Sólyom László döntése nem lephette meg azokat, akik egy kicsit is figyeltek a köztársasági elnök nyilatkozataira és állásfoglalásaira. Várható volt, hogy a szólásszabadságot kiemelten fontos szabadságjognak tartó jogtudós-elnök alaposan megvizsgálja az aláírásra a Sándor-palotába küldött törvényt.

A polgári törvénykönyv módosítása lehetővé akarta tenni, hogy bárki, aki vallási, etnikai kisebbség tagjaként, vagy szexuális orientációja miatt megszólítva érzi magát, felléphessen valamely sértő megnyilvánulás ellen. Az elnöknek több kifogása van. Aggályosnak tartja, hogy a tömeges polgári perek lehetősége aránytalan mértékben korlátozná a szólásszabadságot. Kérdésesnek tartja, miként kellene meghatározni, hogy ki tekinthető egy kisebbséghez tartozónak. Kifogásolja az elnök azt is, hogy a nem kisebbségben lévők nem részesülnek a törvény védelmében. Végezetül pedig Sólyom úgy gondolja: alkotmányellenes, hogy a törvény szerint a közösség tagjai nevében a jogvédő szervezetek is keresetet indíthatnak - ez pedig szerinte ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

A Ptk. módosítását a szocialisták kezdeményezték, és végig csak ők támogatták feltétlenül. Kevés szövetségesre találtak. A törvényi szigorítást azok sem pártolták, akik egyébként nem feltétlenül ellenzéki alapállásból politizálnak, vagy mondanak véleményt a közügyekről. A szólásszabadság ugyanis az egyik legfontosabb alkotmányos és demokratikus alapjog. Lehet nem egyetérteni egyes megnyilatkozásokkal, de senkibe sem lehet belefojtani a szót. A gyűlöletbeszéd nem vész el, ha egyszerre ezerszám indulnak perek. Legfeljebb "gyűlöletsuttogás" lesz belőle. Különösen nehéz volt a kormánynak elmagyaráznia, miért éppen most szigorodott a törvény. A népszerűségvesztés idején, kormányellenes tüntetések után nyúltak ehhez a súlyos eszközhöz. Ezt úgy is lehetett értelmezni, hogy a kormányt zavarják az ellenvélemények, és újabb eszközt kreált az elégedetlenek elhallgattatására.

A demokrácia néha fülsértő. Nem állítanánk, hogy minden nyilatkozat szalonképes vagy kívánatos lenne. Van közöttük olyan, amellyel tisztességes vagy egyszerűen jó ízlésű ember nem azonosul. De nem hisszük azt sem, hogy perekkel kell megregulázni azokat, akikkel nem értünk egyet.

Nem lesz jobb attól, ha bizonyos nézetek kifejtését megakadályozhatjuk.