A zöldbiztos így erősebb jogosítványokat kap, mint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az államfő kedden nevezi meg, hogy kit jelöl a posztra, a biztos személyéről Sólyom László ezúttal sem egyeztet a pártokkal. Az [origo] információi szerint a nemzetközi jogot oktató Nagy Boldizsár lehet az államfő jelöltje.

Kedden tesz javaslatot az zöldombudsman személyére Sólyom László köztársasági elnök - közölte az [origo]-val Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal kommunikációs főosztályának vezetője. A hivatalosan a jövő nemzedék országgyűlési biztosaként emlegetett posztról múlt hétfőn döntött az Országgyűlés. Az államfő a jelöltről nem egyeztet előzetesen a parlamenti pártokkal, a frakciók így szintén kedden tudják meg, hogy kit jelöl Sólyom László arra az új ombudsmani posztra, amelyről a törvényjavaslatot a Védegylet felkérése még ő maga dolgozta ki.

A köztársasági elnök előzetesen csak a környezetvédő civil szervezetek véleményét kéri ki - tette hozzá Kumin - így viszont elképzelhető az is, hogy a pártok nem bólintanak rá az államfő jelöltjére. (Az Országgyűlés korábban nem hagyta jóvá Majtényi László jelölését az általános ombudsmani posztra, így a második jelölt, Szabó Máté lett a befutó.) Sajtóhírek szerint Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, valamint Fülöp Sándor, a környezetvédelmi ügyekben ingyenes jogsegélyt biztosító EMLE egyesület vezetője jöhet szóba mint környezetvédelmi biztos. Környezetvédő civil szervezetek név nélkül nyilatkozó munkatársai Nagy jelölését valószínűsítik, ezt azonban az [origo] megkeresésére az ELTE-n oktató jogász nem akarta kommentálni.

Jogok

Az öt parlamenti párt által közösen beterjesztett törvény meglehetősen erős jogosítványokkal ruházza fel majd az új országgyűlési biztost, amelyhez hasonló tisztség Magyarországon kívül más uniós tagállamban nincsen. A zöldombudsman hatásköre kiterjed a magánszférára is, amíg az általános ombudsman csak a hatóságoknál folytathat vizsgálatot. Az általános biztos tehát nem vizsgálhatja azt, hogy ki a felelős egy környezeti kárért, csupán azt, hogy a hatóságok megtettek-e mindent annak érdekében, hogy ne következzen be a természetpusztítás. A hivatal így járt el például az I. kerületi kristálybarlang ügyében is, amelynek bejáratát egy építkező cég torlaszolta el.

Ezzel szemben a zöldbiztos számára meglehetősen erős jogokat biztosít a törvény: például felfüggesztheti a kiadott engedélyeket, ha fennáll a visszafordíthatatlan környezetkárosodás veszélye. Beléphet minden olyan ingatlanra, ahol természetpusztítás folyik, és betekinthet minden ezzel kapcsolatos iratba. Az ombudsmant munkájában még a magán-, az üzleti vagy az államtitok sem akadályozhatja meg.

A jogosítványokat elegendőnek tartja a poszt létrehozását hét éve óta támogató Védegylet is. Jávor Benedek, a civil szervezet szóvivője elmondta: hiába akartak az ombudsman kezébe többféle olyan jogot adni, amivel védheti a jövő generációianak érdekeit, nyilvánvaló volt, hogy ehhez csak olyan létező jogot tudtak kötni, mint az egészséges környezethez való jog. A környezetvédelmen kívüli ügyekben - például az államadósság, az infrastrukturális beruházások vagy a nyugdíjrendszer - az ombudman a felnövekvő generációkat csupán véleményével, hozzászólásaival tudja képviselni - tette hozzá Jávor, aki szerint ez nagymértékben függ majd attól is, hogy a leendő biztos mennyire értelmezi tágan a saját jogait.

Fordulat

A környezetpusztítás megállításáért küzdő ombudsmani posztra közel hét év után bólintottak rá a parlamenti pártok. Korábban azzal az érvvel utasították el az ötletet, hogy az új országgyűlési biztosi tisztség létrehozása leértékelné az ombudsmani hivatalt. Hasonlóan nyilatkozott korábban az [origo]-nak Lenkovics Barnabás, jelenlegi alkotmánybíró, korábbi általános ombudsman, aki azt mondta: környezetvédelem olyan komplex, számos más emberi jogra is hatással lévő terület, amelyet csak egy erre specializálódott ombusdman nem tudna megfelelően kezelni.

A zöldbiztosról folyó tárgyalások azután gyorsultak fel, hogy Fodor Gábor váltotta a környezetvédelmi tárca élén Persányi Miklóst. Fodor feltételekkel vállalta a tárca irányítását, ezek között szerepelt a jövő nemzedék ombudsman posztjának létrehozása. A hivatal leértékelését azzal próbálták meggátolni a törvényhozók, hogy megszüntették az általános ombudsman helyettesének a posztját, vagyis továbbra is négy maradt az országgyűlési biztosok száma.

Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának MDF-es elnöke azzal érvelt, hogy az általános ombudsmanhoz érkezett panaszok 20-25 százalékát az elmúlt években a környezetvédelmi ügyek tették ki. A törvény indoklásában ehhez annyit tette hozzá: a környezetkárosítás esetén a jogsérelmet szenvedett fél sokszor nehezen határozható meg, így az ügy megérdemel egy külön szószólót.