Az uniós intézmények között november végén született megállapodást érdemben már nem módosítva az EP 120,3 milliárd euróban határozta meg a kiadásokat, ez az összesített GDP 0,96 százaléka. A költségvetési megállapodás egyik nagy nyertese az uniós külpolitika (az EU mint globális partner című fejezet), amelyre - mások mellett magyar képviselők kezdeményezésére - a tavalyinál közel 11 százalékkal több pénz, összesen 8,1 milliárd euró jut. Az eredeti tervekhez képest a most megszavazott változatban nő a Galileo műholdas navigációs program (300 millió euró), a koszovói EU-misszió, valamint a lisszaboni stratégiával összefüggő programok büdzséje is.

Ez az első olyan közösségi költségvetés, amelyből a legnagyobb részt nem az agrártámogatások kapják, hanem a növekedés és a foglalkoztatás javítását célzó kiadások, bennük a felzárkóztatási támogatásokkal. A szorosan vett közös kül- és biztonságpolitikára 285 millió eurót jut, ez 125 milliós növekedést jelent tavalyhoz képest.

A plenáris vitában Surján László (KDNP) a Galileo Galileinek tulajdonított szavakkal azt mondta, "sok éves akadékoskodás után mégis mozog a Galileo-program". Azt kérdezte ugyanakkor, hogy a megegyezéshez "miért kellett a kényszer, miért nem lépett a Tanács már hamarabb". "Miért próbálja a Tanács évről-évre csökkenteni a kohéziós politika forrását - idén is több mint 100 millióval? Miért kellett egy évtizedre visszafogni az új tagállamok agrártámogatását, s versenyeztetni egymással a közös piacon különböző módon támogatott európai polgárokat?" - kérdezett Surján. "Ne tekintsük az unió költségvetését kidobott pénznek. Olyan eszközről van szó, amely révén az európai polgár értéket kap pénzéért cserébe" - mondta a magyar képviselő.