- A tavaly szeptemberben, illetve október 23-án történt rendőri atrocitások miatt indult kártérítési perekben ön képviselőként jár el néhány ügyben.

- Többféle ügycsoport van, ezek közül az egyik a szeptemberi, ebben az időszakban számtalan olyan előzetes letartóztatást rendeltek el a helyi bíróságok, köztük a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amelyet később a Fővárosi Bíróság megváltoztatott, majd hosszú nyomozás után ezekkel az emberekkel szemben megszüntették az eljárást. Tudok olyan ügyről, ahol hét ember ellen indult eljárás csoportosan felfegyverkezve, hivatalos személy ellen elkövetett erőszak gyanújával. Tizennyolc és huszonöt év közötti büntetlen előéletű fiatalokról van szó, ők tizennégy napot töltöttek fogva tartva, ebből tizenegyet előzetes letartóztatásban. És kilenc hónapon át tartó nyomozás után mind a hetükkel szemben megszüntette az ügyészség az eljárást. Közülük két tizenkilenc éves lány és egy fiú nevében indítottuk el a kártalanítási pert.

- Mekkora kártérítést lehet kérni?

- A bírói gyakorlatban - azokban az ügyekben, ha valaki előzetesben volt, akár több hónapon át is - kirívóan alacsony kártalanítási összeget ítélnek meg a korábbi gyanúsítottak javára. Nem tudom, ennek mi az oka. Ha ma egy politikust vagy média-, vagy közéleti személyiséget csúnyán megsértenek egy újságban, valótlan, sértő kijelentést írnak, vagy indokolatlanul lealacsonyító véleményt mondanak róla, akkor jó eséllyel perelhet akár egy-két millió forintért.

-Vagy akár hatmillióért is. Tudunk ilyenre példát.

- És ehhez képest, ha valakit több hónapon keresztül előzetes letartóztatásban tartanak, és a végén nem állapítják meg a büntetőjogi felelősségét, hanem megszüntetik az eljárást ellene, kártalanításért egy-két millió forintokat szoktak megítélni. A legnagyobb megítélt összeg, ha jól tudom, egy hatéves fogva tartás után, huszonötmillió forint volt. Ami nevetséges összeg ahhoz képest, amilyen lelki megrázkódtatást, életminőség-romlást okoztak az oktalanul elítéltnek.

- Ráadásul azoknak, akik tartós sérülést szenvedtek a lövöldözésben, például a könnygázgránátoktól, és helyreállíthatatlan egészségkárosodás érte őket, nincs az a pénz, amivel vissza lehetne adni az egészségüket. Akármekkora összeg lealacsonyító lehet a számukra.

- És az olyan ügyekben, ahol egészségkárosodás miatt élnek kártérítési igénnyel a sértettek, jóval nehezebb a bizonyítás. Nehéz azonosítani az elkövetőt.

- Jó, de hát ki az, aki kiveri a saját szemét! Nyilvánvaló, hogy a rendőrök követték el, hiszen náluk volt a fegyver.

- Bízom a magyar bíróságok bölcsességében, hiszen ha a parkolási ügyekben el lehet fogadni a parkolótársaságok egyoldalú feljegyzését, mint kétséget kizáró bizonyítékot, akkor talán azt is el fogják fogadni a bíróságok, hogy mitől és hogyan keletkeztek a gyakran visszafordíthatatlan, maradandó sérülések.

- Az ön által képviselt ügyekben körülbelül mekkora összeget kérnek?

- Három korábbi védencem nevében, most már felperesi pozícióban, körülbelül kéthetes fogva tartásért egyenként kétmillió forintot kérünk. Egy másik volt védencem, akit az október 23-i eseménnyel kapcsolatban háromnapos szabálysértési őrizetben tartottak, nem kártalanítást, hanem - eljárásjogi formaságok miatt - kártérítést követelünk a BRFK-tól, illetve a Rebisztől, összesen egymillió forintot. Ha a bírói gyakorlat áttörné ezeket a szégyenlős összeghatárokat, sokkal nagyobb igénnyel léphetnénk föl.

- Mekkora lenne az?

- Egy 18-19 éves, büntetlen előéletű, rendezett viszonyok között élő lány, akinek két hetet elvettek az életéből, kilenc hónapig nyomoztak ellene, és több hónapon át lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, életében nem volt még büntető eljárás alatt, és akit úgy vittek be az előzetes letartóztatását elrendelő tárgyalásra, hogy a rendőri intézkedés következtében véres gézturbán volt a fején, és akin koponya-CT-t kellett végezni, azt gondolom, hogy akár tízmilliót is kérhetne. Ez lehetne a reális összeg, amely némileg reparálni tudná a sérelmét. De mértéktartónak kell lenni a kártérítési követelésekkel, mert ha túlzott igénnyel lép fel a károsult, akkor a perköltség és az illeték miatt a végén többe kerülhet a leves, mint a hús.