I. Preambulum

A Fidesz - Magyar Polgári Párt a magyar nemzet demokratikus hagyományait jelentő polgári értékrend örököse, képviselője és XXI. századi megújítója a magyar politikai közéletben.

Az elmúlt kétszáz esztendő társadalomfejlődése és történelmi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a polgári értékrend az egyetlen olyan életképes politikai értékrend, amely képes harmonikus kereteket nyújtani a modernitás és a tradíció képviseletében fellépő értékközösségeknek. Az egyetlen olyan, a mindenkori társadalomszerkezet egészséges mobilitását biztosítani képes értékrend, amely érvényesülése valamennyi időszakában hazánk kulturális, gazdasági, civilizációs fejlődését szolgálta. Az egyetlen értékrend, amelynek érvényesülése következtében politikai okokból hazánkban soha nem börtönöztek be, nem likvidáltak, nem kényszerítettek lágerekbe, nem fosztottak meg tulajdonuktól, jogaiktól, identitásuktól sem egyéneket, sem közösségeket. Az egyetlen, amely a felvilágosodástól napjainkig, a legnehezebb történelmi időszakokban is képes volt biztosítani a magyar nemzet, mint politikai közösség érdekeinek megfogalmazását és érvényesülését. Az egyetlen, amely alkalmasnak bizonyult arra is, hogy mindig az adott kor feltételeinek megfelelően teremtsen termékeny összhangot a hazai és nyugat-európai társadalomfejlődés kulturális, gazdasági és civilizációs modelljei között.

Ezt az értékrendet - bárhogy is törekedtek rá a XIX. század feudális és félfeudális hatalomgyakorlói, vagy a nemzeti szocialista és szocialista diktatúrák XX. századi létrehozói - erőnek erejével sem lehetett kiiktatni a magyar társadalomfejlődésből. Ezt bizonyítja a XIX. század reformországgyűléseinek időszaka, 1848 polgári forradalma, a Kiegyezés utáni évtizedek gazdasági prosperitása, a Tanácsköztársaság és Trianon traumáját túlélő Magyarország magára találása, miként ezt bizonyítja 1956 szabadságharca, és az 1990-es esztendő békés polgári átalakulása. A polgári értékrendet képviselő politikai közösségek erőfeszítéseinek köszönhetően hazánk minden történelmi megrázkódtatás ellenére is képes volt visszatérni az európai fejlődés fő sodorvonalába.

A polgári értékrend érvényesülése és hatékony érvényre juttatása a jövő versenyképes, XXI. századi Magyarországának legfontosabb társadalmi és politikai kérdése. A Fidesz vezette polgári koalíció kormánya ezért tekintette kiemelt feladatának a családok, a közösségek, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítését, a tisztességgel elvégzett munka, azaz a tudás, szorgalom és tehetség révén való felemelkedés lehetőségeinek kiszélesítését, az Európai Unió gazdasági növekedésének kétszeresét biztosító Magyar Modell megteremtését és a szabadság rendjének elmélyítését. A polgári kormány ezért tett meg mindent annak érdekében, hogy hazánk mihamarabb csatlakozva az európai polgári demokráciák közösségéhez, egyenrangú tagjává válhasson az Európai Uniónak. Miként ezért tekintette kitüntetett feladatának azt is, hogy Európa újraegyesítésének előmozdításával lehetővé tegye a magyar nemzet határok feletti újraegyesítését.

II. A polgári értékrend képviseletében

A Fidesz - Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja a polgári kormány időszakához képest 21 fővel bővült. A képviselőcsoport létszáma a Fidesz padsoraiban helyet foglaló, szövetséges szervezetek (Fidelitas, MKDSZ, Kisgazda Polgári Egyesület) képviselőivel együtt 164 fő, ami az összes parlamenti mandátum 42,5 százalékát jelenti.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja sorai között tudhatja dr. Varga Lászlót, az országgyűlés korelnökét. Dr. Szájer József és Harrach Péter alelnökökként, dr. Lázár János, dr. Vidoven Árpád és Vincze László pedig jegyzőkként segítik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját. A parlamenti bizottságok tekintetében a képviselőcsoport 9 elnöki és 27 alelnöki pozícióval rendelkezik a törvényhozásban (a Külügyi Bizottság elnöke Németh Zsolt, a Nemzetbizottsági Bizottság elnöke dr. Kövér László, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke dr. Turi-Kovács Béla, a Szociális és Családügyi Bizottság elnöke dr. Mátrai Márta, az Idegenforgalmi Bizottság elnöke Lasztovicza Jenő, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke Varga Mihály, a Számvevőszéki Bizottság elnöke Tállai András, az Informatikai és Távközlési Bizottság elnöke Rogán Antal, az Önkormányzati Bizottság elnöke dr. Bóka István).

A minden korábbinál nagyobb képviselőcsoport négy évnyi kormányzati munkát követően 2002. május 15-e, az Országgyűlés alakuló ülése óta ismét ellenzéki szerepben látja el parlamenti feladatait. A Pokorni Zoltán, majd Áder János vezette képviselőcsoport munkáját az Orbán-kabinet működése alatt megfogalmazott alapelvek, így a család, a tanulás, a munka, a rend és a nemzeti érdekek védelme határozták meg.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja minden olyan kérdésben, amely a polgárok érdekeit szolgálta, konstruktív ellenzéki magatartást tanúsított a szocialista kormánnyal szemben. Ezt a magatartást igazolják vissza azok a képviselői önálló indítványok - törvényjavaslatok és határozati javaslatok -, amelyek az embereket közvetlenül érintő gondokra kínáltak megoldást, oly módon, hogy egyúttal megőrizzék a polgári kormány által teremtett, de a jelenlegi kormányzat tevékenységével veszélybe sodort értékeket is.

