ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Erősebb Európára van szükség

Minden Magyarország szempontjából fontos kérdés bekerült a lisszaboni szerződésbe - mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője Csóti Györgynek az Echo Televízió Unió című műsorában.
Létrehozva: 2008. január 2., 13:41
nyomtat küld

- Megköttetett a lisszaboni megállapodás, az elvetélt európai alkotmány előkészítésekor megfogalmazott magyar célkitűzések közül mi az, ami megvalósul?

- Lényegében minden olyan pont, amely az alkotmányos szerződésben benne volt, és nekünk fontos, bekerült az új szerződésbe. Volt egy drámai pillanat, amikor a kisebbségekre vonatkozó passzus, amelyért mindenki dolgozott, a német elnökség alatt kikerült a szövegből.

- És hogy sikerült visszahozni?

- Közös munka eredményeképpen. És benne vannak a szerződésben olyan fontos kérdések, mint például az egyházak és az állam, valamint az Európai Unió közötti együttműködés, a vallásszabadság kérdései, de az a hivatkozás, amely az EU, az európai építkezés keresztény gyökereire utal, továbbra sincs benne, hiszen nem sikerült az eredeti szövegbe se beletenni.

- Melyek most a legfontosabb hétköznapi kérdések, amelyekkel az unió szembenéz?

- Az Európai Unió most kicsit jobb passzban van ugyan, mint néhány évvel ezelőtt, de azt a célt, hogy néhány éven belül a világ legversenyképesebb gazdaságává váljon, nem tudta teljesíteni. Az elöregedés, a demográfiai probléma, a bevándorlásügy mind olyan kérdés, amellyel Európának szembe kell néznie.

- Nagyon nehéz lesz lépést tartani...

- Torz világrend van, mert az Európai Unió azáltal, hogy szociálisan gondoskodik, hogy befogadó, magasak a környezetvédelmi követelmények, drágábban tudja előállítani a termékeit, és kevésbé versenyképes a világban. Ezekre megoldást kell találni.

- Nyilván vannak erre eszközök.

- Igen, de az Európai Unió vezetése attól fél, hogy protekcionistának nyilvánítják. Kína, az Egyesült Államok soha nem ijedt meg az ilyen típusú vádaktól, mindenki más a saját érdekeit nézi, mi meg egy kicsit altruisták vagyunk. Az itteni piacon kell olyan szabályokat teremteni, amelyek ezeket az országokat rákényszerítik arra, hogy ne tegyék tönkre a környezetüket, ne zsákmányolják ki a saját polgáraikat. Erre vannak mechanizmusok. Jelen pillanatban az Európai Unió inkább a nyitott kapuk politikáját folytatja, de szerintem gyorsan rá fog jönni, hogy ez nem megy. Ugyanez vonatkozik a bevándorlás ügyére is.

- Beljebb kell húzni az ajtószárnyakat?

- Mi biztatjuk az embereket, akik ide akarnak jönni, ahelyett hogy világos feltételeket teremtenénk. Minden ország arra törekszik, hogy olyan munkaerő jöjjön a területére, amelyre szüksége van. Európa nem, és látjuk, hogy milyen társadalmi konfliktusokat okozott ez.

- Hogyan tud reagálni az Európai Unió a koszovói kihívásra?

- Koszovó óriási próbája annak, hogy az Európai Unióban van-e esélye a közös külpolitikának. Nem a jelentéktelen ügyekben, hanem a nagyon fontos stratégiai kérdésekben. És Koszovó, bár kis ország, mégis stratégiai jelentőségű kérdést vet fel Európa közepén. Sajnos nem arra mutatnak a tendenciák, hogy a közös külpolitikát sikerül végre megvalósítani.

- A Benes-dekrétumok megerősítésével szemben mit tehet az Európai Unió?

- Bírósághoz is lehet fordulni ezekben a kérdésekben, de ez elsősorban inkább politikai jelentőségű. Egyértelmű kérdésről van szó, mert a diszkrimináció, a kollektív bűnösség elfogadhatatlan. Egy modern, mai Európában ennek nincsen helye. Tehát ha az unió egységes szemmel nézi a világot, akkor azt kellene erre mondania, hogy nem elfogadható a 21. században, a szlovák parlament nem cselekedett helyesen. Tényleges eszközök azonban nem nagyon állnak rendelkezésre. Nem elég erős az unió. Erősebb Európára van szükség.

- Félnek is ezen változtatni.

- Félnek egymással szemben fellépni a kormányok, mert a következő körben lehet, hogy szükség van az ő szavazatukra. Erre mondtuk azt a román csatlakozáskor, hogy az erdélyi területi autonómiának a kérdését a csatlakozás előtt lehet felvetni, mert utána már nem lehet megkövetelni egyetlen tagországtól sem olyat, ami ellentétes a szuverenitásával.

- A jövőben is arra számíthatunk, hogy a Brüsszelben és Strasbourgban dolgozó huszonnégy magyar parlamenti képviselő alapvető nemzeti kérdésekben együtt tud működni?

- A fontos ügyekben természetesen tudunk együttműködni, de más mandátummal jöttünk Brüsszelbe. Én azoknak a céljait váltom valóra, akik a Fidesz listájára szavaztak, a szocialisták azokét, akik a szocialisták listájára. Vannak persze közös nemzeti ügyek, most kezdeményeztük, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség kapcsán kezdődjön egyeztetés. Magyarország tekintélye múlik ezen.

(Magyar Hírlap)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések