A hivatalos ígéretek és fővárosi határozatok ellenére a tömegközlekedés részaránya csökken: az idén 8 százalékkal kevesebb volt az utas a BKV járatain, mint tavaly. Folyamatosan fogynak a zöldfelületek is, a Fővárosi Közgyűlés rendszeresen minősít át zöldterületeket építési területekké. Miközben az önkormányzat terveket szövöget, addig a tudomány kideríti, mi minden veszélyezteti még egészségünket.

Az újabb kutatások több olyan tényezőre hívták fel a figyelmet, amelyek eddig még nem kaptak kellő nyilvánosságot.

Az utóbbi időszakban a kutatók világszerte megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják a legapróbb - 10 mikrométernél kisebb átmérőjű - szálló porszemcsék egészségügyi hatásait; jelenleg ezeket tartják a városi levegő legveszélyesebb összetevőinek. Kiderült az is, hogy a mérőműszerek nem adnak megfelelő tájékoztatást a helyzet súlyosságáról, ugyanis csak a por tömegét határozzák meg, nem pedig a porszemcsék számát. A korszerű gépkocsik viszont tömegben mérve a korábbinál jóval kisebb mennyiségben bocsátanak ki porszemcséket, viszont nagyságrendekkel több rendkívül apró (1 mikrométernél is kisebb átmérőjű) porszemet juttatnak a levegőbe. Ezek a részecskék, amelyek elsősorban a dízelüzemű járművek kipufogógázaiból kerülnek a környezetbe, a tüdő és általában az emberi szervezet legrejtettebb zugaiba is eljutnak, és komoly egészségkárosodást okozhatnak.

A bitumen rákkeltő, a platinafémek sejtmérgek

Városi környezetben esetenként a kipufogógázokkal összemérhető jelentőségű szennyezettséget okoznak a gépjárművek - és ezen belül is kiemelkedően a gumiabroncsok - kopásából származó részecskék, illetve az úttestről felvert por, ami egyebek mellett az aszfalt elhasználódásából keletkezik. Ez utóbbi kötőanyaga, a bitumen bizonyítottan rákkeltő.

Levegő Munkacsoport az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkán november 30-án mérte a levegő szennyezettségét, amely délelőtt meghaladta az egészségügyi határértéket.

A gépkocsik katalizátorát egyebek mellett platinafémek alkotják, amelyek a katalizátor kopásával a kipufogógázokkal a környezetbe jutnak. A platinafémek a természetben rendkívül kis mennyiségben vannak jelen, így a gépjárművek kibocsátása nagy változást okozhat. A platinafémek sejtmérgek, illetve allergiás tüneteket válthatnak ki.

Az ólom utóda

Napjainkra a nagyvárosok levegőjének egyik legnagyobb mértékben feldúsult eleme az antimon lett, ami elsősorban a gépjárművek azbesztmentes fékbetétjeinek kopásából származik. Az antimont és annak vegyületeit egészségkárosító (egyebek mellett rákkeltő) hatásuk miatt az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala a kiemelt környezeti szennyezők közé sorolta. Az antimon hasonlóan mérgező, mint az ólom, ezért légköri koncentrációjának növekedése jelentős következményekkel járhat az emberi egészségre és az ökoszisztémára nézve világszerte.

Mit szívnak be az autósok?

A Levegő Munkacsoport - a Greenpeace által rendelkezésére bocsátott műszerrel - nemrég méréseket végzett, hogy mennyire szennyezett levegő, amit a személygépkocsikban ülők belélegeznek. A mérések eredményei szerint zárt ablakok esetén a korszerű gépkocsikban szinte valamennyi szennyezőanyag koncentrációja alacsonyabb, mint a környező külső levegőben. Egyetlen kivételt a legkisebb (0,25, illetve 0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű) és egyúttal legveszélyesebb részecskék jelentették, amelyek koncentrációja az autó utasterében lényegesen magasabbnak bizonyult, mint a környező levegőben. Tehát az utasok még a korszerű gépkocsikban ülve sem kerülhetik el a súlyosan egészségkárosító anyagok belélegzését. (A Levegő Munkacsoport ezeket a méréseket csak egy műszerrel és mindössze két gépkocsiban végezte el, ezért célszerű ezeket más műszerekkel és szélesebb körben is megismételni.)

