Olli Rehn egy nappal azt követően fejtette ki a véleményét az Uutispaiva: Demari című helsinki napilapnak, hogy Szerbiában bejelentették: január 20-án rendezik meg a döntő fontosságúnak ígérkező elnökválasztás első fordulóját. Egyúttal azonban leszögezte azt is, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, arra megoldást kell találni.

Elemzők szerint Rehn, aki a nyugat-balkáni országok esetleges EU-csatlakozását is egyengeti, ezzel világosan értésre adta, hogy az európai szervezet a szerbiai voksolás után hoz csak döntést a Szerbiából kiválni akaró Koszovó ügyében. Egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy március 28-29-én az EU-tagállamok külügyminiszterei Szlovéniában tartanak tanácskozást.

Szerbiában jó ideje éles vita folyik arról, mikor rendezzék meg az elnökválasztást. Az időzítés biztosra vehető következménye, hogy a Szerbiától való elszakadásra törekvő Koszovó tartomány ügye fog állni az elnökválasztási kampány középpontjában. Ez pedig az ultranacionalista radikálisok jelöltjének, Tomislav Nikolicnak a malmára hajthatja a vizet, rontva a fő vetélytárs, a nyugatbarát Boris Tadic jelenlegi államfő győzelmi esélyét. A felmérések szerint a két jelölt támogatottsága jelenleg közel azonos.

Rehn a finn lapnak nyilatkozva nem indokolta meg a véleményét, de EU-diplomaták szerint a szervezet külügyminiszterei a héten megállapodtak abban, hogy a szerbiai elnökválasztás hivatalos bejelentése ismeretében óvakodnak az olyan lépésektől, amelyek felkorbácsolhatják a nacionalista érzelmeket a balkáni országban.

A többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány a függetlenség kivívására törekszik, de elszakadási törekvéseit a nyugati országokkal, köztük az Egyesült Államokkal egyeztetve akarja megvalósítani. Belgrád azonban hallani sem akar Koszovó kiválásáról, legfeljebb abba egyezik bele, hogy a tartomány széles körű autonómiát kapjon.