A természeti katasztrófák száma megközelítette az ezret - pontosan 950 volt - a német biztosító szerint, amely 1974 óta vezet rendszeresen statisztikát az ilyen szerencsétlenségekről. Ezek közül azonban egyik sem érte el az Egyesült Államokat és a Mexikói-öblöt 2005-ben sújtó orkánok vagy a 2004-es indiai-óceáni szökőár erejét. A természeti katasztrófák okozta költségek azonban emelkedtek a tanulmány szerint, amelyet egy héttel az első számú viszontbiztosító, a Swiss Re jelentése után tettek közzé.

A költségek elérték a 75 milliárd dollárt, ebből harmincmilliárd a biztosítási ágazatot terhelte. Egyértelmű növekedés figyelhető meg 2006-hoz viszonyítva, amikor ötvenmilliárd dollár volt a költség, s ebből 15 milliárdot viseltek a biztosítók. Igaz, a tavalyi év viszonylag kegyesnek számított a megelőző két év pusztító természeti
katasztrófái után.

A halálos áldozatok száma viszont idén csökkent: 15 ezer volt, 5000-rel kevesebb, mint tavaly. Ismét a feltörekvő szegény országok szenvedték el a legtöbb veszteséget, mindenekelőtt Ázsiában, ahol 11 ezer ember halt meg, és ahol Kínában, Indiában és Bangladesben árvíz pusztított.

A gazdag országokat sem kímélik a természeti csapások - figyelmeztetett Peter Höppe, a Munich Re természeti katasztrófákkal foglalkozó főosztályának vezetője, akit a jelentés idéz. "Ezeket az adatokat nem lehet természetesen csak a klímaváltozás számlájára írni, de ugyanolyan modell szerint következnek be, amilyennel évek óta számolunk: egyre nagyobb erejű viharok, hevesebb esőzések és nagyobb árvízveszély - így Németországban is".

A Kyrill nevű vihar, amely januárban pusztított Európa északi részében és a nyári nagy-britanniai árvizek a legköltségesebb természeti csapások közé tartoztak. A Kyrill tízmilliárd dolláros kárt okozott, amelyből 5,8 milliárdot álltak a biztosítók. A júliusi japán földrengés még ennél is többe került: 12,5 milliárd dollárba.

Mi következik ebből? A biztosítottaknak alaposabban a zsebükbe kell nyúlniuk - figyelmeztet a Munich Re. Még ha a biztosítótársaságok alkalmazkodnak is a klímaváltozás körülményeihez, "végeredményben az állampolgároknak kell kifizetniük (a növekvő költségeket) a drágább biztosítások és adókból finanszírozott infrastrukturális helyreállítások révén" - fejtette ki Torsten Jeworrek, a bajor konszern igazgatótanácsának tagja. A dolgok ugyanis nem mutatnak javuló tendenciát: "már érződnek a klímaváltozás hatásai, és a jövőben több szélsőséges éghajlati jelenséggel kell számolni" - tette hozzá Jeworrek. 2007 egyébként is az egyik legmelegebb évek közé tartozott.

Ezért is kell küzdeni az üvegházhatás ellen. A Balin decemberben elfogadott útiterv, amelynek alapján megkezdődnek a felmelegedés elleni intézkedésekről folyó tárgyalások, és amely a fejlődő ipari országokra is vonatkozik, "jó lépés, amelyet csak üdvözölni lehet" Höppe szerint.