Ennek is betudható, hogy Magyarország, az adottságaihoz képest az utolsó helyen tartózkodik azon az országokat rangsorba állító listán, amely az ezer lakosra jutó biogáz termelés 2006-os értékeit rangsorolja. Pedig a lehetőségeink jók, mint ahogy Romániának és Ukrajnának is.

A magyar biogáz ipar helyzete és perspektívái egészen lehangoló képet mutatnak, derült ki Kovács Kornél előadásából. A Szegedi Tudományegyetem biológus tanszékcsoportjának vezetője a Magyar Biogáz Szövetség elnökeként kapott szót a makói zárokonferencián, melynek apropóját a Klárafalvára tervezett biogáz-üzem projekt zárása szolgáltatta. Kiderült, hogy jelenleg a közvélemény, de a döntéshozók is nagyon keveset tudnak a biogázról. Ennek is betudható, hogy Magyarország, az adottságaihoz képest az utolsó helyen tartózkodik azon az országokat rangsorba állító listán, amely az ezer lakosra jutó biogáz termelés 2006-os értékeit rangsorolja.

Pedig alapanyag tekintetében jók a lehetőségeink. Elméletben 2010-ben azösszes energia-igényünk dupláját is előállíthatnánk biomassza felhasználásával úgy, hogy az élelmezés nem szenvedne hátrányt. A realitásokat figyelembe véve azonban csak az igények 10-25 százalékát lehetne így kielégíteni, melyből a biogázé lehetne 10 százaléknyi részesedés. Eközben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által alkotott megújuló energia stratégia 2010-re az ország energiaigényének 0,2 százalékát tervezi biomasszából nyert energiával kiszolgálni.

A kormány a rendelkezésre álló források csak töredékét fordítja a "zöldenergia" elterjesztésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztésekre a rendelkezésre álló összeg mindössze 1,1 százalékát irányozza elő. A rendelkezésre álló 1350 milliárd forintból 13,3 milliárdot. Javulhat a kép, ha konkretizálódik a Fölművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból e célra lehívható összegek nagysága.

A jövedéki adómentesség biometánra történő bevezetését is szorgalmazza a Magyar Biogáz Szövetség, amellyel a bioetanol elterjedését már segítik. Sajnálatos tény, hogy a GKM koncepciójában a biogáz egyszerűen nincs megemlítve, mint bioüzemanyag. Pedig az egy hektáron megtermett biomasszából előállított metánnal 67 600 kilométert lehet megtenni, szemben a bioetanol szolgáltatta 22 400 kilométerrel. A szövetség tagjai bíznak benne, hogy a következő évek áttörést hoznak a biogáz hasznosítás területén, hiszen abból, gázmotorok segítségével villamos energia állítható elő, miközben a folyamat hőenergiát is termel. De a tisztított gáz az országos gázrendszerbe is bevezethető, valamint üzemanyagként is felhasználható. A hazai kutatók, más országok kutatóihoz hasonlóan mindeközben azon fáradoznak, hogy a jelenleg több hétig tartó előállítási folyamat időtartamát lerövidítsék, a költséghatékonyság javítása érdekében.