Az Unió a hét elején ismertette az új gyártású gépjárművekre vonatkozó terveit, melyek szerint 2012-től jelentős mértékű szén-dioxid kibocsátás-korlátozásra kell számítani. Ez európai viszonylatban elsősorban a nagy német autógyártókat érintené hátrányosan, így felháborodásuknak hangot adva a politikusok máris "Németország elleni összeesküvésről", "iparpolitikai támadásról", sőt "megsemmisítő hadjáratról" beszélnek.

Bár a német kormány elviekben egyetért vele, s általános célként hajlandó elfogadni az Unió által előirányzott 120 gr/km-es emisszió-korlátozást (jelenleg 165 km/gr a felső határ), a most közzétett javaslatot elfogadhatatlannak minősítette, és feltétlenül szeretné elérni, hogy más módon is lehetőség nyíljon a csökkentésre.

Ez érthető is, hiszen a jelenlegi tervezet alapján a kibocsátás megállapításánál az autógyártók által előállított járművek átlagos nagyságát veszik figyelembe - így pedig biztos, hogy a német BMW vagy a Daimler nagy és nehéz autóival nagyobb szennyezőnek minősül majd, s jóval magasabb összeget kell fizetnie, mint például a jellemzően kis autókat gyártó olasz Fiatnak.

Nem is kis summáról van szó: a németeknek több milliárd euró büntetést jelentene az új szabályozás elfogadása, ami súlyos mértékben károsítaná a német ipar versenyképességét, s akár több ezer ember állásába is kerülhetne.

"Nem környezetvédelemről, hanem érdekről van itt szó", a javaslat pedig "hadüzenet a német autóipar ellen" - fogalmazott Michael Glos, német gazdasági miniszter.

"Minden egyes gyártónak csökkentenie kell a kibocsátását, a nagyoknak [értelemszerűen] nagyobb mértékben" - kontrázott Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa.

Berlin azt az ötletet is felvetette, hogy az autógyártásban is vezessék be az emissziós kvótákat - ezek kereskedelmével ugyanis könnyűszerrel kijátszhatóvá válna a fent említett szigorú szabályozás.

Günter Verheugen, az EU ipari biztosa azonban teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes autógyártók pénzzel "megváltsák" környezetvédelmi kötelezettségeiket.

A tervezet valójában újabb lépés akart lenni az Unió klímavédelmi céljainak elérése felé, melyekről a márciusi, Angela Merkel vezetésével megtartott EU-csúcson döntött a közösség. A kancellárasszonyt több oldalról is támadják az eset kapcsán, legtöbbször azt vetve szemére, hogy alig egy héttel a Bali konferencia vége után máris átállt a szennyezők oldalára.