- Hogyan hatott idén az országosan tapasztalható forrásmegvonás a Pest Megyei Önkormányzatra?

- Az alkotmány szerint az állam szerepvállalásai közé tartozik az önkormányzatok teljes körű finanszírozása, hogy előírt feladataikat elláthassák. A legnagyobb problémánk, hogy az idén nemhogy nem nyújtanak segítséget, de "tehermentesítésként" még az illetékek kiszabásának "nehézségeitől is megkíméltek" minket úgy, hogy ezt a jogot állami feladatkörbe tették át. Emiatt a Pest Megyei Önkormányzat csak az idén megközelítőleg egymilliárd forint kiesést könyvelhet el. A törvény szerint az államnak a gondoskodó szerepet kellene képviselnie, de most a legtöbb önkormányzatnál - ha alapul vesszük a módosításokat - sokkal inkább úgy tűnik: inkább bünteti a helyhatósági választásokon túlnyomó részt jobboldali többség kezébe került önkormányzatokat a Gyurcsány-kormány.

- A Közép-Magyarország régió Pest megyéből és Budapestből alkot egységet. Hol figyelhető meg ennek a kettőségnek a hátránya?

- A pályázatokon és a felhasználható összegek elosztásánál. Megyei önkormányzatunk büdzséje az úgynevezett átalakítások és e kettőség miatt majd hárommilliárd forinttal szegényebb, mint a korábbi években. A kettősség már dolgozói létszámunkban is megfigyelhető. Nálunk csaknem százharminc ember dolgozik a hivatalban, míg a fővárosnál ennek tíz-tizenötszöröse, pedig nem tizedannyi a feladatunk, és ma már a megyében élők száma megközelíti a budapestiét. Kiegyenlítettség talán a népesség szempontjából tapasztalható egyedül Budapest és Pest megye között. Feladataink és szerepvállalásainak száma is emelkedett az állami elvonások miatt, ehhez képest a felhasználható összegek nagy részét a főváros kapja. A rendelkezésre álló pénzek és a gazdálkodásban mutatott különbségek felvázolására az oktatást és az intézmények helyzetét hozhatnám fel példaként. A fővárosban folyamatosan zárnak be iskolákat, óvodákat, vonnak össze intézményeket, a gyermeklétszám csökkenésére és a gazdaságtalan működésre hivatkozva. Ezzel párhuzamosan pedig egyre magasabb összegeket kérnek fenntartásra, vállalt feladataik ellátására. Most éppen plusz hatmilliárd forintot. Ezzel szemben Pest megye száznyolcvanhét településének és a megye saját fenntartású nevelési és oktatási intézményeiben folyamatosan emelkedő számmal, sok esetben létszámtúllépéssel számolhatunk. Iskoláink "telt házzal" működnek, ennek ellenére a főváros kapja a normatív támogatások nagy részét. Ha a normális ügymenetet nézzük, akkor bekövetkezhet az is, hogy budapesti iskolák működtetését is átvállaljuk. Várhatóan a tulajdonjogot nem kapnánk meg, így az intézmények fenntartását továbbra is a főváros állná. Ezt alapul véve viszont eljöhet az idő, hogy a nálunk tapasztalható tanulószám emelkedés miatt a fővárosba járnak majd a megye diákjai, de Pest megye oktatási intézményeibe.

- Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?

- Egyértelmű a válasz: Pest megyének önálló régióként kell működnie, Budapesttől függetlenül. Emiatt megkerestem a megye településeinek polgármestereit, hogy támogassák ezt a törekvést. Ennek érdekében helyi népszavazások útján kezdeményezzük: Pest megye önálló uniós statisztikai régióvá válását 2013 után. Ez a függetlenség az elnyerhető európai uniós támogatások esetében kulcsfontosságú. Ha maradna az eddigi közigazgatási egység, akkor ezeknél a pályázatoknál ismét hátrányba kerülnénk a fővároshoz képest. Ennek kiküszöbölésére az unió legtöbb országában, például Belgiumban és Franciaországban a fővárosok és a hozzájuk tartozó agglomeráció, régió külön egységet alkot. Ők ugyanis fölismerték, hogy ellenkező esetben a miénkhez hasonló gyakorlat alakulna ki, amely szerint a fővárosok kapnák és használnák fel a támogatások nagy részét.