|
|
|
|
Erősebb Európára van szükség
|
Minden Magyarország szempontjából fontos kérdés bekerült a lisszaboni szerződésbe - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője Csóti Györgynek az Echo Televízió Unió című műsorában. |
- Megköttetett a lisszaboni megállapodás, az elvetélt európai alkotmány előkészítésekor megfogalmazott magyar célkitűzések közül mi az, ami megvalósul?
- Lényegében minden olyan pont, amely az alkotmányos szerződésben benne volt, és nekünk fontos, bekerült az új szerződésbe. Volt egy drámai pillanat, amikor a kisebbségekre vonatkozó passzus, amelyért mindenki dolgozott, a német elnökség alatt kikerült a szövegből.
- És hogy sikerült visszahozni?
- Közös munka eredményeképpen. És benne vannak a szerződésben olyan fontos kérdések, mint például az egyházak és az állam, valamint az Európai Unió közötti együttműködés, a vallásszabadság kérdései, de az a hivatkozás, amely az EU, az európai építkezés keresztény gyökereire utal, továbbra sincs benne, hiszen nem sikerült az eredeti szövegbe se beletenni.
- Melyek most a legfontosabb hétköznapi kérdések, amelyekkel az unió szembenéz?
- Az Európai Unió most kicsit jobb passzban van ugyan, mint néhány évvel ezelőtt, de azt a célt, hogy néhány éven belül a világ legversenyképesebb gazdaságává váljon, nem tudta teljesíteni. Az elöregedés, a demográfiai probléma, a bevándorlásügy mind olyan kérdés, amellyel Európának szembe kell néznie.
- Nagyon nehéz lesz lépést tartani...
- Torz világrend van, mert az Európai Unió azáltal, hogy szociálisan gondoskodik, hogy befogadó, magasak a környezetvédelmi követelmények, drágábban tudja előállítani a termékeit, és kevésbé versenyképes a világban. Ezekre megoldást kell találni.
- Nyilván vannak erre eszközök.
- Igen, de az Európai Unió vezetése attól fél, hogy protekcionistának nyilvánítják. Kína, az Egyesült Államok soha nem ijedt meg az ilyen típusú vádaktól, mindenki más a saját érdekeit nézi, mi meg egy kicsit altruisták vagyunk. Az itteni piacon kell olyan szabályokat teremteni, amelyek ezeket az országokat rákényszerítik arra, hogy ne tegyék tönkre a környezetüket, ne zsákmányolják ki a saját polgáraikat. Erre vannak mechanizmusok. Jelen pillanatban az Európai Unió inkább a nyitott kapuk politikáját folytatja, de szerintem gyorsan rá fog jönni, hogy ez nem megy. Ugyanez vonatkozik a bevándorlás ügyére is.
- Beljebb kell húzni az ajtószárnyakat?
- Mi biztatjuk az embereket, akik ide akarnak jönni, ahelyett hogy világos feltételeket teremtenénk. Minden ország arra törekszik, hogy olyan munkaerő jöjjön a területére, amelyre szüksége van. Európa nem, és látjuk, hogy milyen társadalmi konfliktusokat okozott ez.
- Hogyan tud reagálni az Európai Unió a koszovói kihívásra?
- Koszovó óriási próbája annak, hogy az Európai Unióban van-e esélye a közös külpolitikának. Nem a jelentéktelen ügyekben, hanem a nagyon fontos stratégiai kérdésekben. És Koszovó, bár kis ország, mégis stratégiai jelentőségű kérdést vet fel Európa közepén. Sajnos nem arra mutatnak a tendenciák, hogy a közös külpolitikát sikerül végre megvalósítani.
- A Benes-dekrétumok megerősítésével szemben mit tehet az Európai Unió?
- Bírósághoz is lehet fordulni ezekben a kérdésekben, de ez elsősorban inkább politikai jelentőségű. Egyértelmű kérdésről van szó, mert a diszkrimináció, a kollektív bűnösség elfogadhatatlan. Egy modern, mai Európában ennek nincsen helye. Tehát ha az unió egységes szemmel nézi a világot, akkor azt kellene erre mondania, hogy nem elfogadható a 21. században, a szlovák parlament nem cselekedett helyesen. Tényleges eszközök azonban nem nagyon állnak rendelkezésre. Nem elég erős az unió. Erősebb Európára van szükség.
- Félnek is ezen változtatni.
- Félnek egymással szemben fellépni a kormányok, mert a következő körben lehet, hogy szükség van az ő szavazatukra. Erre mondtuk azt a román csatlakozáskor, hogy az erdélyi területi autonómiának a kérdését a csatlakozás előtt lehet felvetni, mert utána már nem lehet megkövetelni egyetlen tagországtól sem olyat, ami ellentétes a szuverenitásával.
- A jövőben is arra számíthatunk, hogy a Brüsszelben és Strasbourgban dolgozó huszonnégy magyar parlamenti képviselő alapvető nemzeti kérdésekben együtt tud működni?
- A fontos ügyekben természetesen tudunk együttműködni, de más mandátummal jöttünk Brüsszelbe. Én azoknak a céljait váltom valóra, akik a Fidesz listájára szavaztak, a szocialisták azokét, akik a szocialisták listájára. Vannak persze közös nemzeti ügyek, most kezdeményeztük, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség kapcsán kezdődjön egyeztetés. Magyarország tekintélye múlik ezen.
(Magyar Hírlap)
|
|
|
Jelenleg nincs információ
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
|
|