— Miért pont most hozták nyilvánosságra alapprogramjukat?

— A tavaly novemberi győri kongresszuson esett szó arról, hogy a Fidesz szövetséggé bővülése új szakaszába lépett, hiszen 2002 óta a taglétszámunk megsokszorozódott, és a 2006-os önkormányzati választásokon a helyhatóságok szintjén is a legerősebb párttá váltunk. Mivel a jövő év már az EP-, illetve az országgyűlési választásokra való felkészülés jegyében zajlik, ezért úgy gondoltuk, hogy a 2007-es esztendőt a programalkotásnak szenteljük. Ezért hirdettük meg a kongresszuson a Jövőnk konferencia sorozatot, amelynek tapasztalatait egy vitairatban összegeztük, illetve arra is ígéretet tettünk, hogy az idei esztendő végére elkészítjük az alapprogramunkat. Egyeztettünk a német CDU-val is, miután Angela Merkel augusztusi látogatása alkalmával megegyezés született közte, és Orbán Viktor között arról, hogy a két párt a programalkotásban is együttműködik.

— A program időzítését a baloldali sajtóban összekötötték Orbán Viktor két héttel ezelőtti nyilatkozatával, amelyben arról beszélt, hogy bizonytalan a koalíció helyzete.

— Egy éve, amikor felállítottuk a menetrendet, még nem tudhattuk, milyen lesz a politikai hangulat 2007 végére. Hozzáteszem, Orbán Viktor mindezt akár júniusban vagy októberben is mondhatta volna, mert a politikai helyzet már hosszú hónapok óta olyan bizonytalan, hogy Gyurcsány Ferenc és a koalíció bármikor megbukhat.

— Kik vettek részt a program megalkotásában?

— Alapvetően pártunk szakmai kabinetjei és szakpolitikusai, ám természetesen a kabineteknek dolgoznak szakértők is, akik segítségünkre voltak a szakpolitikai irányok meghatározásában. A szakértőket azonban nem nevesíteném, hiszen ők mindvégig törekedtek arra, hogy a háttérben maradjanak.

— Mit emelne ki ebből a terjedelmes programból?

— A központi gondolat az, hogy a versenyképesség nem cél, hanem eszköz. A versenyképesség ahhoz eszköz, hogy egy jobb körülmények között élő, szolidárisabb társadalmat teremtsünk. Ennek megfelelően az egyik legfontosabb feladat a gazdasági növekedés beindítása. Ma Magyarországon 1,7 százalékos gazdasági növekedésnél tulajdonképpen elosztási, társadalompolitikai kérdésekről nem is nagyon lehet beszélni, hiszen az egész gazdaság pang. Éppen ezért adócsökkentéssel, a vállalkozások támogatásával, a gazdaság élénkítésével meg kell céloznunk a teljes foglalkoztatottság állapotát.

— Amikor a teljes foglalkoztatottságról beszéltek a tavalyi kampányban, a másik oldal azt mondta: ilyen nincs.

— Szomorú, ha egyesek szerint nincs ilyen. A teljes foglalkoztatottság azt jelenti, hogy a munkanélküliség háromszázalékos, vagy annál alacsonyabb. Magyarán, mindenkinek, aki dolgozni akar, van lehetősége arra, hogy dolgozzon. Nyilvánvaló, hogy ezt egyik pillanatról a másikra lehetetlen megteremteni, de mindenképpen célként kell kitűzni, és olyan lépéseket kell tenni, amelyek nem növelik, hanem csökkentik a munkanélküliséget, munkahelyeket teremtenek. Köztudott az is, hogy a Fidesz a családokat helyezi politikája középpontjába. Azokat az embereket, akik munkájuk mellett nevelik a gyermekeiket is, vagyis bizonyos értelemben a jövő terheit is hordozzák. Úgy gondoljuk, mind a gazdaság, mind az adórendszer, mind pedig a társadalompolitikai felfogás egyik legfontosabb alappontjának annak kell lennie, hogy a gyermeknevelés az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú közjó, nem csupán magánügy. A demográfiai helyzet ma Magyarországon több mint tragikus, az egyik leggyorsabban fogyó nemzet vagyunk, ezért olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek első lépésben lassítják ezt a folyamatot, hosszú távon pedig meg is tudják fordítani ezeket a trendeket.

— A jövő záloga az is, hogy sok jól képzett szakember legyen, a tudás megszerzése azonban egyre költségesebb, s a tandíj bevezetésével sokak Számára elérhetetlenné válik a diploma. Helyre lehet még állítani a szétvert oktatási rendszert?

— Az oktatás természetesen fontos részét alkotja a programnak, megvannak az elképzeléseink a rendszer rendbetételére. Olyan iskolákat szeretnénk, amelyekben egyaránt fontos a nevelés ás az oktatás. A minőségi oktatást mindenki számára elérhetővé kell tenni, legyen szó általános iskoláról, középiskoláról vagy felsőfokú intézményről. Szükség van tehetséggondozó programokra épp úgy, mint a diáksport és a szabadidősport fejlesztésére, és a sort még folytathatnánk. Vissza kell állítani a tandíjmentességet is, mert a jelenlegi helyzet valóban a tehetősek privilégiumává teszi a felsőoktatást.

