Az övezethez eddig az EU 13 régi tagországa, valamint Izland és Norvégia tartozott. A régi EU-országok közül Nagy-Britannia és Írország nem része a rendszernek. Szintén nem "schengeni ország" még hivatalosan Svájc sem, de ez már csak idő kérdése. Az eddigi 15-höz most kilenc új ország csatlakozik: a balti államok, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta. A 2004-ben EU-taggá vált tíz ország közül tehát egyelőre kimarad Ciprus.

Azt, hogy így most 24 országra bővülhessen a schengeni övezet, és kialakuljon a teljes bizalom az újak iránt, 2006-ban 58 helyszíni értékelő látogatás, idén pedig 15 újraértékelő helyszíni látogatás előzte meg. Áttekintették az újak adatvédelmi, rendőri együttműködési, külső határvédelmi, illetve vízumkezelési felkészültségét. Emellett kilencszer ellenőrizték a SIS adatbázis működőképességét.

Ez a hétvége már az ünneplésé. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Franco Frattini, a Bizottság igazságügyi alelnöke, Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős biztos, Kovács László vám- és adóügyi biztos mellett az unió soros elnökségét az év végén Szlovéniának átadó Portugália vezetői is sorra járják azokat a helyeket, amelyek hosszú évtizedek óta határátkelőként ivódtak be az emberek tudatába.

Hegyeshalom-Nickelsdorf, a német-lengyel-cseh határnál található Citau-Zitava, a szlovén-olasz Skofije-Rabuiese ezentúl nem jelent már többet, mint egy üdvözlő-búcsúzó táblát az út mentén, amikor az autós átgördül az egyik Schengen-országból a másikba. Az uniós vendégek északról dél felé haladva járják végig e helyeket. Kiinduló pontjuk történetesen nem autós határátkelő hely, hanem Tallinn kikötője lesz, ahová Helsinkiből hajón ma élő ember még soha nem érkezett úgy, hogy zordabb vagy lazább útiokmány-ellenőrzésen át ne kellett volna esnie.