FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú |
Nyomtatás Ablak bezárása |
"Lelkiismereti szakkör" a szocialistáknak
|
|
"Név szerint ismerjük azon szocialista képviselőket, akiknél remélhető, hogy rövid »lelkiismereti szakkör« után esetleg a járulékfizetők érdekeit érvényesítik majd az egészségpénztári reform végszavazásánál" - mondta lapunknak Gaskó István. A Liga elnöke körülbelül negyven meggyőzhetőnek tűnő MSZP-ssel beszélt. |
|
Létrehozva: 2007. december 1., 14:58 | Utoljára frissítve: 2007. december 1., 16:14 |
- Miután kiderült, hogy a sztrájkok és a múlt heti demonstráció bejelentése előtt ön konzultált az ellenzék vezérével, a Liga-akciók ügye menthetetlenül átpolitizálódott. Szerencsés ez?
- Nem értem, mi a baj ezzel. Orbán Viktor a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, szerintem természetes, hogy tárgyalunk. Amikor ő volt a miniszterelnök, akkor az MSZP vezetőjével ugyanígy találkoztam, nem látok különbséget. Ráadásul azt érzékelem, hogy a szocialista párt föladta a baloldali értékek védelmét - az egyébként igen eklektikus Fidesz viszont egészségpénztárügyben ma baloldalibb, mint az MSZP.
- Legalábbis most épp baloldalibbnak mutatja magát. Könnyen lehet: napi politikai érdekből.
- Én szociáldemokrata vagyok, de nem gondolom, hogy a munkavállalókat csak az MSZP képviselheti hitelesen. Ha a magát szocialistának nevező MSZP kilép a baloldali értékrendből, akkor a szakszervezeteknek kötelességük összefogni akár magukat jobboldalinak mondó erőkkel is ezen értékek védelmében. Mert nem az számít, hogy ki melyik oldalon áll, hanem, hogy ki támogatja az üzleti biztosítók bevonását az egészségbiztosításba, és ki nem. Legyen világos: a szolgáltató egészségügyi intézményekben szerintünk helyénvaló a verseny, de a biztosítók között nem tudjuk elképzelni. Mert a tb-kasszát a munkaadók és a munkavállalók adják össze, vagyis az nem az állam tulajdona - ezért kizárólag a befizetők dönthetik el, hogy mi történjék ezekkel a pénzekkel. És ebben a pillanatban nincs olyan munkavállalói és munkaadói szervezet a befizetői csoportok képviseletében, amely támogatná az üzleti biztosítók megjelenését.
- Azért van egy nagyon is legitim szervezet, amely képes kontrollálni, hogy mi történjék az emberek összedobott pénzével, és ehhez még felhatalmazása is van: a parlament.
- Szerintem a tb-járulékok felhasználásának ellenőrzésére nem hivatott a parlament. A befizetőknek kell ezt az ellenőrzést elvégezniük. Egyébként szeretném az emlékezetükbe idézni, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek van egy olyan konvenciója, amely ezt feketén-fehéren ki is mondja. Ezt a Magyar Köztársaság is magáévá tette, papíron - csak épp nem tartja be.
- A tb-önkormányzatokat az a Fidesz számolta fel, amely most stratégiai partner fölállításukban. A reformok egyébként részben épp arról szólnak, hogy mi állampolgárként megnézhessük, mi is történik a járulékainkkal...
- Bocsánat, de ez két különböző dolog. Eddig az üzleti biztosítók beengedéséről beszéltünk, amit én helytelenítettem. Ezzel viszont nem mondtam azt, hogy egyáltalán nincs szükség a tb reformjára. A jelenlegi "kifizető ablak" modell szerintünk sem folytatható, és mihamarabb át kellene térni a valódi biztosítói működésre, amelyben a hatékonyságot állandóan ellenőrzik. Tehát mi is reformpártiak vagyunk, csak épp e mostani útkereszteződésben nem a piacosítás felé indulnánk el.
- Így már érthetőbb, hogy a Liga-akciók miért politizálódtak át ennyire az elmúlt napokban. Mert az a félmondata, hogy a Liga reformpárti, mintha elsikkadt volna a nyilvánosságban. Csak a kormány magánbiztosítós terveivel szembeni ellenállás jön át a hírekben; ezért tűnik úgy, hogy azt mondják, amit a Fidesz.
- Így van. Nézzék, én közgazdászként a piacgazdaság híve vagyok. Az egészségügyi ellátórendszerben igenis helye van a piaci versenynek. De nem a pénzelosztásban. Ezért utasítottuk el másfél hónapja az OÉT-nak benyújtott kormányzati reformkoncepciót, és ezért nem találtuk részletes vitára alkalmasnak két héttel később a kodifikált törvényjavaslatot. Hiszen olyan kérdésekről vitázni nem volna értelme, hogy mi legyen a menedzsmentjogokkal, vagy miként lehet kivinni az osztalékot, ha a fő csapás irányát helytelenítjük. Amikor ez világossá vált, akkor jelentettük be, hogy ha érvekkel nem megy, a nyomásgyakorlás többi törvényes eszközéhez fogunk nyúlni.
