A nagy energiavállalatok feldarabolását Ausztria, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Németország, Görögország, Lettország, Luxembourg és Szlovákia sem támogatja.

Javaslataival a Bizottság a termelés és a szállítás szétválasztását szeretné elérni. Az előterjesztés szerint a villamos energia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. A Bizottság előnyben részesíti a tulajdonjogi szétválasztást, azaz azt javasolja, hogy az a vállalkozás, amely energiatermelői vagy szolgáltatói tevékenységgel is foglalkozik, ne lehessen az átviteli hálózat tulajdonosa is egyben.

A Bizottság megoldási lehetőségként a "független átvitelirendszer-üzemeltető" elvének alkalmazását javasolja, amely lehetővé tenné a vállalatoknak, hogy azzal a feltétellel tulajdonosai maradjanak a hálózatnak, hogy a hálózati vagyont egy tőlük teljesen független vállalkozás, illetve testület működteti. A testület szerint ez a megoldás új ösztönzőket teremt a vállalkozások számára ahhoz, hogy új infrastruktúrába, rendszerösszekötő és termelői kapacitásba fektessenek, s ezáltal elkerülhetők az áramkimaradások és a szükségtelen és heves áringadozások.

A Bizottság emellett javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását is, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítaná a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését, és előmozdítaná az egységes rendszerként működő európai hálózat létrejöttét, az ellátás biztonságát és diverzifikációját.

A kilenc vonakodó tagállam sajtóhírek szerint a javasolt intézkedések arányosságát kérdőjelezi meg, mert szerintük a szétdarabolás sérti a nagyvállalatok tulajdonosi jogait. Ezért a tagállamok alternatív megoldást szeretnének találni a hatékony szétválasztásra, amellyel ezen jogok nem sérülnének.

Berlin és Párizs, amelyek olyan óriási energiavállalatoknak adnak otthont, mint az EDF és az E.ON - várhatóan 2008-ban tesznek le saját megoldásokat az asztalra - nyilatkozta egy EU diplomata.

A Bizottság úgy fogalmazott, hogy kész megvitatni a kételkedőkkel a javaslatokat, de minden alternatívának "az Európai Bizottság javaslatához hasonlóan valódi strukturális változást kell hoznia". A Bizottság egyébként arra számít, hogy az intézmények között még a szlovén elnökség alatt létrejöhet a politikai megállapodás. Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint a Bizottság nem szándékozik visszavonni a javaslatot.