Heller Ágnes filozófus a beszélgetés során visszaemlékezett arra, hogy a forradalom 25. évfordulójára Ausztráliában, férjével, Fehér Ferenccel már könyvet írt 1956-ról. "Mi voltunk akkor az egyetlenek, abban az időben még mindenki hallgatott nem csak Magyarországon."

- Számomra a forradalom szent emlék volt, most azonban kezdem problematikusnak érezni - mondta Heller Ágnes. - Elrontják, tönkreteszik nekem 1956-ot, tönkreteszik a jóérzésemet. Egy csőcselék tönkreteszi azokat az emlékeimet, amelyek életem legtisztább emlékei voltak. Ezt nagyon szégyellem, s nagyon sajnálom.

A forradalommal kapcsolatban Heller elsősorban Nagy Imre személyét emelte ki, mert - miként mondta - 1956 nincs 1953 nélkül. Azzal, hogy 1953-ban Nagy Imre teljesen más nyelven kezdett beszélni, "delegitimálta" a kommunista vezetést. Nagy Imrének ugyanis ez volt a nagy szerepe, az, hogy alternatívát jelentett - hangsúlyozta Heller, aki a másik rendkívül jelentős személyiségként Bibó Istvánt említette. Szavai szerint Bibó 1956 hatalmas hőse, az ő kompromisszumos javaslatai olyanok voltak, amelyek úgyszintén egyfajta legitimációs alternatívát jelentettek Magyarország számára. Bibó demokrata szocialista volt, s mind a kettőt meg akarta őrizni, s ezzel hűen kifejezte 1956 szellemét. - Mert ez volt 1956 szelleme a nemzeti függetlenség hangsúlyozása mellett.

A mai politikai vitákkal kapcsolatban Heller Ágnes úgy vélte, hogy nem az eltérő értékelések jelentenek problémát. - Ha nem értékelnénk különbözőképpen egy eseményt, akkor az meghalna. Akkor csak diadalmas emlékbeszédeket lehetne tartani, s azokat mindenki halálosan unná. Ha veszekszünk egy múltbeli történésen, akkor az fontos.

Ugyanakkor Heller a Havas Szófia-ügyről csak annyit mondott: - Nagyon nem szeretem, amikor történelmet hamisítanak. Szeretem a történelem különböző interpretációit, de ez történelemhamisítás.

Arra a kérdésre, hogy 51 évvel 1956 után hogyan látja Magyarország jövőjét, Heller Ágnes kijelentette: attól függ, hogy az embereknek megjön-e az eszük. Van egy politikai osztályunk sok tehetséges, okos emberrel, de nincs politikai tapasztalatunk a demokráciában. - S amíg ez nincs, addig ezek a tehetséges, okos emberek nem lesznek demokratikus politikusok, mert azt sem tudják, hogy eszik vagy isszák a demokratikus politikát. Németországnak is húsz évet kellett "nyűglődnie", míg ezt a tapasztalatot megszerezte. - Mi sem tudjuk kevesebbel megúszni. A kérdés az, hogy megpróbálunk-e úszni, s ebben nem vagyok biztos.

A magyar filozófus úgy értékelte, hogy Németország példamutató módon igyekszik szembenézni múltjával. Elsősorban a zsidók kiirtásának témáját a németek lelkiismeretesen feldolgozták, sokkal lelkiismeretesebben, mint bármelyik más nép.

Heller szerint Magyarországon a zsidók helyzete "nem különösebben problematikus". Nézete szerint az antiszemitizmus nőtt ugyan, s ebből a szempontból "kicsit rosszabbul állunk, mint a rendszerváltás idején álltunk". - Ugyanakkor - tette hozzá - nem hiszem, hogy a zsidóság bármilyen veszélynek lenne kitéve. Magyarországon nincs politikai antiszemitizmus, nincs diszkrimináció a zsidókkal szemben.

Heller beszélt arról is, hogy az Egyesült Államokban például soha nem volt politikai antiszemitizmus, ezzel szemben igen nagy volt a társadalmi antiszemitizmus. De mára ez is megszűnt, a társadalom maga szüntette meg. - Ez az, amit Magyarországon nem értenek, mert mindent az államtól várnak - hangoztatta Heller Ágnes.