- Tényleg lát arra reális esélyt, hogy a kormány visszakozik?
- A kormánynak a végszavazásig van lehetősége arra, hogy visszavonja a koncepciót, azaz december 17-e délutánjáig. Addig megpróbálunk meggyőzni egyes képviselőket is kormányoldalról.
- Személyesen keresik meg tehát azokat a szocialista képviselőket, akik talán meggyőzhetők?
- Pontosan. Név szerint ismerjük azon szocialista képviselőket, akiknél remélhető, hogy rövid "lelkiismereti szakkör" után esetleg a járulékfizetők érdekeit érvényesítik majd.
- Vagyis leszavazzák a reformot.
- Így van.
- Hány meggyőzhetőnek tűnő szocialista képviselő van a listáján?
- Körülbelül negyven.
- A hírek szerint az MSZOSZ is azt tervezi, hogy zárt fórumra hívja az MSZP-frakció néhány tagját. Ám az MSZOSZ mégsem csatlakozott a Liga-sztrájkokhoz. Mintha a szakszervezetek mégsem volnának annyira egységesek...
- A véleményünk közös, csak a cél elérésének eszközeiben vannak különbségek. Ebben az is közrejátszik, hogy az MSZOSZ november 10-i nagygyűlésére nagyon kevesen mentek el. Kiderült, hogy a saját tagságukat nem tudják mozgósítani, ezért inkább közvetlenül a képviselőknél "próbálkoznak". A másik dolog, amit látok, hogy az MSZOSZ-ben nincs kellő bátorság ahhoz, hogy elszakítsa azokat a fonalakat, amelyekkel az MSZP-hez kötötte magát az utolsó két országgyűlési választás idején. Ezzel a legnagyobb baj az, hogy ha az MSZOSZ nem használja fel a számára is rendelkezésre álló törvényes eszközöket, akkor a sztrájkolók kevesebben lesznek, és nagyobb nyomás nehezedik ránk a kormány részéről. Vagyis úgy tűnhet, mintha egyedül lennénk és radikalizálódtunk volna, holott csak tesszük a kötelességünket. Hozzá kell tennem: mi minden akciónkra meghívjuk az MSZOSZ-t, ők viszont soha minket. Tehát mintha szándékosan elkülönülnének tőlünk, azt a látszatot erősítve, hogy a Liga politikai akciókba kezdett. Vagyis indirekt módon még törvénysértéssel is vádolnak bennünket, hiszen politikai célokért sztrájkolni törvényileg tiltott Magyarországon. Ez egy nagyon súlyos, a szakszervezeti mozgalom jövőjét is érintő probléma.
- Ha már radikalizálódást, törvénysértést említett; legutóbbi Kossuth téri akciójukon árpádsávos zászlók is megjelentek, aztán ki is tört a cirkusz. Érez ezért felelősséget?
- A kérdést visszautasítom. Egy 15-20 ezres tüntetésen képtelenség biztosítani, hogy ne keveredjenek randalírozni akaró szélsőségesek a tömegbe. Egyébként az MSZOSZ november 10-i gyűlésén is megjelentek árpádsávos zászlók, arról mégsem hallunk ennyit. Ma komoly társadalmi feszültségek vannak, amelyek egyik hordaléka az árpádsávos fiatalok fel-feltűnése, de mi ettől elhatároljuk magunkat. Vissza lehet nézni a híreket, este nyolc óra után pár perccel azt jelentették, hogy rendbontás nélkül véget ért a Liga-demonstráció. Ami utána történt, ahhoz semmi közünk. Olyan ez, mintha azt állítaná valaki, hogy a Gyurcsány Ferenc október 23-i beszéde utáni zavargásokat a miniszterelnök szervezte az Operához. Az ilyen felvetéseket kikérem magamnak.
- Következő bejelentett akciójuk a "határozatlan idejű sztrájk" - mit kell ez alatt értenünk?
- A sztrájk legsúlyosabb formája, ha azt jelentjük be, hogy a munkabeszüntetés a megállapodásig tart. Most ilyen helyzet van: a lehető legnagyobb nyomást alkalmazzuk a kormánnyal szemben, remélve, hogy kijózanodik. De hangsúlyozom - azt szeretnénk, hogy tárgyalóasztalnál oldódjon meg a kérdés, és ne kerüljön sor a december 17-i országos sztrájkra.
- "Kijózanodást" említett. Tehát nem akarnak kormányt buktatni?
- A Liga nem akar kormányt buktatni, nem tisztünk, nem célunk ez. Az ilyet ráhagyjuk a politikára.
- De azért segítenek, ha tudnak?
- Nincs ilyen célkitűzésünk. Még a hátsó gondolatok közt sem.
***
Tegnap több szervezet is jelezte, hogy csatlakozik a Liga által meghirdetett országos sztrájkhoz. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete reggel 6 órától határozatlan időre országos vasutassztrájkot szervez, amíg a kormánnyal nem tudnak megegyezni. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is döntött: e szerint 17-én 4 órán át sztrájkolnak, az ország azonban nem borul sötétségbe, mivel az elégséges szolgáltatásról szóló törvény szigorúan szabályozza a feltételeket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csatlakozik az akcióhoz.