fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Lefagyás
2007. december 20., 06:33
Érdekes, elgondolkodtató, egyben aggasztó a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábjának megállapítása, miszerint, ha az összes negatív tényezőtől megtisztulna a magyar gazdaság, akkor is mindössze háromszázalékos lenne a bővülés mértéke, a gazdasági kibocsátás.

Vagyis ha a kormány jól kormányozna, ha véget érnének a megszorítások, s ha nem lennének világgazdasági bizonytalanságok, akkor is megrekednénk egy felettébb alacsony szinten. Egy londoni bank pedig kifejezetten recessziót jósol.

A háromszázalékos gazdasági növekedés természetesen nem rossz adat - Németországban, Ausztriában vagy éppen Olaszországban. Ott, ahol megfelelőek a fundamentumok, s nem kísértett, illetve létezett a szocializmus - negyven éven át. A Lajtán túl mellesleg ez a bővülési tempó - a nem túl kedvező globális körülmények mellett - még tartható is.

Ami pedig kis hazánkat illeti: a Medgyessy-, majd az első és második Gyurcsány-kormány tékozlása odáig vezetett, hogy már a megszorító csomagok sem elegendők ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúly, illetve a gazdaság növekedési útra térjen. Sajnos a kiigazítás pusztán a régi struktúrákat konzerválta: befagyasztotta a magas elvonási szintet, maradtak, sőt emelkedtek az adók, és maradt az állam újraelosztó szerepe is. A nagy hiány tudniillik új adók születését, illetve a közterhek emelkedését hozza, s ez tovább rontja versenyképességünket. Miután a külföldi befektetők elkerülnek bennünket, az itteni cégek pedig képtelenek a beruházásra, munkahelyek sem teremtődnek.

A kör tényleg ördögi. Egy tízmilliós lélekszámú országból alig négymillióan adóznak és dolgoznak. A velünk méretre azonos Csehországban ötmillió embernek van munkája, vagyis egymilliónyival többen fizetnek be adót és járulékot az államkasszába.

A kérdés jogos: mi a megoldás? Úgy véljük, átfogó reformra van szükség. Nem csak a pénzügyi egyensúly megteremtése a fontos, vagyis a drasztikus hiánycsökkentés, hanem az adórendszer átalakítása, továbbá a beruházások állami menedzselése vagy éppen a versenyképesség javítása, hogy a humántőke szerepéről ne is szóljunk. Elsősorban azonban a hitelesség visszaszerzése volna a legfontosabb. Ha tetszik, ha nem, a magyar gazdaság pillanatnyilag - csupán - a kivitelből él, piacaink Nyugaton keresendők. Ha már ez, a kivitelre termelő szegmens sem "bevételképes", akkor tényleg vége a dalnak.

A gondot az jelenti, hogy a régi-új kormány trükkök százaival csapta be a Nyugatot, az Európai Uniót. Pontosabban a kormány megpróbálta kozmetikázással átverni legfontosabb partnereinket.

El akarta hitetni, hogy itt örökké tombol a kánikula. Holott régóta mínuszban van a hőmérő.

(Magyar Hírlap)