— Azt mondta, hogy a Fidesz tavaly óta a legerősebb önkormányzati párt. Csakhogy ennek már megvan a böjtje: a kormányzat egyre több forrást von meg a helyhatóságoktól. Ha a Fidesz nyerne, erre is megoldást kell találni. Van elképzelésük?

— Az önkormányzati rendszer finanszírozásának újragondolására is kitérünk a programban. Véleményünk szerint erősíteni kell az önkormányzatokat, és meg kell teremteni számukra a stabil gazdasági hátteret a működéshez. A konkrét helyzettel viszont az alapprogramban nem foglalkozunk, mint ahogy más napi politikai üggyel sem, ezek kezelése ugyanis a parlamenti munka során vár ránk, míg a most lefektetett gondolatok hosszú távra szólnak. A szombaton nyilvánosságra hozott dokumentum nem választási program, hanem egy olyan alapprogram, amely a párt alapvető politikáját, filozófiáját határozza meg, s a kampányokban erre lehet építeni az éppen aktuális helyzethez, gazdasági adatokhoz igazított terveket. Az alapprogram és a választási program közti különbséget jól példázza, hogy a CDU-val történt egyeztetések során szóba került: a német kereszténydemokraták 1978-ban alkották meg az első alapprogramjukat, és a közelmúltban fogadták el a harmadikat, magyarul, 10-15 évenként szoktak rajta változtatni. Mi még ennyi évre előre nem tervezhetünk, de a következő években reményeim szerint rendre visszaköszönnek majd azok a gondolatok, amelyek az Erős Magyarország alapprogramban le vannak írva.

— Bár úgy fogalmazott, napi politikai kérdésekkel nem foglalkoznak, mivel sarkalatos kérdésről van szó, kikerülhetetlen az egészségügy helyzete. Ez ugyanis egyre rosszabb.

— Az egészségügy területén a számtalanszor elmondott álláspontunkhoz képest újat nem tartalmaz a program: továbbra is az a határozott véleményünk, hogy az egészség nem üzlet. Egy biztosítóban, szolidaritásalapú társadalombiztosításban gondolkodunk, és egy olyan jól működő egészségügyi rendszerben, amelynek a kialakítását 1998 és 2002 között már elkezdtük, ám az MSZP-SZDSZ-kormány 2002 után leállította ezt a folyamatot. Egy biztos, az ebben a ciklusban elindított, úgynevezett reformok rossz irányba visznek.

— A program bizonyos részei a bemutatás előtt kiszivárogtak, és több helyütt idézték a sajtóban azt a gondolatot, hogy Magyarországon meg kell erősíteni a jogbiztonságot. Tizennyolc évvel a rendszerváltoztatás után nincs jogbiztonság?

— Legalábbis problémásnak nevezhető a helyzet. A tavaly őszi események, a tüntetések, a rendőri erőszak azt bizonyították, hogy sajnos az állami szervektől nem állnak messze a jogbiztonságot veszélyeztető intézkedések. A mi elképzelésünk szerinti erős Magyarország egy olyan államot foglal magában, amelyben joggal bízhatnak a polgárok, mert nem veszélyt látnak benne, hanem biztonságot. Mindaz államigazgatásra, mind pedig a rendvédelmi szervekre igaz, hogy rendezett anyagi körülmények, stabil gazdálkodás mellett kell működniük, cseré be viszont a végsőkig jogszerű magatartást kell tőlük elvárni. Vagyis az a fajta politika, amit a kormány űz a rendőrséggel vagy a hadsereggel - elégtelen anyagi körülmények között működteti őket, majd a megtépázott tekintélyű szerveket el is viszi egészen a jogszerűség határáig-, elfogadhatatlan.

— Mikor lesz lehetőségük megvalósítani a programjukat? 2010 előtt lát-e erre esélyt?

— Úgy látom, hogy Gyurcsány Ferenc most egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy ki jöjjön a gödörből. Kudarcot vallott a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási rendszer átalakításával, és kudarcot vallott az a parlamenti stratégiája is, hogy hétről hétre megpróbálja napirend előtt megmagyarázni a kormány intézkedéseit. Valószínűsíthető, hogy az ünnepek után, talán január végén, február elején majd újra lendületet vesz, megpróbálja ismét újrapozicionálni magát, mert az a szerep, amit az elmúlt másfél évben láthattunk tőle, mélyponthoz vezetett. Azt hiszem, ez már az utolsó próbálkozása lesz, és ha megint megbukik a kísérlete, akkor az MSZP sem ragaszkodik majd hozzá. A döntés mindenesetre a szocialisták kezében van. Rajtuk múlik, hogy Gyurcsány mennyire mélyre rántja őket - és az országot.