Mindezek ellenére - vagy talán éppen ezért - a kormánypárti frakciók rendre megakadályozták, hogy az Országgyűlés érdemben foglalkozhasson indítványainkkal. Tették ezt annak ismeretében, hogy a kormány jogalkotási tervében megfogalmazott törvényalkotói munka - a minisztériumok késlekedése miatt - nem teljesül, így megfelelő idő állt volna rendelkezésre ezeknek a fontos javaslatoknak a parlamenti vitájára.

A 2002-2006-os parlamenti ciklus első évében a képviselőcsoport 50 indítványt nyújtott be, melyek közül a kormánytöbbség csupán hármat tartott alkalmasnak a parlamenti vitára, ennek ellenére érdemes külön is kiemelni néhányat:

1. T/3556 - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény módosításáról
A javaslatban fideszes polgármesterek azt indítványozták, hogy az Országgyűlés könnyítsen az önkormányzatok - bérkiadásra fordítandó - kiegészítő támogatáshoz jutásának feltételein. A javaslatot a Költségvetési és pénzügyi bizottság nem vette tárgysorozatba. Ezt követően a frakció kérte az Országgyűlés plenáris ülésének döntését, melynek eredménye szintén az elutasítás lett.

2. T/2378 - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény módosításáról
Dr. Bóka István és dr. Kovács Zoltán azt kezdeményezték, hogy az önkormányzati normatívák többségét 10 százalékkal emelje meg a Parlament. A javaslatot a Költségvetési és pénzügyi bizottság nem vette tárgysorozatba. Ezt követően a frakció kérte az Országgyűlés plenáris ülésének döntését, melynek eredménye szintén az elutasítás lett.

3. H/2717 - A magyar nyugdíjak reálértékének az EU-ban történő megőrzéséről
Dr. Mátrai Márta és Harrach Péter garanciákat szeretett volna egy országgyűlési határozatba beépíteni, mely kötelezi a kormányt nyugdíjak mindenkori reálértékének megőrzésére. A kijelölt bizottság a határozati javaslatot nem vette tárgysorozatba, az Országgyűlés a frakció kérése ellenére szintén elutasította a javaslat megtárgyalását.

4. H/2554 - Az iskolatej programról
Glattfelder Béla az Orbán-kormány által elindított iskolatej program újraindítására és egyben kiszélesítésére tett javaslatot. A kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasította.

5. H/2546 - Országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról, külföldi fegyveres erők Magyarország területén és légterében való áthaladásának megvizsgálására
A vizsgálóbizottság felállítása a tavaszi ülésszakon megtörténik.

6. T/947 - Közoktatási törvény módosítása
Révész Máriusz kezdeményezte, hogy a Medgyessy-kormány - választási ígéretét megtartva - biztosítson ingyen tankönyvet minden diáknak. A javaslat tárgysorozatba vételét a kormánytöbbség elutasította.
7. T/3725 - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
Szijjártó Péter, Selmeczi Gabriella és dr. Szakács Imre a doppingszerrel való visszaélés Btk-ban történő szabályozását kezdeményezték. Az indítványt az országgyűlés tárgysorozatba vette.
8. T/28 - médiatörvény módosítása
A polgári kormány több alkalommal kezdeményezte a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosítását, első sorban annak érdekében, hogy a kiskorúak védelme az EU-normáknak megfelelően kerüljön szabályozásra. Az akkor még ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ a kétharmados törvény módosításához annak ellenére nem adta támogatását, hogy a módosítás kizárólag a jogharmonizációt szolgálta, ezzel is elősegítve a csatlakozási tárgyalások médiafejezetének lezárását. A konstruktív ellenzéki magatartás jegyében - még a szocialista kormány hivatalba lépése előtt - Szalai Annamária, Szájer József és Várhegyi Attila nyújtották be újra a törvényjavaslatot, ami "most már" elnyerte az MSZP és SZDSZ támogatását, és 2002. évi XX. törvényként került kihirdetésre.

Mindezeken túl jelentős súlyú a szociális törvénycsomag 2002 őszi benyújtása, amely hat önálló törvényjavaslatot foglal magába, a társadalombiztosítási juttatások, a családtámogatás, az otthonteremtési támogatás növelését és a foglalkoztatási törvény módosítását is érintve.

A Kormány ellenőrzése kiemelkedő jogosítványa az Országgyűlésnek. A parlamenti ciklus említett időszakában a képviselőcsoport tagjai 1698 kérdést intéztek a szocialista kormány vezetőihez, valamint 194 szóbeli kérdés, 119 azonnali kérdés és 430 interpelláció elhangzását kezdeményezték az Országgyűlés elnökénél. A különböző társadalmi csoportok szakpolitikai érdekvédelme mellett a képviselők hangsúlyt fektettek arra is, hogy színvallásra késztessék a kormány tagjait, szembesítve őket választási ígéreteikkel, valamint a sorozatos korrupciós, illetve visszaélésgyanús szocialista ügyletekkel. A Fidesz képviselői által a parlamentben felvetett kérdések hatékony eszköznek bizonyultak a kormány propagandagépezete által kreált üres lózungok és a valóság között feszülő, illetve a szocialista szóhasználat és a tényleges kormányzati tettek közötti feloldhatatlan ellentmondások bemutatására.

A képviselőcsoport vezetője, illetve helyettesei a Házszabály biztosította valamennyi esetben éltek a napirend előtti felszólalás lehetőségével, melyek során kiemelt figyelmet kaptak a szocialista hatalomgyakorlás munkavállalókat, családokat, közösségeket, nemzeti érdekeinket, az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét hátrányosan érintő következményei, valamint a jogállami normákat sértő sorozatos megnyilvánulásai.

