A kedden közzétett elemzés abból indult ki, hogy az évszázad közepéig 1,63 Celsius fokkal emelkedik az átlagos középhőmérséklet az alpesi országban. A prognózis szerint a szélsőséges időjárási viszonyok, a forró nyári időszakok és a csapadékhullás szezonális eltolódása óriási károkat fog okozni a mező- és erdőgazdaságnak, egyebek között az alacsonyabb terméshozamok miatt. A rekkenő hőségben sokan bekapcsolják majd a klímaberendezéseket, ami viszont növelni fogja az áramfogyasztást. A forróság ráadásul megterheli az emberi szervezetet is: megugorhat a halálozási ráta, ezzel szemben gyengül az emberek teljesítőképessége. A téli idegenforgalom is hanyatlásnak indul.

A felmelegedésnek viszont lesz egy kedvező oldala is: a rövidebb és enyhébb hideg időszak miatt apadhat a fűtési igény.

A tanulmányt számítógépes modell segítségével összeállító professzor összegzése szerint 2050-ig az osztrák hazai össztermék (GDP) évi 1,6 milliárd euróval lesz kevesebb a klímaváltozás miatt, a foglalkoztatottság pedig évente átlagosan 12 600 fővel zsugorodhat. Mérséklődik majd a lakossági fogyasztás is, méghozzá évi 0,6 milliárd euróval.

A kutató 485 variánst vizsgált, tizenhárom gazdasági ágazatban. A gazdaság egészét érő veszteségek kialakulásánál ugyanakkor nagy fokú kiszámíthatatlanságuk miatt nem vett figyelembe olyan tényezőket, mint például a természeti csapások - viharok, jégesők, lavinák - okozta károk.

Becslése szerint egyébként a legnagyobb veszteség az osztrák idegenforgalmi ágazatot fogja érni: bevétele hat százalékkal esik vissza 2025-ig.

Néhány hónapja hozták nyilvánosságra öt osztrák kutatóintézet közös, háromévi munkával összeállított klímamodelljét, amely az ország területét százszor száz kilométeres alapegységekre bontva, a helyi éghajlati-földrajzi sajátosságokat is figyelembe véve, részletesen felvázolta a várható változásokat az évezred közepéig. Jóslásuk szerint 2-,2,5 Celsius fokkal fog növekedni a középhőmérséklet Ausztriában az évszázad közepéig, sűrűbbek és hevesebbek lesznek a viharok.

Az egyes régiókra kiható átalakulások érzékelhető különbségeket mutatnak. Az ország keleti részében a klíma szárazabbá válik, különösen nyáron és tavasszal: a 25 Celsius fok fölötti nyári napok száma nyolcvan fölé emelkedik, a 30 fokos hőmérsékletet meghaladóké megnégyszereződik évente. A mínusz 25 fok alatti "fagyos" napok száma ezzel szemben jelentősen csökken.

Az Alpok vidékén, a hegyekben a modell telente több esőt és havat prognosztizál, a szárazság főleg Karintiát és Kelet-Tirolt kerüli majd el. Az átlaghőmérséklet a hegyvidékeken is emelkedni fog, ami a kutatók szerint kipusztulással fenyegetheti azokat a növény- és állatfajokat, amelyek nem képesek alkalmazkodni a változásokhoz, például magasabb régiókba áttelepülni és az új élettérben elszaporodni.

A klímaváltozásnak köszönhetően lassú, de biztos halálra vannak ítélve az osztrák Alpok több ezer méter magas csúcsai között képződött gleccserek is: jégfelületük nyolcvan százaléka 2050-re egyszerűen eltűnik, az évszázad végére pedig már csak hírmondó marad belőlük.

Erre a szomorú tényre az a könyv hívja fel a figyelmet, amelyet az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Központi Állomás (ZAMG) munkatársai állítottak össze. Számításuk szerint 2100-ig az ausztriai gleccserek 93 százaléka elolvad.