igényt a saját parkolója mellett, márpedig ilyen bőkezű juttatást egyetlen másik közintézmény sem ad a dolgozóinak. Még az adóhivatal és országgyűlési irodaház sem bérel ennyi parkolóhelyet. Mindenesetre nem Horváth Ágnes és Rogán Antal személyes konfliktusáról van szó. Ha a kormány nem szüntette volna meg a közigazgatási államtitkári pozíciót, akkor nem a miniszternek kellene parkolási ügyekben döntenie. A hibás kormányzati lépések ilyen furcsa helyzeteket idéznek elő.

- Készül egy másik kormányzati döntés a képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről. Érintettként mi a véleménye az ötletről?

- A polgármesteri és az országgyűlési szerep összeférhetetlenségének nincs semmi értelme. A két tisztség nem összeférhetetlen, sőt. Meggyőződésem, hogy a polgármesterek inkább javítják a parlament munkájának színvonalát. A miniszterelnök ezt csak azért dobta be, hogy elterelje a figyelmet például a Zuschlag-ügyről. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a megszorítások idején a politikai elit is hozzon anyagi áldozatokat. Elfogadhatatlan, hogy ma két köztisztség után két költségtérítést és két fizetést lehet felvenni. Jogi összeférhetetlenség helyett elő kellene hát írni, hogy a polgármester-képviselők mondjanak le az egyik javadalmazásról.

- Ön melyikről mondana le?

- Az elmúlt egy évben nem vettem fel a polgármesteri költségtérítést, bár azzal kicsit jobban jártam volna, mint a másikkal. Ha már lehet választani, inkább a Belváros kasszáját kímélem, mint az Országgyűlését.

- Demszky Gábor szerint eljött az ideje a dugódíj bevezetésének a belső kerületekben. Támogatja az ötletet?

- A dugódíjat hosszú távú megoldásnak tartom - el fog érkezni a pillanat Budapest életében, amikor be kell vezetni. A londoni és a stockholmi példák fontos tanulsága, hogy mindkét városban jelentős infrastrukturális fejlesztések előzték meg a dugódíj bevezetését, elsősorban a tömegközlekedés és a parkolás terén. Budapesten egyelőre ez nem történt meg.

- A kerület új közlekedési koncepciója szerint kitiltják az észak-déli átmenő forgalmat a szűk utcákból, és átépítik az Erzsébet híd pesti hídfőjének környékét. Nem maradnak papíron az álmok?

- A beruházást már jövőre elkezdjük, mivel a Szabadság híd lezárása erre kitűnő alkalmat kínál. Nem tagadom, lépéskényszerbe szeretnénk hozni a fővárost, mivel a Március 15. tér átalakítása fővárosi feladat, amihez a kerület egy hónapon belül átadja a terveket. A csomópont átszervezése az előfeltétele, hogy mélygarázst lehessen építeni a tér alá, amire nagy szüksége van a Belvárosnak.

- A kerület honlapján szavazást indítottak arról, hol legyen a következő sétálóutca. Legutóbb a Falk Miksa utca vezetett 3188 szavazattal, s ezt szorosan követte a Veres Pálné utca 2919-cel. Komolyan ennek alapján fognak dönteni?

- Egyetértek a szavazókkal: valóban a Falk Miksa és a Veres Pálné utca átalakításának lenne értelme. Ugyanakkor a ciklus hátralévő részében nem a teljes értékű sétálóutcák kialakítását részesíti előnyben az önkormányzat, mivel ilyen épp elég létesült már a kerületben. Csillapított forgalmú utcákat fogunk építeni a Hercegprímás utca mintájára.

- Pesten hálátlan feladat fideszes polgármesternek lenni. A többségnek legfeljebb egy-egy ciklus jutott, miközben az MSZP-SZDSZ az összes szomszédos kerületben bebetonozta magát. Milyen stratégiával lehet a "billegő" Belvárost tartósan megnyerni?

