A kilencvenes évek elejére emlékeztető privatizációs hullám zajlik az egészségügyben. A legnagyobb kórházműködtető cég és a kórházi patikákat működtető cégcsoport egyesülésével a folyamat új fejezethez érkezett. Az egészségügyben úgy tartják: az eredeti hitelfelhalmozás időszakát éljük. Az Állami Számvevőszék a veszélyekre figyelmeztet.
A kórház-privatizáció hazai története érdekesen alakul - a befektetők nem vásárolják meg a kórházakat, és nem hoznak tőkét, csak a működtetés és az ingatlanok használatának jogát veszik át az önkormányzatoktól - legalábbis ezt állapította meg az Állami Számvevőszék jelentése a piacvezető Hospinvest Zrt. zászlóshajójánál, a kiskunhalasi kórháznál vizsgálódva. A működtetési jogot 57 millió forintért 20 évre megvásárló Hospinvest az eddigi több mint egymilliárd forintot kitevő fejlesztéseit nem tőkebefektetéssel, hanem hitelfelvétellel oldotta meg, melynek törlesztőrészleteit a tb-től kapott pénzből fizeti - állítják a számvevők.
Birodalom épül
Mielőtt a kiskunhalasi történetre kitérnénk, érdemes egy pillantást vetni a Hospinvest-birodalomra. A 2006 elején mindössze egy kórházat és egy szakrendelőt működtető cégcsoporthoz mára négy kórház, négy szakrendelő és hét kórházi patika tartozik. A szerződéseinek döntő többségét szocialista önkormányzatokkal kötő Hospinvest a nyáron egyesült az Ispotály Holding Kft.-vel, melynek tulajdonosai között feltűnik Szabó Tamás, az Antall-kormány volt privatizációs minisztere - jelenleg a katolikus Mária Rádió elnöke - is. Ez azért keltett meglepetést, mert az Ispotály ellen a nyáron az egyik gyógyszer-nagykereskedő felszámolási eljárást kezdeményezett, mivel a cég nem tudta kifizetni a számláit. A helyzet végül megoldódott, az Ispotály tartozásai nagyobb részét törlesztette.
Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke szerint a nehézségeket nem a cég rossz gazdálkodása, hanem az egészségügyi körbetartozás okozta - az Ispotály a szállítóknak, a kórházak pedig az Ispotálynak nem fizettek. Ennek ellentmond, hogy az Ispotály Holding mérlege szerint tavaly év végén a cég kétmilliárd forinttal adós volt a szállítóknak, míg a kórházak 1,4 milliárd forinttal tartoztak neki. Sokat elárul a cég helyzetéről, hogy a Hospinvesttel való egyesülést végül csak úgy engedélyezte a hitelező OTP, hogy "zálogjoga az Ispotály Holding Kft. 100 százalékos üzletrészére továbbra is fennmarad", és a tulajdonosok készpénzfizető kezességet vállalnak a bank mindenkor fennálló követelésére. Márpedig ez nem kis összeg: tavaly év végén a 800 millió forintot is meghaladta.
A viharfelhők azután oszlottak el a cég feje fölül, hogy a megnagyobbodott Hospinvestbe - amelynek szintén egymilliárdos hitelállománya volt tavaly év végén - kisebbségi tulajdonosként egymilliárd forinttal beszállt az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD). A tőkeinjekció a legjobb pillanatban érkezett. A Hospinvest kiköltekezett Kiskunhalason, mégpedig éppen a nagy egészségügyi megszorítások előtt. Az ÁSZ szerint a felvett hitelekhez fedezetként az Országos Egészségbiztosítástól kapott finanszírozási összeget használta.
