fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
A szeretet követe
2007. november 30., 13:02
Az irgalmasság és a szolgáló szeretet elismeréseként a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Mádl Dalmának ítélte a Szent Erzsébet rózsája-díjat. A kitüntetést, amelyet 1999-ben alapítottak, Erdő Péter bíboros adta át a Szent Erzsébet jubileumi év záróünnepségén, Sárospatakon.

- Az egyházmegyék, az egyházközségek, a karitászszervezetek idén önt ajánlották a kitüntetésre. Hogyan fogadta az elismerést?

- Nem gondoltam arra, hogy ezt a díjat megkapom, hiszen ez az önkénteseknek jár, azoknak, akik szép csendben, a háttérben végzik a munkájukat. Egy kicsit szégyenkezem is, hogy rám gondoltak, hiszen én úgyis kirakatban vagyok. Amikor megköszöntem, azt mondtam az ünnepségen, hogy mindazok nevében veszem át, akik jót tesznek, beteget ápolnak, segítik a szegényeket.

- Miként a betegeket ápoló, szegényeket istápoló Arpád-házi Szent Erzsébet. Mit jelent önnek Szent Erzsébet?

- Nálunk nagy Erzsébet-napok voltak, mert az édesanyámat is így hívták. Már gyerekkoromban is kaptam olyan könyveket, amelyek Szent Erzsébetről szóltak. Így az én kapcsolatom vele lelkileg több volt talán, mint egy olyan gyereknek, akinek nincs Erzsébet a környezetében. Nemrég Wartburgban megnéztük a Szent Erzsébet-kiállítást - nagyon meghatott. Nekem a legszebb az a földig érő, sötétbarna betegápoló ruha volt, amit a hagyomány szerint Erzsébet Assisi Szent Ferenctől kapott. Ezt öltötte magára, és ment a betegeket ápolni.

- Mádl Dalma is sokfelé megy, sérültekhez, öregekhez, nélkülöző gyerekekhez. Amikor 2005 augusztusában letelt Mádl Ferenc elnöki megbízatása, gondolta, hogy ennyi feladata lesz?

- Azt hittem, hogy a nagymamai életem folytathatom tovább. Már kezdtem betanulni, de közben sorra érkeztek a meghívások, felkérések.

- Most éppen hová készül? Merthogy nehéz volt időpontot egyeztetni a beszélgetésre, olyan elfoglalt.

- Elég sok dolgom lesz még az idén. De a legjobban talán december 15-ét várom, amikor Szombathelyre utazom, a Brenner János-emlékév zárására. Ő nekem gyerekkori barátom volt, 1957. december 15-én gyilkolták meg. Éjszaka csalárd módon kihívták a plébániáról, azzal az ürüggyel, hogy a betegek szentségét fel kellene adnia egy haldoklónak. Ám az úton rátámadtak, és 32 késszúrással megölték. A mai napig nincsenek meg a tettesek. Arra a helyre azóta egy kis kápolnát építtettek, ami zarándokhellyé vált.

- Külföldre is gyakran hívják.

- Sok szép élményem volt a világ számos országából. Ebből egyet elevenítenék fel. Amikor a szentatyánál jártam, először a férjem ment be hozzá, én utána következtem. II. János Pál akkor már nehezen járt, bottal közlekedett. Amikor beléptem, megkapaszkodott a szék karfájába, és felállt. Abban a pillanatban eleredtek a könnyeim. Hát hogy jövök én ahhoz, hogy Krisztus földi helytartója nekem felálljon?

Ezt a szobája falán lévő fénykép is meg örökíti. De számtalan olyan fotó is készült önről, ahol gyerekek veszik körül.

- Többször voltam Böjte Csaba gyermekeinél és Tiszti - Gergely István - csibészeinél. De jártam például az árvíz sújtotta területeken, Kárpátalján, egy magyar iskolában, ahol nagy a szegénység. Nagyon megható volt, mikor egy elsős fiú letépte egy újság szélét, ráírta a saját nevét, hogy Tódor, és nekem adta. Ma is őrzöm az ajándékát.

- Ilyen élmények miatt hozta létre a szegény gyermekek középiskolai taníttatásáról gondoskodó alapítványt?

- 2005-ben, amikor lejárt az elnöki mandátum, és azon gondolkodtam, mit fogok ezentúl csinálni, Balog Zoltán hívott fel, hogy nekem ítélte a kuratórium a Polgári Magyarországért Alapítvány kitüntetését és az azzal járó egymillió forintot. Ebből a pénzből hoztuk létre az "Istenadta Tehetség" Kistelepülések Hátrányos Helyzetű Tehetséges Gyerekeiért Alapítványt. Ez lehetőséget nyújt néhány, nagycsaládban élő tehetséges gyermeknek, hogy bekerüljön középiskolába és kollégiumba. Mert szerintem a kollégiumi nevelés legalább olyan fontos, mint az oktatás. Ebben a tanévben hat gyerek továbbtanulását tudjuk segíteni vidéki egyházi iskolákban.

- Nekik is azt mondja, amit a Szent Erzsébet rózsája-díj átadásakor, hogy nem a vagyon a lényeg, hanem az, hogy mit tettek az életben?

- Bambergben, a dómban olvastam a főoltárnál egy kivilágított üveglapon a következő szöveget: "Az utolsó ítéletkor nem kérdezed tőlem: csináltál karriert? Házad volt-e? Nem azt fogod tőlem kérdez ni: Mercedesszel jártál-e? Mennyi pénzed volt a bankszámlán? Nem kérdezed meg tőlem: hogyhogy nem lettél hős? Miért nem lettél szent? Csak egyet fogsz tőlem kérdezni: Mit tettél az életedben?" Nagyon megfogott ez a felirat. Ma, amikor teljesen felborult a világ értékrendje, és a gyerekek az alapján ítélik meg egy mást, milyen a házuk, kocsijuk, nagyon fontos elmondani nekik is, hogy nem a vagyoni helyzetük, hanem a tetteik alapján fogják megítélni őket.

(Halász Csilla, Heti Válasz)