A ciprusiak 74, a máltaiaknak pedig 65 százaléka tart attól, hogy áremelkedést hoz magával az euróra való átállás. Bod Péter Ákos közgazdász, a Jegybank volt elnöke szerint ezek alaptalan félelmek. Németország példáját említette, ahol az áttérés után a felfelé kerekítés olyan termékeket érintett, mint az újság, vagy a borravaló, amellyel minden nap találkozik az ember, de nem érintette az elektromos áram díját, a távhőt és a hűtőszekrényeket, ezért a lélektanilag mindenki azt gondolja, hogy az áttérés az euróra felgyorsította az inflációt, a valóság azonban nem ezt mutatja - mondja a közgazdász.

A közös európai fizetőeszközre, amelyet a régi uniós tagállamok 2002 óta használnak, legutóbb egyébként Szlovénia tért át 2007. január elsejétől. Az euró bevezetéséhez több fontos előfeltételt szabott az Európai Bizottság. Sem az infláció, sem pedig az államháztartási hiány mértéke nem haladhatja meg a három százalékot, és az államadóság nagysága sem lépheti át a GDP 60 százalékát. A következő új tag valószínűleg Szlovákia lesz az euró zónában- várhatóan 2009-ben.

Ismert: Magyarország a polgári kormány időszakában 2006-2007-es euró-csatlakozási dátumot irányzott előre, s ezt a hazai gazdaság akkori állapotának tükrében Brüsszel sem értékelte irreálisnak. Medgyessy Péter a 2002-es választást követően már 2008-ra helyezte a közös valuta bevezetését, Draskovics Tibor pénzügyminiszterként pedig 2004 májusában, közvetlenül hazánk uniós csatlakozása után már a 2010-es közös valutáról beszélt, s kijelentette, hogy addig is "szigorú és következetes gazdaságpolitikára van szükség". Azóta a mindössze 1 százalékos GDP-vel "büszkélkedő" szocialista-liberális kormány már a bizonytalan 2010-es évekre teszi a közös valuta bevezetését, sőt egy ízben még a 2014-es dátum is elhangzott.