A múlt

A Levegő Munkacsoport legfrissebb kiadványa Budapest levegőszennyezettségének története, amelynek szerzői, Zichler Szilvia, Ocskay Rita és Salma Imre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének kutatói. A tanulmány megállapítja, hogy a 20. század elején a koromszennyezettség rontotta leginkább Budapest levegőjét. Az 1950-es években a kén-dioxid nagy koncentrációja okozott gondot, az 1960-as évek pedig a savas esők időszakát jelentették. A nemzetközi és hazai környezetvédelem egyik sikertörténete a kén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása.

Az 1970-es években a szénről, mint fő energiaforrásról az olaj és a földgáz felhasználására történő átállás, valamint az energiaválságok kedvezően hatottak a levegő minőségére. Az ipari és háztartási tevékenység levegőszennyezésének túlsúlya fokozatosan megszűnt, helyette a közúti közlekedés vált meghatározóvá Budapesten is. A rendszerváltás időszakában, az 1990-es évek elején a város levegője általában tisztább lett az ipari termelés visszaesésének és szerkezeti átalakulásának köszönhetően, ugyanakkor a megnövekedett gépjárműforgalom, a gépjárműpark szerkezete és kora újabb problémákat eredményezett. Később kedvezően hatott a gépjármű-katalizátorok elterjedése.

A város levegőminősége szempontjából jelenleg a szálló pornak és a nitrogén-oxidoknak van kiemelkedő szerepe. Mindkét anyag meghatározó jelentőségű a szintén súlyosan egészségkárosító talajközeli ózon kialakulásában is.

Műszerek a mérőkocsiban

A levegőszennyezettség alapján Budapest az Unió nagyvárosai között a középmezőnyben helyezkedik el. Ám ez egy átlagos adat, fővárosunk nagy részén a helyzet ennél sokkal súlyosabb.

A 19. század végére a köd London jellegzetességévé vált: a várost a téli hónapokban és novemberben sejtelmes félhomály borította. Sok ember szenvedett légzési nehézségektől, és a halálozások száma is megnövekedett. Az 1880-ban, majd 1892-ben előforduló füstködök idején körülbelül ezer halálesettel többet regisztráltak, mint más évek hasonló időszakában. Az 1950-es években több ezer halálos áldozattal is járó szmogos események alakultak ki, melyek közül talán leghírhedtebb az 1952. évi nagy londoni füstköd. A kórházi adatok alapján a légzési megbetegedések száma megnégyszereződött, és a szmog 5 napja alatt a halálozások száma 4700 volt, ami csaknem háromszorosa más évek ugyanezen időszakához képest. Rájöttek, szigorúbb törvényi rendelkezésekre van szükség, amely nemcsak az ipari, hanem a háztartási forrásokat is érintette. Budapesten most a közlekedés vonatkozásában lenne szükség hasonló szigorúságra.

Az áldozatok

Budapest lakosságának húsz százaléka jelentősen, hatvan százaléka mérsékelt és a maradék húsz százalék kisebb mértékben szennyezett környezetben él. 1980 óta a fővárosban az asztmások aránya több mint tízszeresére, a tüdőrákosoké pedig több mint háromszorosára emelkedett. A kiadvány célja, hogy hozzájáruljon a környezettudatos szemlélet, viselkedés és életmód kialakításához azáltal, hogy visszatekint a közvetlen környezetünk kémiai levegőminőségének múltjára, amelyek alapján következtetéseket lehet megfogalmazni a jövőre vonatkozóan.