Az Esztergom túlpartján született Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke családi példákon keresztül mesélte el a hallgatóságnak, hogy mit jelentett a szlovákiai magyarságnak az a 87 év, amely idő alatt határral voltak elválasztva Magyarországtól. Mint mondta, hosszú évtizedeken keresztül voltak olyan kérdések a magyarság kettészakításával kapcsolatban, amelyeket 2007. decemberéig nem lehetett feltenni Szlovákiában, de mostantól egy új korszak veszi kezdetét.
"Ünnep van, ünnepeljünk. Becsüljük meg azt, és éljünk vele. Mostantól kezdve azt nézzük meg, hogy tudjuk összébb varrni a lelkeket, az agyakat, a szíveket, az önkormányzatokat, a kis- és középvállalkozókat, a hidakat, az utakat, az infrastruktúrát, hogyan tudunk közös környezetvédelmi programokat megvalósítani. Nem vissza akarunk menni az időben, hanem új minőséget akarunk magunknak. Most megkaptuk ennek a lehetőségét, éljünk vele. Isten hozott Schengen, használjuk egészséggel! Mindannyiuknak Boldog Újesztendőt kívánok, és egy szabadabb létet" - mondta Csáky Pál az egybegyűlteknek.
Esztergom hajdanán Magyarország első városa volt, és egyúttal hűséges város is, mert soha nem felejtették el, hogy mivel tartozik a folyó túloldalán lévő magyaroknak - köszöntötte Orbán Viktor beszéde elején az esztergomiakat. Mint mondta, egy-egy történelmi esemény önmagától sohasem hozza meg a várt eredményt, hanem inkább új lehetőséget kínál arra, hogy sok munkával új korszak kezdődhessék.
"Ma valóban lezárunk egy korszakot, amely 87 évvel ezelőtt kezdődött. Azt a korszakot, amikor magyar embert a magyar embertől fizikai határok választottak el. Lezárjuk ezt a korszakot, és megnyitunk egy újat. Az elválasztottság és a megosztottság, a határokkal szétszabdaltság korszaka után most megnyitjuk az összenövés korszakát. Mert mostantól kezdve, amit látni fogunk - ha jól végezzük a munkánkat - az nem más, mint annak a régi politikai bölcsességnek a megvalósulása, hogy előbb-utóbb összenő az, ami összetartozik. Holnap reggeltől Magyarországot erősebb országnak, a magyar nemzetet erősebb nemzetnek érezhetjük, mint még ma este" - jelentette ki Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke rámutatott: 1989-ben a nyugati határon történtek a fontos dolgok a magyarok számára, de ma 2007-et írunk, és nem Hegyeshalomnál, hanem Esztergomban történnek a lényeges dolgok, ez az ünnep a legfontosabb ünnep, "ez az a hely, ahol a leginkább megérezhetjük, hogy mi is történik velünk holnap reggeltől, amikor az a mintegy 700 kilométer magyart magyartól elválasztó határ megszűnik".
Akik 1997-ben a Mária Valéria híd ötödszöri újjáépítésekor ott voltak, megérezhették azt, hogy bármilyen balsors és pusztító időszak köszönjön is a magyarokra, végül mindig az élet kerekedik felül - mutatott rá Orbán Viktor, aki Karátsony Sándor szavait idézte: "Híd vagyunk, három népóceán összekötő hídja: latinság, germánság, szlávság rajtunk, sőt, bennünk találkozik, de általunk, de általunk és velünk különül is el egymástól. Híd vagyunk mi magyarok, saját határunk között is."
Orbán Viktor ezen gondolatok kapcsán hangsúlyozta: a kor parancs az volt, az ma, és az a jövőben is, hogy mi, magyarok ne engedjük, hogy a saját magyar civilizációnk eltűnjön, felolvadjon vagy elpárologjon a nagy népóceánok bennünket körülfogó ölelésében. "Nemzeteket valószínűleg azért teremtett a Jóisten a világra, mert minden nemzet másképp tudja berendezni, megszervezni az életet. A magyarok életét csak a magyarok tudják élni, megalkotni, megformázni" - mondta Orbán Viktor, majd leszögezte: azt, hogy most egész Európa kinyílik, s eltűnnek a határok nem úgy kell megélni, hogy feloldódunk az új, nagy közösségben, hanem úgy, hogy kötelességünk megőrizni saját magyar életünk minőségét.
Mint mondta, hiába tűnnek el a fizikai határok Szlovákia és Magyarország között, ha lélekben nem vagyunk készek arra, hogy egyesüljünk azokkal, akik szintén mi vagyunk, csak odaát, a folyó túlsó határán. December 5-ikére emlékeztetve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy "akkor még nem bizonyultunk erősnek ahhoz, hogy összenövesszük azt, ami összetartozik". Nem elég eltávolítani a fizikai határokat, kultúrában, lélekben és emberségben is össze kell nőnie a korábban egymástól elválasztott magyar nemzetrészeknek - mutatott rá.
A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy keserédessé teszi az ünneplést az, hogy a schengeni határokkal a délvidéki és a kárpátaljai magyarság felé magasabbá válnak ezek a határok, ha kapcsolatba akarnak kerülni a magyarországi magyarokkal. "Bár a politikai osztály évek óta tudja, hogy meg kellene oldani ezt a problémát, amire a legkézenfekvőbb a kettős állampolgárság lenne ezeknek a határon túli magyaroknak, de mégsem volt elegendő erő, elszánás és bátorság a vezetőikben, hogy felkészülve a mai napra, megsegítsék a délvidéki és kárpátaljai magyarokat. Itt még bizony sok teendője lesz a magyar közélet szereplőinek" - szögezte le a Fidesz elnöke.
Beszéde végén Orbán Viktor azt mondta: a magyarság akkor lesz képes újra megteremteni az igazi magyar minőségű életet a Kárpát-medencében, ha ismét elkövetkezik Magyarországon a hídépítők korszaka, s ha visszaszerezzük a határon belüli, valamint a határon túli magyarok önbecsülését.
Cikk: | "Európába, de mindahányan" |