fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Hősiesen védjük az áfát
2007. október 31., 08:46
"A kormány 2009-re azt tervezi, hogy a hiány ne legyen nagyobb a nemzeti össztermék három százalékánál. Ez nagyon kemény program, és ilyenkor a kormány nem azon szokott gondolkozni, hogyan lehetne adót csökkenteni." (Kovács László uniós biztos, Tv2, Mokka, október 29.)

Nyugdíjas úr most már kronológiailag nyomon tudta követni, hogyan úsztak el az élelmiszerárak mérsékeléséhez fűzött reményei. Augusztusban, amikor az aszály következményeit felmérték az országban, és világossá vált, hogy az ennivaló egyre drágább lesz, az agrárminiszter kilátásba helyezte a legkeresettebb termékek áfájának csökkentését. Nyugdíjas úr a nyáron még azon háborgott, miért nem hívják haza az üdülésből ilyen vészhelyzetben a képviselőket, hiszen az adótörvényeket csak a parlament módosíthatja. Az újság akkoriban azt írta, hogy az áfacsökkentés - és ez által az élelmiszerárak visszafogása - leghamarabb az ősz végén valósítható meg. A parlamenti kihirdetéstől számítva ugyanis várni kell még negyvenöt napot.

Most bezzeg könnyű szívvel várna Nyugdíjas úr, mert mindjárt november lesz.

Igen ám, csakhogy a parlament nem döntött semmiféle áfacsökkentésről sem szeptemberben, sem októberben. Ennek ellenére az agrárminiszter egy kora őszi kormányülés után elmagyarázta, hogy ő nem csapott be senkit: az élelmiszerárak brutális, húszszázalékos növekedése esetén tényleg közbelépnének. Mikor ezt hallotta, Nyugdíjas úr már meglehetősen elkeskenyedett, mert kiszámította: az olcsónak számító levesalapanyagnak, a baromfifarhátnak az ára 280 forintról 336-ra kellene felkúsznia, hogy a hatalom tegyen valamit a kispénzűek érdekében. De ha csak 330 lesz, akkor még nem fogják csökkenteni az áfát. Most, október végén pedig kiderült, hogy bizony még akkor sincs segítség, ha a 750 forintos bácskai hurkát nemsokára ezerért adják. Kovács László adóügyekben az EU biztosai közül a legilletékesebb, pontosan tudja, milyen hátsó szándékai vannak a kormánynak. Biztosan Brüsszel köti az ebet - vagyis az áfát - a karóhoz: fő az államháztartás hiányának a mérséklése, és nem az, hogy mi fő a nyugdíjasnál a fazékban.

Aztán Nyugdíjas úr rajtaütésszerűen lehiggadt, sőt büszkén kihúzta magát. "Semmi baj, akkor majd élünk kenyéren és vízen. Ez sem olcsó mulatság, de megoldható. Nekünk, itt a végvárakban már csak ilyen sors jutott osztályrészül. Évszázadokon át a török hódítókkal szemben védtük Európát. Most az áfaemelés elleni küzdelemben mutatjuk meg, hogy mit ér az idős ember, ha magyar!"

(Neumann Ottó, Magyar Hírlap)