A képviselőcsoport az elmúlt egy évben is arra törekedett, hogy a párt választási programjában megfogalmazott célkitűzéseket, valamint az Orbán-kormány által érvényre juttatott társadalompolitikai elveket a szűkre szabott parlamenti ellenzéki eszközök ellenére minél hatékonyabban képviselje. A képviselői önálló indítványok tárgyalásának sorozatos kormánypárti elutasítása következtében gyakran nem maradt más lehetősége a frakciónak, mint módosító indítványok benyújtásával jobbítani, átírni, a polgárok érdekeit szolgáló társadalompolitikai szempontokhoz igazítani a szocialista kormány által beterjesztett törvényjavaslatokat. Ezen túlmenően a képviselőcsoport az országgyűlés őszi ülésszakán "Merre tart Magyarország?" címmel illetve az Európai Unióhoz történő csatlakozás tárgyában kezdeményezett vitanapot, míg a tavaszi ülésszakon a "Sodródó kormányzat, bizonytalan jövő" illetve "A magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme?" címmel került sor politikai vitanap megtartására a T. Házban.

III. Műhely, munka

A Fidesz - Magyar Polgári Párt képviselői az országgyűlési bizottságokban vállalt feladatok ellátása mellett a minőségi szakmai műhelymunka, valamint a szocialista kormány tevékenységének hatékony, ágazatstratégiai ellenőrzése és konstruktív kritikája érdekében szakpolitikai kabinetrendszert hoztak létre.

A Gazdasági Kabinet vezetője Varga Mihály. A Kabinet szakmapolitikai tevékenysége a polgári kormányzat idején megalkotott Magyar Modell gazdaságfilozófiájának továbbfejlesztésére és a szocialista kormány által követett gazdaságpolitikai gyakorlat kritikájára irányul.

Az elmúlt egy esztendő tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a polgári gazdaságfilozófiából következő aktív, partneri szerepvállalás helyett a szocialista kormány drasztikusan csökkentette az állam részvételét a gazdaságban. A fejlesztési célú pénzeszközök, támogatások jelentős mértékben csökkentek, mert úgy gondolták, hogy a piaci automatizmusok megoldják a magyar gazdaság minden baját. A szocialisták által választott út tévesnek bizonyult. A hosszú ideje recesszióval küszködő világgazdaságra nyitott magyar gazdaság esetében a helyes kormányzati magatartás az lett volna, ha az állam a rendelkezésre álló eszközök mozgósításával a növekedés - s ezen keresztül a foglalkoztatás - szintjének fenntartását, a versenyképesség növelését segíti elő. Más esetben ugyanis sokkal komolyabb visszaesés következik be, amelyet egy felzárkózóban lévő gazdaság, s ezen keresztül a társadalom csak komoly áldozatok árán képes elviselni.

A szocialista kormány nem tudott felmutatni olyan gazdaságpolitikát, amely elődjéhez hasonlóan ellensúlyozni lett volna képes a világgazdaságban zajló kedvezőtlen folyamatokat. Sőt ígéretével szemben élen járt a sikeres és eredményes programok - így a Széchenyi Terv - felszámolásában, amelyeket minőségében és mennyiségében hasonlóakkal nem tudott, vagy nem is akart felcserélni. Továbbá élen járt a gazdasági pozíciók gyors megszállásában, amelyeket a hozzá közel álló klientúra kapott bizományba. A felmerülő problémákat pedig a megoldás helyett másra igyekszik hárítani, így például az előző kormányra, vagy a Magyar Nemzeti Bankra.

A gazdaság szereplői sem látnak valódi, komoly forrásokat megmozgató gazdaságfejlesztési stratégiát, mi több: ma Magyarország az egyetlen csatlakozó ország, amely rosszabbul áll, mint az elmúlt esztendő elején.

A kormányváltás következtében a 2002-es költségvetési deficit 9,5%-ra nőtt, ami háromszorosa a költségvetési célkitűzésben szerepelő 3-3,2%-nak.

A 2003. évi költségvetési törvény fekete évet hozott az ország több mint 3200 önkormányzatának. A költségvetés súlyos hibája az is, hogy a hazánk uniós csatlakozása előtti utolsó évben nem segíti elő a magyar vállalkozások valamint a hazai gazdavilág megerősödését. A szocialisták megszüntették a Széchenyi Tervet, 25%-kal csökkentek a kis- és középvállalkozói támogatások, 40%-kal csökkent a turisztikai célelőirányzat, 25%-kal csökkent a gazdaságfejlesztési célelőirányzat, 60%-kal csökkent a vasúthálózat fejlesztésére fordítandó összeg, 50%-kal kevesebb forrás jut bérlakás-építési programra, 30%-kal kevesebb forrást szánnak útfenntartásra, közműfejlesztésre és autópálya-építésre.

A 2003-as költségvetésben drasztikus mértékű áfa-emelésre került sor. A raktározás, szállítás, zeneműkiadás, postai tevékenységek, K+F áfa-tételei jelentősen növekedtek. Az illetékek emelkedése is jelentős; mintegy 50-100%-ra tehető 2003-ban (ajándékozási, örökösödési és gépjármű-átírási illeték). Úgy tűnik, hogy a kormányt ismételten csak fiskális szempontok vezérlik a költségvetés tervezésekor és nem veszi figyelembe a társadalom tűrőképességét.

A kedvezőtlen gazdasági folyamatokat tovább erősíti az is, hogy a rendszerváltás óta először 2003-ban nettó működő tőkét vontak ki a magyar gazdaságból, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya január -február hónapban meghaladta a 670 millió eurót.

2003. februárban az áruforgalom egyenlegének kiadási többlete 2862 millió euró export és 3172 millió euró import egyenlegeként alakult ki. A kivitel 169 millió euróval, a behozatal 36 millió euróval alacsonyabb az előző év azonos havi adatánál. Az egyenleg februárban 112 millió euróval nagyobb hiányt mutat az előző havi, és 121 millió euróval a tavaly februári adatnál.

A korábbi konszenzusos magyar monetáris politika hitelét csaknem aláásták azok a szocialista kormányzati támadások, amelyek az erős forintot és a jegybank antiinflációs árfolyam-politikáját érték. Komoly figyelmeztető jel, hogy hazánkban az euró bevezetésének várható időpontja a szocialista kormány mindössze egyéves tevékenysége következtében máris 4-5 évvel tolódott ki.

