- Miért döntött úgy a Fidesz, hogy támogatja az ágazati sztrájkokkal, illetve utcai demonstrációkkal egybekötött társadalmi szolidaritás napját?

-Soha nem látott szakszervezeti, civil és szakmai összefogás bontakozott, bontakozik ki az egészségügyi és a nyugdíjreform, valamint a vasúti mellékvonalak bezárása elleni tiltakozás mentén. Gyakorlatilag óránként jelentkeznek új szervezetek csatlakozási szándékkal. A Fidesz e folyamat részeként támogatja az akciót, mint a demokratikus tiltakozás egy formáját.

- A Fidesz szolidaritása mit jelent a gyakorlatban?

- Erkölcsileg támogatjuk a szakszervezeteket követeléseik érvényesítése érdekében. Nem mi szervezzük a demonstrációt, amelyen politikusaink részt vehetnek, ha akarnak. Semmiféle központi döntés nincs arról, hogy elmehet-e valaki vagy nem, mindenki a lelkiismerete szerint dönt. Az emberek elkeseredettek, csalódottak, mivel homlokegyenest mást ígértek nekik, mint amit kaptak. Ezért mennek ki az utcára. Semmi mást nem követelnek, csak a munkához, a biztonságos családi élethez, a tanuláshoz, az utazáshoz és a gyógyuláshoz való jogukat.
Egyszerűen emberhez méltó életet akarnak, és mi e mellé a követelés mellé állunk. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy Magyarországon három millióan élnek a létminimum alatt, ebből nyolcszáz-ötvenezer gyermek, több mint egymillióan pedig munkanélküliek.

- Mit gondol arról, hogy a magát baloldalinak, munkás- és szakszervezetbarátnak mondó MSZP most támadja a tüntetést? Azt mondják, a Fidesz illetve Orbán Viktor viszi ki az utcára az érdekvédőket.

- Az MSZP csak szavakban munkás- és szakszervezetbarát. A rendszerváltáskor éppen a munkás szót törölték a nevükből, ez mindent elárul. Nyilvánvaló, hogy az MSZP ma az érzéketlen milliárdosok pártja. Egyébként pedig hol van az kimondva, hogy szakszervezeti vezetők csak Gyurcsány Ferenccel vagy úgymond baloldali politikusokkal találkozhatnak? Egy jogállamban az ellenzék vezetőjének, Orbán Viktornak is van joga konzultálni az érdekvédőkkel, ebben semmi furcsa nincsen. Nem mi ültettünk be a parlamentbe egyes szakszervezeti vezetőket, nem mi adtunk nekik zsíros állásokat. De mivel a szocialisták magukból indulnak ki, nem is tudják elképzelni, hogy egyes érdekvédők valóban az emberek problémáival foglalkoznak, amikért ki ismernek állni. Gyakorlatilag csak a feladatukat végzik, azaz munkavállalóik értekeit képviselik. A szocialisták rögtön mumust kiáltanak, másban keresik a hibát, noha az ő kormányzásuk miatt alakult ki ez a helyzet. Az őszödi beszédben a miniszterelnök maga mondta, hogy trükköztek, átverték az embereket, nem csináltak semmit. Ez vezetett a szociális válsághoz, ami a jobboldalisággal egyáltalán nem vádolható szakszervezetek tiltakozását is kiváltotta. Azt hiszem, egy igazi érdekvédő nem dicsérheti a kormányt akkor, amikor az általa képviselt melósok napi megélhetési gondokkal küzdenek, ha a gyógyszerek kiváltása, a gyermekek iskoláztatása, az utaztatás már most óriási nehézséget jelent. A legnagyobb arcátlanság, hogy negyven év járulékfizetés után azt mondják az embereknek: legyenek öngondoskodók. Az összes tartalékát felélő melósra az a jövő vár, hogy a gyógyszerektől az ellátásig mindenből a legolcsóbb jár majd neki, miközben az öngondoskodásról beszélő Gyurcsány Ferencnek idén kilencszázmillió forinttal nőtt a vagyona.

- Mi vezethet ki ebből a helyzetből?

- Semmiképpen sem az, amit a kormány csinál. A kabinet újabb elvonásokat tervez akkor, amikor egyszázalékos a gazdasági növekedés, ami csak egy statisztikai adat, a valóságban még ennyi sincs. Továbbra is el akarnak adni minden még megmaradt nemzeti, stratégiai vagyont. Mi az emberekben, nem pedig megszorításokban gondolkodunk. Mindenekelőtt munkahelyeket kell teremteni, hiszen ha van munka, akkor az emberek tudnak adót, járulékot fizetni. Gondoljunk bele, ha az egymillió munkanélküliből csak hatszázezren dolgozhatnának, mennyivel más lenne a költségvetés, vagy például az egészségpénztár helyzete. Egy nemzeti kormánynak emberben kell gondolkodnia, nem pedig pénzben. A tőke lehet nemzetközi, de a munka mindig nemzeti marad.