A közszolga az Eörsi-parafrázissal nyilván tisztázni kívánta, melyik oldalon áll. (Fölösleges volt, tudjuk.) Gerő leszögezte, ő nem először beszarizza az államfőt, s ez részéről jogos, hiszen Sólyom nem mert elmenni tavaly az ötvenhatos megemlékezésre. Sőt, tódította a műsorvezető, Romániában tartózkodott!

A történész nem igazította ki, hogy az március 15-én történt, inkább megismételte: Gyurcsány elég bátor volt odamenni, Kosáry Domokos is; Sólyom azonban "beszart". Eddig, nyomokban legalábbis, létezett valamiféle közszolgálati etika.

Emlékszem, amikor Kenedi János egy törvényt "elcseszettnek" minősített, a műsorvezető jelezte, hogy rosszalja e kiszólást. Midőn szegény Paudits Béla kiborult és káromkodott, a műsorvezető rendre intette. Mikor Kern András buzinak nevezte Friderikusz Sándort, azonnal megszakították az adást, pedig a showman messze nem közjogi méltóság.

Ám Verebes nem kiáltotta el magát, hogy jaj, micsoda malőr, húzzuk le a rolót, csak mélán szuszogott tovább. Aztán jelezte, sajnálatos kötelessége föltenni egy kérdést; s amint Gerő ezt atyai mosollyal megengedte, elindított holmi döcögő körmondatot (közben kissé elbóbiskolt), amelynek lényege az volt: nem lehetséges-e, hogy Sólyom mégis bátor egy kicsit? Gerő így kicsaphatta az aduászt: Sólyom elég bátor "bazsarózsákat védeni", de egy szava sincs, amikor a tüntetők "zsidóznak a pesti utcán"; a holokausztot pedig egy beszédében "mítosznak nyilvánította".

Hát innen fúj az őszi szél. Gerő András mellékállásban az Antiszemita közbeszéd Magyarországon című periodikát szerkeszti. Ezt az időszaki borzalmat egy soviniszta szabadkőműves-páholy, bizonyos B'nai B'rith adja ki - állami támogatással! - a magyar polgárok lenácizása céljából. Gerő legutóbb épp itt tette közzé azt az arcpirító hazugságot, miszerint minden negyedik magyar antiszemita.

A következő számban valószínűleg szerepel majd Sólyom László is mint cégéres holokauszttagadó. S jól ismerjük az asszociációs láncot: holokauszttagadó, antiszemita, kriptonáci. Egyébként az államfővel szembeni mocskolódást először épp egy gyűlöletbeszédről tartott liberális fórumon eresztette meg a történész.

S tudják, a gyűlöletbeszéd-törvény miért került ismét terítékre? Mert valaki lezsidózta Gyurcsányt. Abból, hogy egy ismeretlen alak a pesti utcán zsidónak nevezte a kormányfőt, európai botrány kerekedett; az esetről Brüsszelben - Magyarországot megszégyenítve - hosszan szónokoltak a felháborodott liberálisok. Aztán kamerákkal ellenőrizték, hogy ki, milyen lelkesen tapsol a teremben. De azon, hogy egy közszereplő magyarok millióit rágalmazza, s ugyanő a köztársasági elnököt az adóforintjainkból fenntartott köztévében "beszari alaknak", végső soron holokauszttagadónak minősíti, az úgynevezett baloldal egy másodpercre sem akad fenn.

Gyurcsányt az utcán zsidózni, gyűlöletbeszéd; Sólyom Lászlót a köztévében nácizni, politikailag korrekt. Ismét átszakadt egy gát. Ha az esetnek nem lesznek súlyos következményei, abból a szabad szájú (ál)demokraták azt a következtetést fogják levonni, hogy számukra bármilyen aljasság megengedett.