A Medgyessy-kormány első évében a foglalkoztatási helyzet is jelentős mértékben romlott. A munkanélküliek száma a 2002 első negyedévében jellemző 236 200 főről 2003 első negyedévére hosszú idő óta először ismét átlépve a negyedmilliós lélektani határt 264 700 főre emelkedett. A munkanélküliség emelkedése nem egyszeri tényezőkre vezethető vissza, trendszerű folyamatnak lehetünk tanúi.

Sokasodnak az aggodalmak a privatizáció szocialista típusú újbóli indokolatlan felpörgetése miatt. A brit Euromoney pénzügyi folyóirat nagy terjedelemben foglalkozott a privatizáció újraindításával, a cikk megállapításai a szakértők véleménye alapján elsősorban az átláthatatlanságot kifogásolják. Sokan (köztük a külföldi tanácsadó cégek) azt kifogásolják, hogy csak a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégek jutnak megbízásokhoz.

Az 1990-es polgári átalakulás óta nem született annyi súlyos törvénysértés a Pénzügyminisztérium, az ÁPV Rt. és a Gazdasági Minisztérium működése során, mint a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta.

László Csaba a törvényi kötelezettség ellenére, az adatvédelmi biztos véleményének kikérése nélkül adta ki azt a rendeletét, mely szerint meghatározott limit felett minden kereskedő köteles számlát kiállítani akkor is, ha azt a vevő nem igényeli. Péterfalvi Attila a rendelkezés megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

A visszaélés- és korrupciógyanús ügyletek széles palettáján is igen érdekes színfoltot jelent, hogy a Malév 1 milliárdos tűzvédelmi-biztonsági közbeszerzési tenderét egy olyan cég nyerte meg, amely a tenderkiírás napjáig színész és modellügynökségként működött, miközben maga az ajánlat is több százmillió Ft-tal volt magasabb, mint a többi cégé.

Törvénytelenül rendelt el László Csaba adatmásolást az APEH-nál, illetve a többi, felügyelete alá tartozó intézményeknél. Az esetet eltitkolták az adatvédelmi biztos előtt. Később ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy mikor és ki hozta meg a döntést, és ki utasította az APEH elnökét. Azt állították, hogy az adatok nem hagyták el az APEH épületét, később azonban kiderült, hogy az ország számos pontján lévő megyei APEH hivatalokból szállították az adatokat Budapestre. László Csaba később megsemmisítette a másolatokat, de úgy nyilatkozott, hogy törvénymódosítást fog kezdeményezni hasonló eljárások érdekében. Jelenleg sem adott választ a másolás célját illetően.

A 2002-es országgyűlési választások után a PM által felügyelt APEH adatbázisát egy olyan, a szakmában ismeretlen cég auditálta, melynek az állambiztonsági átvilágítását nem rendelte el a kompetens hatóság. A Hunaudit székhelye egy budai magánlakás, családi vállalkozás, telephelye egy balatoni családi ház, ahol se cégtábla, se házszám nem volt található az ügy kirobbanásakor.

Látványos szakmai kudarc jellemzi a PM tőzsdepolitikáját is. A választások előtt László Csaba azt nyilatkozta, hogy 500-1000 ponttal emeli a tőzsde indexét, ami szocialista módra épp úgy elmaradt, mint ahogy megannyi más mellett üres ígéret maradt a bérből és fizetésből élők terhein könnyítő adócsökkentés is.

A Mezőgazdasági Kabinet vezetője Glattfelder Béla. A Kabinet a szocialista kormány klienselvű mezőgazdaság-politikájának szakmai bírálata mellett nagy súlyt fektet az ágazat társadalompolitikai összefüggésekbe helyezett gondjainak EU-konform megoldását célzó önálló javaslatok kidolgozására. Ezek közül külön is említést érdemel az iskolatej-programról szóló országgyűlési határozati javaslat benyújtása, mely felkéri a kormányt, hogy Magyarországon minden megyére kiterjedően induljon újra a polgári kormány idején sikeresen működtetett, az iskoláskorú gyermekek számára ingyenes tejet biztosító program. A magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése szempontjából nagy jelentőségű "Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról" szóló törvényjavaslat Kabinet általi kidolgozása és benyújtása. A javaslat törvényi garanciát adna az uniós közvetlen kifizetések 30%-os nemzeti kiegészítéséhez, valamint tartalmazza, hogy a kapott uniós támogatások és ezek nemzeti kiegészítése adómentes legyen. A törvényjavaslat magában foglalja azt is, hogy az uniós támogatások legteljesebb kihasználása érdekében a költségvetés biztosítsa az igénybevételhez szükséges társfinanszírozási forrást. De ugyanígy a földből élő magyar gazdálkodók érdekeit védi "a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról" elkészített és benyújtott törvényjavaslat is, amely visszaállítaná családi gazdálkodók és a helyben lakó gazdálkodók termőföld elővásárlási és elő-haszonbérleti jogát, megakadályozva a termőföld spekulációt. A Kabinet szakmai javaslatokat dolgozott ki az elmúlt 10 év sertéspiacon kialakult legsúlyosabb válságának mielőbbi, kormányzati beavatkozást igénylő megoldására: a piaci egyensúly helyreállítására, a túltermelési fölösleg felvásárlására és szociális alapú (pl. gyermekétkeztetés) kedvezményes hasznosítására.

A magyar mezőgazdaság jövője hazánk uniós csatlakozásának egyik legérzékenyebb és legkritikusabb területe. Az ágazat legfontosabb kérdéseit a szó szoros értelmében nemzeti ügynek kell tekinteni.

Szakmai hátterének folyamatos bővítése mellett a Kabinet folyamatos kapcsolatot tart a polgári kormány idején szerepet vállaló ágazati tisztségviselőkkel, termelési tapasztalattal rendelkező szakemberekkel, neves agrárkutatókkal, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével. A Kabinet működésében új fejezet nyílt a Gazdatagozat megalakulásával.

