Ugyan a régió formálisan még mindig Szerbia része, az már 1999 óta ENSZ igazgatás alatt áll. Az ENSZ a NATO-tól vette át a felügyeletet azt követően, hogy az a szerb haderők egy részét kivezetette onnan - mivel a terület albán lakosságát gyakran érték sérelmek.

A határozat, melyet 220 igennel 14 nem ellenében fogadtak el, elveti az ENSZ azon ötletét, hogy missziót küldjön Koszovóba, mielőtt annak státuszáról a viták lezárulnának. A NATO-val sem voltak elégedettek a képviselők: azt az albán etnikum - mely a helyi lakosság 90%-át jelenti - irányába tanúsított túlzott szimpátiával vádolják.

A határozat szövege szerint továbbá Szerbia átgondolja kapcsolatait mindazon nyugati országokkal, melyek Koszovó függetlenségének kikiáltása esetén elismernék azt önálló államként. Az Egyesült Államok és néhány európai ország már utalt ennek lehetőségére.

Kostunica szerb miniszterelnök szerint Amerika nyíltan támogatja a koszovár "elszakadási" törekvéseket, ezzel megakadályoz minden lehetséges kompromisszumkötést, ráadásul - mint vallja Kostunica - a nemzetközi rend ellenében cselekszik. Szerbia, ha az EU elismeri a független Koszovót, nem kíván annak tagja lenni.

Az ellenzék párt vezetője, a liberális Cedomir Jovanovic szerint - aki egyébként nem ellenzi Koszovó függetlenségének elnyerését - ezzel a határozattal Szerbia csak az esetleges uniós csatlakozásának tett keresztbe.