A számvevők aggályosnak tartják a kórházak működtetésének "Hospinvestmodelljét", melynek lényege, hogy a hitel visszafizetésének, a készpénzfizető kezességnek is az egészségbiztosítási bevétel a forrása. Vagyis a fejlesztéseket elvonják a tb-től működtetésre (gyógyszerre, bérekre, élelmezésre) kapott összegből. Kollányi Gábor vitatja az Állami Számvevőszék állításait, és azt mondja, Kiskunhalason mindössze havi kétmillió forintba kerül a hitel kamatköltsége, ami könnyedén kigazdálkodható. Az ÁSZ kifogásolta azt is, hogy a Hospinvest egyik társasága birtokolja a kórház épületeinek használati jogát, míg egy másik cégét terheli az önkormányzattól átvállalt ellátási kötelezettség - amely a számvevők szerint "magában foglalja a kórház gazdasági ellehetetlenülésének a lehetőségét".
Állatorvosi ló
A Hospinvest nagy elánnal vágott neki a fejlesztéseknek, mindjárt egy tízemeletes kórházszárny építésébe kezdtek. A 13 méter mély alapozás ellenére azonban csak az első szintig jutottak. Késtek a kórház új sürgősségi osztályának átadásával, 2006 márciusára készültek el vele. Igaz, akkor az elnök szerint a megígért 200 négyzetméter helyett kétezret építettek. Közben azonban beindult a kormányzati "prés", és tb-finanszírozást már nem sikerült szerezniük hozzá.
Az elmúlt napokban ismét felforrósodott a levegő Kiskunhalas körül, mivel a város szocialista polgármestere nyilvánosságra hozta a Hospinvest elnökének levelét, amelyben a szerződésben vállalt fejlesztések elhalasztását kéri. A testület bizottságot alakított, hogy eldöntsék, élnek-e a lehetőséggel, hogy emiatt felmondják a szerződést. Szász Éva, a helyi egészségügyi bizottság fideszes elnöke szerint erre más oka is lenne a városnak. Noha a cég a dolgozók átvételére tett ígéretet, az ápolók harminc, az orvosok húsz százalékát elbocsátották. A Hospinvest meglehetősen kreatívan gondolkodik a kórházi kapacitásokról is; a súlyponti kórháznak húsz szemészeti ágy fenntartását írják elő a jogszabályok. Kollányi azonban úgy véli, a szemészeti ellátáshoz nincs szükség ennyi ágyra, a beteg érdeke ugyanis az, hogy minél előbb otthon gyógyulhasson. Ezt szem előtt tartva ambuláns, illetve legfeljebb egynapos sebészeti ellátást nyújtanak a betegeknek.
Kollányi Gábor úgy véli, helytelen lapunk szóhasználata: a kiskunhalasi kórház nem zászlóshajója a Hospinvest-csoportnak, hanem állatorvosi lova, mivel helyben olyan erős a politikai megosztottság, hogy az már a kórház hangulatát is meghatározza. Az elnök szerint a fejlesztéseket nem rossz gazdálkodásuk, hanem a külső körülmények miatt kell leállítani. A kórház 2005-ös 4,3 milliárd forintos költségvetése mostanra évi 2,9 milliárd forintra csökkent, s emiatt kell válságmenedzselésre átállniuk.
A külső körülmények valóban drámai mértékben romlottak. Hatvan a "meglepetések városa" lett, mert a Hospinvest-csoport újabb tagjaként megszerzett kórház éves költségvetése a korábbi 2,6 milliárdról 1,6 milliárd forintra olvadt, s jogos lehet Kollányi érvelése, hogy ez az összeg még a korábbi bérek kifizetésére sem elég. Más kérdés, hogy az önkormányzatok éppen azért adják működtetésbe a kórházaikat, mert az ígérik nekik, hogy tőkét hoznak, és ki tudják őket vezetni a válsághelyzetből. A Hospinvest ennek egyedülálló módját választotta: kórházait hálózatban működteti, és még a minisztériumi átszervezéseket is túlteljesíti. Januártól Hatvanban például csak "háromnapos sebészet" marad, a 72 órásnál hosszabb kórházi tartózkodást kívánó műtéteket, vagyis az összes nagy sebészeti, fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati és baleseti sebészeti beavatkozást Gyöngyösre telepítik.