- Nem az a célom, hogy megnyerjem a Belvárost, hiszen ez egyszer már sikerült. Szeretném megmutatni, hogy lehet új stílusban, új módszerekkel másfajta Budapestet csinálni, de mindenképpen lehet másfajta Belvárost építeni. Az elmúlt egy év alapján bízom benne, hogy a kerület lakóit, köztük az időseket meg lehet nyerni az új dolgokhoz.

- Ha lesznek emblematikus modern épületek Budapesten, azok valószínűleg a Belvárosban épülnek meg. Megérkezhet a sztárépítész Zaha Hadid üvegbuborékja a Szervita térre?

- A kérdés eldöntése a fővároson is múlik. Mindenesetre a pesti belvárost az teszi érdekessé, hogy sokféle stílus keveredik benne, és az elmúlt 150 évben új értékekkel gazdagodott. Vannak olyan pontjai a kerületnek, ahová be kell engedni a legújabb korok építészeti alkotásait, ahogy ezt Londonban, Milánóban, sőt Prágában is megtették. A kerület középső része, a kereskedelmi övezet kissé leértékelődött az utóbbi években; elsősorban ez az a terület, ahol a merészen új épületek fellendülést gerjeszthetnek. A jelenleginél megengedőbb szabályozásra van szükség, hiszen a Váci utca egy-két Kádár kori házáért vagy a Szervita téri parkolóházért senkinek nem fáj a szíve. Mindent meg kell tenni, hogy több kereskedelmi funkció költözzön a negyedbe, és a bécsi Kärtnerstrasséhoz hasonló rangos üzletutca jöjjön létre. A fővárosba érkező befektetők keresik ezt a lehetőséget.

- Tavalyelőtt médiaháború dúlt a kerületben, és a Fidesz tiltakozott a hivatalos újság elfogultsága miatt. A választás után miért a jobboldalhoz közel álló, az ön esküvőjéről három oldalon tudósító újságban közlik a rendeleteket?

- A korábbi hivatalos újság, a Belváros-Lipótváros az előző polgármester szócsöveként működött. A választási kampány idején ennek a lapnak nem lehetett interjút adni, a Fideszről kizárólag negatívumokat írtak. A választás után nem akartuk megfordítani ezt a szerepet, inkább felmondtuk a szerződést. Azóta nincs hivatalos önkormányzati lap a kerületben. Az ingyenes helyi lapok közül közbeszerzésen választottuk ki azt, amelyikben a rendeleteket közzétesszük. A három pályázó közül a független Mai Belváros nyerte el a lehetőséget. Ami az esküvőt illeti, meglátásom szerint ez a lap csak arról írt, amiről azokban a hetekben az országos média is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a másik kerületi újságban, a Helyi Témában is közöltek tudósítást nemcsak az esküvőnkről, de még a nászútról is.

- De miért nem hoztak létre egy valóban független kerületi újságot? Legalább próbaképpen, hátha működik?

- Ha a helyi hatalom az önkormányzat pénzén lapot ad ki, az lehet a függetlenség mintaképe? Mindig ezt szokták mondani, aztán csinálnak egy újabb pártos újságot. Induljanak inkább anyagilag független lapok, és versenyezzenek a kerület lakóinak figyelméért. Senki nem gátolja meg, hogy a kerületi MSZP saját újságot indítson.

- A Heti Válasz viszont a közelmúltban azért bírálta, hogy beengedte a médiát a magánéletébe. Nem tart attól, hogy a románc után a bulvárlapok botrányt is követelnek majd?

- Én a bulvárújságírást nem tartom alávalóbbnak, mint a gazdasági vagy a politikai újságírást. A bulvárlapok szerkesztőit és olvasóit más érdekli, mint a politikai napilapok olvasóit. Utóbbiak inkább egy politikus programjára és tetteire, az előbbiek pedig a személyiségére, a magánéletére kíváncsiak. Nyugat-Európában már húsz-harminc éve felismerték a politikusok, hogy fontos élni a lehetőséggel, hogy megmutassák, milyen ember, aki a választók elé áll, és nem hiszem, hogy Magyarországon meg lehet spórolni a változásokat. Úgyhogy a bírálatokra csak azt tudom mondani, hogy néha még a konzervatívoknak sem árt haladni a korral.