Ezzel hivatalosan is kihirdették azt a dokumentumot, amelyre az Európai Unió működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az elmúlt hónapokban kidolgozott - és csütörtökön az állam-, illetve kormányfők által aláírandó - Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye hivatkozik.

Ünnepi beszédében Pöttering azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak elsősorban értékek közösségeként kell megjelennie. Kiemelte az Európai Parlament azon kötelezettségét, hogy minden szükséges esetben fellépjen az emberi méltóság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. Sócrates arról beszélt, hogy az alapjogi charta kihirdetésének a napja történelmi jelentőségű dátum lesz, ő pedig büszke arra, hogy erre a portugál EU-elnökség alatt kerülhetett sor. Barroso szerint a charta aláírása nem végállomás, hanem új lehetőségek kezdete: most egyesíteni kell az erőfeszítéseket az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, és ehhez nagy segítséget jelent az alapjogok chartája.

A portugál kormányfő és az Európai Bizottság elnöke szavait az ülésteremben - mint az az internetes közvetítés során tapasztalható volt - többször zavarták meg bekiabálók. Brit és lengyel képviselők népszavazást követelő transzparenseket emeltek a magasba. A transzparenseket a teremőrök igyekeztek begyűjteni, szemmel láthatóan kevés sikerrel.

Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a charta végső szövegét. Az alapjogi charta az európai polgárok és az EU-országbeli lakosok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait sorolja fel, és az unió közös értékeként határozza meg ezeket a jogokat.

Az, hogy a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak - akkortól, amikor maga a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, amihez a csütörtöki aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország ratifikálja. A charta előírásait érvényesíteniük kell az EU intézményeinek és testületeinek, valamint a tagállamoknak is, amikor az unió jogát alkalmazzák. Amint a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, az alapjogi charta betartatásán az Európai Bíróság hivatott őrködni.

A Lisszaboni Szerződéshez olyan jegyzőkönyvet csatoltak, amely különleges rendelkezésekről szól az alapjogi chartát illetően Nagy-Britannia és Lengyelország vonatkozásában. E két ország kivonta magát az alól, hogy a charta által elismert jogok védelmében a nemzeti bíróságokhoz, illetve az Európai Bírósághoz lehessen fordulni. November 29-i határozatában az Európai Parlament felszólította Londont és Varsót, hogy ennek ellenére tegyen meg minden erőfeszítést a charta korlátozásoktól mentes érvényesíthetősége érdekében. Donald Tusk, az új lengyel kormányfő a minap jelezte: miután Lengyelország megerősítette a Lisszaboni Szerződést, vissza lehet majd térni a charta ügyére, felül lehet vizsgálni az előző varsói kormány elzárkózó álláspontját.

A charta hat csoportba osztja az alapjogokat. Ezek: az emberi méltósághoz fűződő jogok, a szabadságjogok, az egyenlőséghez fűződő jogok, a szolidaritásból fakadó jogok, a polgári jogok, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok.

"A dokumentum elfogadása egyet jelent a szabadság- és polgári jogok megerősítésével az Európai Unióban. Fontos, hogy az elfogadott dokumentum külön kitér a kisebbségek jogainak biztosítására. Az Alapjogi Charta elfogadása egyértelmű bizonyíték arra, hogy az Európai Unióban következmények nélkül senki sem sértheti meg az alapjogokat" olvasható a néppártiak nyilatkozatában.