A Szociális és Családügyi Kabinet vezetője Harrach Péter. A Kabinet szakmapolitikai tevékenységével a családok védelmét, a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdéseket helyezte előtérbe, bírálatának középpontjában állt többek között a szocialista kormány drogliberalizációs politikája.
A parlamenti munka során a Kabinet nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a már nem aktív, de a jelen és a jövő sikereihez munkájukkal jelentősen hozzájáruló magyar nyugdíjasok is az uniós csatlakozás nyertesei legyenek. Ezért nyújtották be " A magyar nyugdíjak reálértékének az EU-ban történő megőrzéséről" szóló országgyűlési határozati javaslatot, mely a szocialisták ígéreteivel szemben konkrét határidőt jelölt meg, és céljának tekintette, hogy a nyugdíjas honfitársainkat az európai uniós csatlakozást követő években ne érje hátrány, hanem megbecsülés övezze, amelyre a hosszú évtizedeken keresztül végzett munkájukkal rászolgáltak.

A Kabinet a szociális törvény módosításához mintegy harminc módosító indítványt nyújtott be, melyekkel az egyházi intézmények autonómiájának a szocialista kormány által tervezett csorbítása ellen lépett fel.

A családon belüli erőszakról szóló törvény parlamenti vitájában a Kabinet az európai hagyományoknak megfelelően a család intézményének és értékeinek megőrzése érdekében az otthonon belüli erőszak fogalmának bevezetését indítványozta. A Btk. módosítása kapcsán a Szociális Kabinet - az Oktatási Kabinettel és civil szervezetekkel együttműködve - határozott és következetes álláspontot képviselt a könnyű drogok fogyasztásának legalizálásával szemben és a korábbi szigorú szabályozás megőrzése érdekében.

Az Egészségügyi Kabinet vezetője Selmeczi Gabriella. A Kabinet munkájának meghatározó eleme a kormány egészségpolitikájának bírálata, és a Fidesz alternatíváinak megjelenítése. Az egészségügy napjaink politikájának meghatározó területét öleli fel, hiszen az utolsó, még állami, nemzeti kézben lévő vagyonról van szó, és a minden állampolgárt érintő társadalombiztosítási rendszerről. A frakció munkájában kiemelt figyelmet élvez az átalakításra szoruló egészségügy. Ugyanis a terület maga nemcsak gazdaságilag hatalmas, hanem naponta tízmillió állampolgár érezheti hatását az egészségügyi ellátáson, az egészségügyi dolgozók munkáján, vagy éppen a gyógyszerellátáson keresztül.

A polgári kormány Népegészségügyi Programjának "újratárgyalását" kezdeményezte a szocialista kormány. A Kabinet álláspontja szerint, hasonlóan az egészségügy területén dolgozó szakmai és érdekvédelmi szervezetek álláspontjához, a program végrehajtásához a szocialista kormány a szükséges költségvetési forrásoknak csupán a töredékét biztosítja. A helyzet orvoslása érdekében a Kabinet által kidolgozott önálló indítvány hamarosan az Országgyűlés asztalára kerül.

Az Kabinet a szocialisták választási ígéreteit kérte számon: a gyógyszeráremelés, az ingyen-gyógyszerek, illetve a szocialista kórháztörvény tervezete kapcsán, valamint aggodalmának adott hangot a gyógyszerek patikákon kívüli árusítását szorgalmazó kormányzati tervek miatt.

A kórház-törvény tervezetével kapcsolatban a Kabinet véleménye: a törvény a betegek védelme helyett a vagyon és a profitszerzés eszközeire helyezi a hangsúlyt.

A Kabinet intenzív szakmai egyeztetést folytat többek között a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Professzorok Batthyány Körének orvos tagjaival. A Kabinet mellett "Egészségügyi Klub" tanácsadó testület segíti a szakmai munkát.

A Kabinet önálló javaslatot dolgozott ki a parlagfű elleni védekezésről; valamint Magyar Egészségügy: betegek vagy a profit védelme? címmel parlamenti vitanapot kezdeményezett.

A Jogi Kabinet vezetője dr. Répássy Róbert. A Parlament 2002. évi őszi ülésszaka óta a Jogi Kabinet 14 törvény esetében volt kijelölt témafelelős (például alkotmánymódosítás, "üvegzseb" törvény, bíróságok szervezetéről szóló törvény, ügyvédekről szóló törvény, miniszterek feladat- és hatásköréről szóló törvény). A megtárgyalt törvények közül kiemelkedő jelentőségű volt a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

A polgári kormány 1998 és 2002 között a szigorú büntetőpolitika mellett kötelezte el magát, ezért a Kabinet a liberális szemléletű, számos enyhítést tartalmazó büntetőjogi törvényjavaslathoz 32 módosító indítványt adott be. A szocialista parlamenti többség valamennyi javaslatot elvetette. A Kabinet felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény burkolt amnesztiát hirdet meg, mivel enyhítő rendelkezéseit a jelenleg büntetésüket töltő, többszörös visszaeső bűnöző elítéltekre is alkalmazni kell. A törvény hatályba lépése után, 2003. márciusában 671 elítéltet bocsátottak szabadlábra, és ez a folyamat minden hónapban folytatódni fog.

A Jogi Kabinethez tartozó képviselők összesen 27 esetben interpelláltak, illetve tettek fel kérdést és azonnali kérdést a kormány tagjaihoz (a frakción belüli munkamegosztásnak megfelelően általában az igazságügyi miniszterhez és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez). Dr. Répássy Róbert kabinetvezető 51 írásbeli kérdéséből 40-et a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez intézett; ezek nagy része gyanús közbeszerzési, korrupciós ügyekről szólt (Ron Werber 10 000 dollárt érő titkos tanulmánya, az állami ünnepségek megrendezésére kiírt nem nyilvános közbeszerzési eljárások, Kossuth téri jégpálya-építtetés szocialista vállalkozással, a Miniszterelnöki Hivatal hattyúházi irodabérlete, Braun Róbert helyettes államtitkár 33 milliós kormányzati megbízatása, EU-népszerűsítő kiadványok megjelentetése nyílt közbeszerzési eljárás mellőzésével, Medgyessy Péter tolmácsának törvénysértő közbeszerzési ügye). A Kabinet tizenhét tagja közül 2002. szeptembere óta nyolcan vállaltak témafelelősi szerepet a Parlamentben tárgyalt törvényekkel kapcsolatban, a kormány által benyújtott törvényjavaslatok mindegyikéhez készítettek módosító javaslatot.

