Az EU egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén elérje kiotói célkitűzéseit, ám a siker érdekében további intézkedések elfogadása és végrehajtása szükséges - áll a Bizottság a kiotói szerződésben meghatározott célok teljesítését vizsgáló éves jelentésében.

A Kiotói Egyezményt 1997-ben aláíró 38 ország azt vállalta, hogy 2012-re az 1990-es éves szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez az EU 15-ök számára 15 év alatt 8 százalékos kibocsátás-csökkentési kötelezettséget jelent, melyet a tagországok egymás között kvótaszerűen osztottak fel.

Az Európai Bizottság most közzétett számításai szerint a 15 régi tag emissziója 2010-re akár 7,4 százalékkal is kevesebb lehet a bázisévhez képest - köszönhetően a már megvalósított intézkedéseknek, valamint a piaci alapon működő kvótarendszer nyújtotta lehetőségek széles körű kihasználásának. Az emissziókereskedelem elve alapján ugyanis az országok kibocsátási kvótákat vásárolhatnak a fejlődő országoktól úgy, hogy ott a káros gázok csökkentést célul kitűző beruházásokat valósítanak meg, illetve a légköri gázokat megkötő erdőtelepítési, és -újratelepítési programokban vesznek részt.

A bizottság szerint amennyiben az Unió további, a vállalást elősegítő intézkedéseket valósít meg, akkor a károsanyag kibocsátásának mértéke 2010-re 11,4 százalékkal is lecsökkenhet a a 2004 előtti EU-tagokat tekintve. A kontinens állam- és kormányfői a sikereken felbuzdulva az Európai Tanács márciusi ülésén már 2020-ról is szót ejtettek: az 1990-es bázisévre számolva 30 százalékos csökkentést irányoztak elő.

Az élen járó országok között is kiemelkedően teljesít Németország: 2006 végén az 1990-es kibocsátásához képest 18 százalékkal kevesebbet mutattak ki, ebben az évben pedig a tavalyi szinthez képest is legalább 3 százalékos csökkenéssel számolnak. Így az ország az összesen 21 százalékos csökkentésével már 2007-ben, elsőként teljesítheti 10 évvel ezelőtti vállalását.

Az ország gazdasági mutatóit alaposabban szemügyre véve nem is meglepőek a fenti adatok: 2006-ban a végső energiafelhasználás 7,7 százaléka, ezen belül az áramellátás több mint 11 százaléka megújuló energiaforrásból származott. Ezen a területen Németország technológiailag is világelső: az ágazat évente majd húszszázalékos növekedést mutat, s hasonló nagyságrenddel kecsegtetnek a megtérülési mutatók is.

A nagy német energiakonszernek óriási üzletet látnak az alternatív energiákban: az E.ON és az EnBW után nemrég az RWE is közölte: a következő években több milliárd eurót fordít környezetbarát villamosáram-termelésre azzal a céllal, hogy kínálatának legalább húsz százalékát az ökotermék adja. A nagy cégek mellett a tehetősebb vállalkozók is komoly összegeket invesztálnak az elsősorban a keleti tartományokban létrehozott cégekbe - környezetükért aggódva és átlagon felüli profit reményében.