Lám, hiába jegelték megint három plusz egy napig az információkat arról, hogy gázképződést tapasztaltak a sérült fűtőelemek tárolótartályában, a baj nem múlt el, sőt növekedett. Nem a radioaktivitás, az szerencsére egyelőre nem nőtt, hanem a bizalmatlanság, az veri ki lassan a biztosítékot. Már nemcsak azt gondolják az emberek, hogy az illetékesek el akarják titkolni vagy legalábbis kisebbíteni a bajt, hanem azt is, hogy akik ott vannak, nem értenek hozzá, vagy legalábbis nem állanak hivatásuk magaslatán. Ha jól értjük, a gázképződést az okozta, hogy szabálytalanul vitték be a szükséges vegyszert a pihentető medencébe.
Vajon miért vitték be szabálytalanul? Tudják-e még pontosan, hogy mit csinálnak, s főleg, hogy amit csinálnak, annak mi a következménye? Talán igazságtalan kérdés, de aligha teljesen alaptalan. Egyes szakemberek azért bírálják az atomerőmű vezetőit, hogy még most, üzemzavar idején, a nyilvánosság reflektorfényében is megengedik maguknak a szabálytalan eljárást. Mi azok véleménye felé hajlunk, akik szerint inkább az a baj, hogy mintha nem tudnák, mi a teendő, s ezért kísérleteznek kipróbálatlan megoldásokkal - hátha beválik alapon.
Ez nagyon rossz üzenet lenne. Jobb hír, hogy nincs nagy baj, a radioaktivitás nem nőtt az áprilisi üzemzavar óta, és nem is kell tartanunk tőle a jövőben sem. Most már csak azt kellene elérniük az erőmű kommunikációs felelőseinek, hogy ezt az emberek el is higgyék nekik.
Úgy véljük, itt az ideje, hogy az erőmű vezetői - vagy az őket kinevezők - levonják a szükséges következtetéseket.
Egy új menedzsmentnek annyi előnye biztosan lenne, hogy nem kellene elhallgatnia a tényeket, kisebbítenie a veszélyeket és palástolnia az elkövetett hibákat.

Magyar Hírlap