A Kabinet tagjai a 2003-as költségvetési törvényhez benyújtották az igazságszolgáltatásban dolgozók béremelését rendező, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kidolgozott bérfejlesztési javaslatot, de ezt a szocialista kormány nem támogatta, a kormánypártok pedig a szavazás során elvetették.

A Környezetvédelmi Kabinet vezetője dr. Turi-Kovács Béla. A Kabinet szakmapolitikai munkáját döntően a szaktárca tevékenységének vizsgálata és kritikája jellemezte. Kiemelten foglalkozott többek között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint területi szerveinek átalakításának kérdéseivel, valamint az ehhez kapcsolt pártkötődéseken alapuló 64 millió Ft-os közbeszerzés nélküli átvilágítási megbízatás körülményeivel. A Kabinet napirenden tartotta a jogalkotási feladatok elmaradását, különös tekintettel hazánk Európai Uniós csatlakozással összefüggő környezetpolitikai kérdéseire. A sok ember életminőségét közvetlenül érintő környezetvédelmi problémák, mint a rákospalotai hulladékégető, ürömi gázmassza, a Veres pataki aranybánya ügye, Vásárhelyi terv, Mosoni Duna rehabilitációja soha nem került le napirendről. Számos más kérdés mellett a Kabinet különös hangsúlyt helyezett a Szigetközi és a Szatmár-Beregi Nemzeti Park megvalósításának szorgalmazására.

A Kabinet a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elv alkalmazása mentén folyamatosan bővíti kapcsolatait az országos és térségi zöldszervezetekkel. A Kabinet kezdeményezte a párt országos elnökségénél a környezetvédelmi ökomenikus zöld mozgalom létrehozását, a keresztény ifjúsági zöld mozgalom megteremtését. Az ezzel kapcsolatos politikai feladatok összehangolását Medgyesy Balázs látja el.

Az Önkormányzati Kabinet Szita Károly vezetésével alakult meg, jelenleg pedig Bóka István irányításával látja el feladatait. A Kabinet tagjai a szocialista kormány elhibázott önkormányzati politikai bírálata mellett nagy hangsúlyt fektetnek a rendészet és a területfejlesztés kormányzati politikai konstruktív kritikájára. A Kabinet csoportjai munkájukat szakmapolitikai műhelyekben végzik. 2003 az önkormányzatok első fekete éve miután a költségvetési törvény csődközelbe, gazdasági válságba sodorta többségüket. Az Önkormányzati Kabinet tagjai mintegy 200 módosító indítványt nyújtottak be a törvénytervezethez. A szocialisták választási ígéreteikkel, s vállalásaikkal szöges ellentétben az átlagos 50%-os közalkalmazotti béremelés jelentős részét 2003-ban nem finanszírozzák. A Kabinet módosító indítványait, amelyekkel az önkormányzati szférán lehetett volna segíteni, a szocialisták sorban leszavazták.

A Kabinet tagjai részt vesznek a választási törvény, a közigazgatási reform és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény módosítását előkészítő bizottságok munkájában, képviselve az önkormányzatok valós érdekeit.

Az Országos Területrendezési Terv volt a Területfejlesztési Munkacsoport képviselőit foglalkoztató legjelentősebb törvénytervezet. A Fidesz - Magyar Polgári Párt Országgyűlési frakciójának tagjai 170 módosító javaslatot nyújtottak be a törvényhez. A törvénytervezet sajátossága, hogy tételesen dönt egyéni választókerületi bontásban az útépítésekről, a logisztikai központok kialakításáról, s a körzetet érintő fontos infrastrukturális beruházásokról is.

Kiemelt feladat a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Területrendezési törvény végrehajtásának szakmai nyomon követése.

A Rendészeti Munkacsoport tagjai folyamatosan bírálták a szocialista kormányt a rendvédelmi dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében. A költségvetési törvényhez a munkacsoport tagjai mintegy negyven módosító indítványt nyújtottak be. A közszférában dolgozó hivatásos állományúak, közalkalmazottak és köztisztviselők szomorúan tapasztalhatták, hogy a szocialisták az illetményalapjukat példátlan módon a 2003-as költségvetésben egy fillérrel sem emelték. A megyei és fővárosi rendőrkapitányságok dologi kiadásait csökkentette a szocialista kormány. A munkacsoport tagjai interpellációikkal, azonnali kérdéseikkel, kérdéseikkel folyamatosan napirenden tartják a rendőröket, a kapitányságokat érintő szocialisták által bevezetett megszorító intézkedéseket.

Minden munkacsoport szakértők segítségével dolgozik. A szakértők olyan volt minisztériumi tisztségviselők, akik a polgári kormány alatt részt vettek az ágazati politikák irányításában, továbbá olyan szakemberek, akik hivatásuk gyakorlása mellett szívesen segítik a Fidesz Önkormányzati Kabinetjének munkáját.

Az Oktatási Kabinet vezetője Pokorni Zoltán. A Kabinet szakmai munkájában nagy súlyt helyez a köz- és a felsőoktatás fejlesztésének kontrollálására. A tartós fejlődés és a korszerűsítés megköveteli a tudás gazdasági szerepének növelését, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. Figyelemmel az új gazdasági kihívásokra, az Európai Uniós csatlakozásra, a versenyképességünk megőrzéséhez nem az olcsó munkaerővel, de a legkorszerűbb tudással rendelkezőkre, az ezt biztosító oktatásra és kutatás-fejlesztésre van szükség.

