Mindezt annak ellenére, hogy nincs meg a megfelelő végzettsége a tisztséghez, sőt, levágatta a park védett szürkemarháit - a környezetvédők szerint lassan gazdaságot csinál a nemzeti parkból.

Kállay György, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója kinevezése óta nem először keveredik botrányba. Amint arról a Figyelő című hetilap korábban beszámolt, mindez 2006-ban, a védett szürkemarha-állomány vágóhídra küldésével kezdődött és folytatódott a park gazdálkodásának átszervezésével. A park több, még aktív és már elküldött munkatársa is megpróbált tenni az ügyben, vizsgálatokat kértek az illetékes hatóságoktól, de csak egy alkalommal: a húskommandó kiszállása során sikerült bizonyítani, hogy az állatlevágások nem a szabályoknak megfélően történtek, és akkor is csak azt, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból nem voltak korrektek a vágások.

Ugyanakkor Sipos Ferenc, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának ökológiai szakreferense közérdekű bejelentésben azt írta: az anomáliákat számlák is bizonyítják, a nemzeti park rendszeresen ad el húskészítményeket, jóval áron alul (300-400 Ft/kg) olyan intézményeknek, szervezeteknek, amelyek által a vezetőség szeretne jó kapcsolatokat ápolni. Az ügyben érdekes szál, hogy a Figyelő cikke szerint a KNP vezetője az idei évre bevételeinek ötven százalékát a park saját termeléséből kívánta előállítani, ugyanis erre az Unió jelentős támogatásokat adhat, pláne a szürkemarha tenyésztésre. Több, általunk megkeresett környezetvédelmi szakember is úgy látja, hogy a nemzeti park tevékenységének ebbe az irányba való eltolódása nem feltétlen a park létrehozásának célját testesíti meg.

Felmerült az okirathamisítás gyanúja is

Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Szakigazgatási Hivatal vizsgálatot is kezdeményezett, amely során több szabálytalanságot is feltártak, valamint a közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja is felmerült, ezért a hivatal feljelentést tett a Kecskeméti Városi Ügyészségnél, ám - mint ahogy azt Gráf József agrárminiszter is írja a vizsgálatokat kérelmező Vas János MDF-es országgyűlési képviselőnek válaszlevelében - az ügyészi vizsgálat eredménye még nem ismert. A levélben idézik Környezetvédelmi Minisztérium korábban lefolytatott vizsgálatának másolatát, amelyben azt írják: semmiféle gazdasági anomáliát, vagy visszaélést nem tapasztaltak, sőt, a tenyészállatok időnkénti levágásának szükségszerűségét hangsúlyozzák. Információink szerint a vizsgálatot Kállay korábbi üzlettársa, évtizedes barátja és főnöke, Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára folytatta le.

Nincs meg a megfelelő végzettsége?

Néhány napja történt az a meghallgatás, aminek eredményeként ismét hat évre meghosszabbíthatják Kállay igazgatói kinevezését. Vas János korábban már a parlamentben interpellálta a KvVM tárcavezetőit, mert Haraszthy Lászlónak nem volt meg a megfelelő iskolai végzettsége posztjának betöltéséhez, sőt akkor név nélkül megemlített más hasonló eseteket is, amelyről tudomása van. Azóta Haraszty esetében módosították a követelményeket, így az államtitkár ma már jogszerűen ül székében, de Kállay továbbra sem rendelkezik az igazgatói poszt betöltéséhez szükséges képesítéssel. Erről egyébként a napokban közérdekű bejelentést tett Simon László, a Környezetgazdálkodási Intézet volt munkatársa, melyben állítja, hogy Kállay jogszerűtlenül van az intézmény élén, és hogy Haraszthyt 2006-ban szintén jogszerűtlenül nevezték ki. Ehhez képest a park vezetésére szóló igazgatói kinevezést várhatóan ismét Kállay nyeri majd el. Ennek megakadályozására a bejelentők szerint egyetlen megoldás marad csupán: ha maga Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter kezdeményezi Kállay alkalmasságának felülvizsgálatát.