Az Európai Parlament épületében rendezett ceremóniával, az alapvető jogok chartájának aláírásával hivatalosan is elfogadottá válik az a dokumentum, amelyre az EU alapvető működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az állam-, illetve kormányfők által ma aláírandó lisszaboni szerződés egyik cikkelye hivatkozik.

Az alapjogi charta az európai polgárok és az EU-országbeli lakosok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait sorolja fel. A charta előírásait érvényesíteniük kell az EU intézményeinek és testületeinek, valamint a tagállamoknak is.

A charta hat csoportba osztja az alapjogokat. Ezek: az emberi méltósághoz fűződő jogok, a szabadságjogok, az egyenlőséghez fűződő jogok, a szolidaritásból fakadó jogok, a polgári jogok, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok.

Ünnepi beszédében Pöttering hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak elsősorban értékek közösségeként kell megjelennie. Kiemelte az Európai Parlament azon kötelezettségét, hogy minden szükséges esetben fellépjen az emberi méltóság és az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.

Sócrates arról beszélt, hogy az alapjogi charta kihirdetésének a napja történelmi jelentőségű dátum lesz, ő pedig büszke arra, hogy erre a portugál EU-elnökség alatt kerülhetett sor.

Barroso szerint a charta aláírása nem végállomás, hanem új lehetőségek kezdete: most egyesíteni kell az erőfeszítéseket az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, és ehhez nagy segítséget jelent az alapjogok chartája.

A portugál kormányfőnek és az Európai Bizottság elnökének szavait az ülésteremben többször zavarták meg bekiabálók. Brit és lengyel képviselők népszavazást követelő transzparenseket emeltek a magasba. Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a charta végső szövegét. Az, hogy a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak - akkortól, amikor maga a lisszaboni szerződés hatályba lép, amihez a mai aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország ratifikálja. Amint a lisszaboni szerződés hatályba lép, az alapjogi charta betartatásán az Európai Bíróság hivatott őrködni.

A lisszaboni szerződéshez jegyzőkönyvet csatoltak, amely különleges rendelkezésekről szól az alapjogi chartát illetően Nagy-Britannia és Lengyelország vonatkozásában. E két ország kivonta magát az alól, hogy a charta által elismert jogok védelmében a nemzeti bíróságokhoz, illetve az Európai Bírósághoz lehessen fordulni. Donald Tusk lengyel kormányfő jelezte: Lengyelország később visszatérhet a charta ügyére.