Mindezen célok megvalósítása érdekében, a képviselők szakterület szerinti feladatmegosztásban végzik szakmai munkájukat. A Kabinet munkatársai készítik el a módosító javaslatokat, tervezik meg a parlamenti szakmai megszólalásokat.

Az elmúlt egy év során az Oktatási Kabinet kiemelten foglalkozott az OM és a FMM közötti feladat- és hatásköri változásokból következő törvénymódosításokkal, a közoktatási törvény háromszori módosításával, a felsőoktatási és a szakképzési törvények módosításával. A Kabinet által benyújtott önálló indítványok száma 142. A parlamentben a képviselők 35 interpellációban hívták fel a figyelmet jelentős szakpolitikai kérdésekre, a kormányzat munkájával kapcsolatban. A Kabinet munkája eredményeképpen a diákhitel-törvény tervezet előkészítése eredményesen zajlik.

Az Oktatási Kabinet nagy hangsúlyt fektet a folyamatos szakmai együttműködésekre, széleskörű szakmai kapcsolatokra a közigazgatással, a felsőoktatással, a háttérintézményekkel és a civil szervezetekkel. A szakmai munka támogatását, társadalmi kapcsolatok további szélesítését szolgáló Oktatási Műhely mára már több mint tíz éves múltra tekint vissza, s amelynek tagságát a köz- és felsőoktatás területén dolgozó szakemberek, önkormányzati képviselők teszik ki.

Az Oktatási Kabinet munkájában fontos szerepet töltenek be a kiemelt, országos jelentőségű témákban, egyes időszakokban heti rendszerességgel tartott sajtótájékoztatók. Az elmúlt egy év fontosabb sajtótémái közül kiemelt figyelem övezte a szaktörvények és egyéb, a területet érintő törvények módosításai kapcsán elkészült átfogó értékeléseket, így: a tanév hossza, a tanulók terhelése, a tantervi szabályozás, a tankönyvek ingyenessége, az oktatásfinanszírozás, pedagógus-foglalkoztatás, érettségi, diákhitel, Sulinet, a felsőoktatási informatikai pályázatok, iskolabezárás ügyében történő megjelenést. Külön említést érdemel a drogfogyasztást érintő Btk.-módosítás kapcsán széles körben megvalósult aláírásgyűjtő akció.

A Kulturális Kabinet vezetője májustól-októberig Várhegyi Attila volt, októbertől Halász János vette át a Kabinet vezetését. Tagjai és munkatársai munkájukat két bizottságban, a Kulturális és Sajtó Bizottságban, illetve a Társadalmi Szervezetek Bizottságában végzik.

A Kulturális Kabinetre fontos szerep hárult a polgári kormány által létrehozott kulturális intézmények védelmében.

Sikerek és kudarcok egyaránt jellemezték ezt a küzdelmet. Sajnos az Operaház modernizálási folyamatát megakasztották, bezárták az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok kiállítást, a Károlyi Palota Kulturális Központot megszüntették, a Hamvas Intézetet beolvasztották a Petőfi Irodalmi Múzeumba minden tiltakozás ellenére.

A Terror Háza Múzeumot is megpróbálták ellehetetleníteni, de sikertelenül. A Nemzeti Színház körüli botrányok után, ma már alkotó munka folyik a nemzet első színházában.

A közszolgálati televíziót előbb gazdaságilag - a készülék üzemben tartási díj un. "eltörlésével" -, majd politikailag is - személycserék és baráti megbízások révén - a kormány alá gyűrték. A Kulturális Kabinet két önálló törvényjavaslatot nyújtott be. Kezdeményezte a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosítását, melynek elfogadását éveken át megakadályozta az ellenzék, de most sikerült elfogadtatni az Országgyűléssel. Ezzel a törvénnyel legalább a kiskorúak védelméről sikerült gondoskodni. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítását még egy ponton kezdeményezte a Kabinet: az üzemben tartási díj törvényes, az alkotmányos jogelvekkel összhangban álló eltörlését próbálta elérni, de a kormánypártok elutasították. Az előző négy évben az Országgyűlés által támogatott civil szervezetek is védelemre szorulnak, mert a kormány alá rendelték azokat a pénzeket is, melyeket eddig az Országgyűlés ítélt meg számukra.

Az Informatikai és Távközlési Kabinet vezetője Rogán Antal. A Kabinet feladata a kormányzati informatikai ágazat, - szervezeti szinten a MEH KITKH és az újonnan felálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium - működésének értékelése, az ezzel kapcsolatos szakmai és politikai kontroll ellátása.

A Kabinet működésének és kommunikációjának egyik fő iránya a központi közigazgatásban szükségtelen kettős hierarchia, a koalíciós osztozkodás eredményeként kialakuló megosztottság elleni fellépés volt.

A Kabinet vezetése értékelő és elemző munkával sikerrel tematizált számos kérdést, így önálló képviselői indítvány eredménye, hogy felgyorsult az Internet hatósági árának gyorsabb szabályozása. A tárcánál folyó szakmai munkára a Kabinet rálátása részletessé és alapossá vált. A Kabinet több mint tíz írásbeli kérdésben hívta fel a figyelmet a tárcánál folyó szabálytalan közbeszerzési eljárásokra és tárta fel a törvénytelen Kehi vizsgálatok hátterét.

A parlamenti munka során több ízben nyújtottak be interpellációt a minisztérium közigazgatási államtitkárának összeférhetetlenségi ügyében, melyek eredményeként az érintett személyt felmentették. Bizottsági és albizottsági meghallgatások keretében a Kabinet tagjai számos szakmai kérdésre irányították rá a közvélemény figyelmét, mint például a vezetékesről mobilra történő hívások magas díjai vagy a rövid szöveges üzenetek fogyasztóvédelmi kérdései.