A Hospinvest közben három új rendelőintézet működtetési jogát is megszerezte Kiskunhalas térségében. Pályáznak a kazincbarcikai kórházra, Egerben bizonyosra veszik, hogy a cégcsoport számára a következő nagy falat a Heves megyei kórház lehet. A szakbizottságok éppen lapzártánk után határoznak a pályázat kiírásáról. Lapunknak név nélkül nyilatkozó érdek-képviseleti vezetők szerint akár sztrájkkal is készek megakadályozni a privatizációs pályázat kiírását, miután más eszközük nem maradt, mert a Fidesz helyi népszavazási kezdeményezését a bíróság nem hagyta jóvá.
Ezzel nemcsak a Hospinvest-féle tömeges elbocsátásokat szeretnék megelőzni, hanem azt is, hogy Heves megyei lakosként megkerülhetetlen legyen számukra a cég, mivel Eger "bevételével" a megye összes kórháza a Hospinvest kezébe kerülne. (Időközben a parádfürdői állami szanatórium működtetője is a Hospinvest lett. Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter megszüntette ott az ellátást, a Hospinvest pedig odatelepítette hatvani ágyainak egy részét, pályázat nélkül, havi hatmillió forintért bérelve a kórházat.) A Hospinvest elnöke lapunknak azt mondta, az egri kórházra "nem pályáznak, ha a megyei kórház politikai hadszíntérré változik".
Kollányi Gábor szerint ha nincs a Hospinvest, ma már sem Hatvanban, sem Parádfürdőn nem működne kórház. Egerben azonban többen úgy vélik, a kórház-privatizációt szabályozó törvény nélkül teljesen ki vannak szolgáltatva a terjeszkedő birodalomnak. A Hospinvest - ha végül a pályázat mellett dönt - jelentős versenyelőnnyel indul, mivel az egri kórház patikáját tavaly óta az Ispotály működteti, ráadásul a kórház helyzete nyitott könyv előtte, mert a korábbi egri gazdasági igazgató jelenleg a Hospinvestnek dolgozik.
Kiszolgáltatott betegek
Kollányi Gábor szerint a kórházi főorvosok a "kiskirályságaikat" féltik tőlük, és példaként említi, hogy Gyöngyösön a kórház átvételekor három intenzív osztály működött, ami eszement pazarlás. Tény, hogy a kórházak egy része jeges rémülettel figyeli a Hospinvest nyomulását. Vácott például - noha Kollányi szerint nem akarják megszerezni a kórház működtetési jogát - az keltett felzúdulást, hogy kiderült: a fideszesből szocialistává átvedlett alpolgármester a Hospinvest személyzeti főnöke, s a kórház korábbi főigazgatója a holding orvosigazgatója, és volt gazdasági vezetőjük is a kórházhálózatnál dolgozik.
A nagy kórházi beszállítók is aggodalommal figyelik a fejleményeket. A közkórházak esetében ugyanis elnézőbbek lehetnek a kifizetetlen számlákkal, hiszen az önkormányzat jótáll az intézményéért. A működtetésbe adott kórházak viszont ebből a szempontból magánintézménynek minősülnek, bármelyik pillanatban csődbe mehetnek, a szállítók így bottal üthetik a pénzük nyomát. Kollányi Gábor ezzel szemben azt állítja, hogy cégének tulajdonosai személyes vagyonukkal felelnének az esetleges csődért; a beszállítók szerinte azért zúgolódnak, mert egy "puha" közkórház helyett egy kemény magánkórház tárgyal velük.
A Hospinvest az EBRD-siker mellett a hetekben érzékeny vereséget is szenvedett. Továbbra sem sikerült ugyanis megvetnie lábát a fővárosban, hiszen nem tudta elnyerni a ferencvárosi rendelőintézet működtetési jogát - a pályázatban formai hibát követett el, ezért kizárták.