Az Ifjúsági és Sportkabinet vezetését az elmúlt egy évben részben dr. Deutsch Tamás, részben Gyürk András látta el. A Kabinet szakmai munkáját döntően a gyermekek és az ifjúság élethelyzetének alakulásáról, valamint az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozat alapján elkészített jelentés vitájából adódó feladatok határozták meg.

A Kabineten belüli munkamegosztás szerint mindenki főként egy-egy kiemelt területtel foglalkozik. Így mind az ifjúsági, mind a sport-, mind a fogyatékos ügyek területén markánsan képviseli álláspontját.

A Kabinet az elmúlt évben egyik legnagyobb harcát a szocialista kormány drogpolitikai elképzeléseivel szemben vívta.

A Kabinet mellett létrejött egy szakértői testület, amelynek tagjai a kormányváltás előtti Ifjúsági és Sportminisztérium korábbi tisztviselői.
A Kabinet munkáját ezen kívül egy tanácsadó testület is segíti, amelynek tagjai reprezentatív, országos gyermek és ifjúsági szervezetek, közösségek vezetői, munkatársai.

A Külügyi Kabinet vezetője dr. Szájer József. Tagjai és munkatársai munkájukat két bizottságban, a Külügyi és az Európai Integrációs Bizottságban végzik. A Külügyi Kabinet tagjai felelősségteljes szerepet vállaltak az elmúlt év magyar belpolitikában is drámai erővel jelentkező nemzetközi konfliktusokkal kapcsolatos politika kialakításában. A Külügyi Kabinetre fontos szerep hárult akkor is, amikor az Egyesült Államok a terrorizmus elleni küzdelem jegyében csapatokat küldött Afganisztánba, és ehhez a hadművelethez a szocialista kormány felelőtlen felajánlásokat tett. A Fidesz kezdeményezésére végül a fegyveres részvétel helyett magyar orvos csoport kiküldéséről született döntés az országgyűlésben. Ehhez hasonló hírveréssel járt az a Kormány és az ellenzék közötti vita, amely hazánk légterének átengedéséről és idegen haderők, harci eszközök Törökország (mint NATO szövetségesünk) megsegítésének céljából magyar területeken való átszállításáról szólt. A légtérátengedés szabályozásának problémája évek óta fennáll. Az Alkotmány részletesen nem rendelkezik e kérdésről, s így minden hasonló esetben más-más szereposztásban ugyanazok a problémák jelentkeznek. Megnyugtató megoldás erre megfelelő politikai feltételek teljesülése esetén csak az Alkotmány módosítása adhat.

A Külügyi Kabinet munkája nélkülözhetetlennek bizonyult a státustörvény körül értelmetlenül gerjesztett vitában is. A kormányváltás előtt a Fidesz vezette polgári kormány előkészítette azt a módosító javaslatot, amelynek alapján a státustörvényen szükséges változtatásokat végre lehetett volna hajtani. A szocialista kormány azonban - részben a törvénnyel szembeni ellenérzései, részben nagyfokú szervilizmussal jellemezhető külpolitikája miatt - ezeken az indokolt kiigazításokon indokolhatatlanul kívánt túlterjeszkedni. A törvény módosításának diplomáciai kezelése során a szocialista kormány olyan zsákutcába kormányozta magát, amelyből nemcsak nehéz lesz kijutnia, de fennáll annak a veszélye is, hogy a státustörvény módosításakor a polgári kormány által elért eredmények elenyésznek.

A Kabinet különös figyelmet szentel szakértői hátterének magas színvonalú biztosítására. Ennek keretében kiemelten jó kapcsolatokat ápol az olyan szakmai műhelyekkel, mint a Batthyány Lajos Alapítvány, az Új Atlanti Kezdeményezés vagy a Budapest Analytica nevű elemző csoport.

A Biztonságpolitikai Kabinet vezetését az elmúlt egy évben Simicskó István látta el. Két munkacsoportot alakítottak ki a hatékonyabb munkavégzés érdekében, a nemzetbiztonságit és a honvédelmit. A Kabinet munkájában fontos szerepet töltött be a terrorizmus elleni küzdelem, melyben a hangsúlyt az okok feltárására és az összehangolt cselekvésre helyezte, miközben - kerülve a katonai fellépést -, szükség esetén Magyarország humanitárius szerepvállalását helyezte előtérbe. Ez az elv vezérelte az afganisztáni misszió alkalmával, amikor sikerült keresztülvinnie, hogy harcoló katonák helyett egészségügyi kontingens vegyen részt a békefenntartásban. Az iraki háború előkészületei során markáns politikai álláspontot képviselt a béke megőrzése érdekében.

Kiemelt kérdésként foglalkozott a NATO új stratégiai koncepciójával, amely a Magyar Honvédség szerepét és helyét is új megvilágításba helyezi a magyar biztonságpolitikában.

A Kabinet egyik legfontosabb szakmai feladata a szocialista kormány haderőreformmal kapcsolatos elképzeléseinek nyomon követése, nagyon következetes álláspontot képviselve. Eszerint a honvédelmi vezetésnek tartania kell magát a 95%-os többséggel elfogadott 61/2000. számú országgyűlési határozathoz. Mivel a jelenlegi kormány ezt várhatóan nem tartja be, a Kabinet tagjaira fontos szerep hárul az ország biztonságát lényegesen befolyásoló elképzelések helyes mederben tartásában. Ennek keretében a Kabinet a tervezett létszámcsökkentést sem támogatja mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre tartalékerő, valamint amíg a hátországvédelmi feladatok ellátásáról nem gondoskodik (Nemzetőrség megalakítása).

A Kabinet tagjai rendszeres előadói és résztvevői különböző biztonságpolitikai rendezvényeknek is (NATO-klub, Hadik András Biztonságpolitikai Klub, NATO vagy biztonságpolitikai konferenciák). A Kabinet mellett 15 fős szakértői bázis tevékenykedik, akik korábbi foglalkozásuk szerint lefedik mind a honvédelmi, mind a nemzetbiztonsági ágazat markáns szakterületeit.