Magyarország jövőre követi a nyugati "trendet". A szigornak már egy év után közvetlen egészségügyi hatása van.

Magyarországon jövőre tervezik a dohányzás teljes kitiltását bárokból, kocsmákból, nyilvános helyekről, de az újévtől Franciaországban és a korábbi három mellett újabb nyolc német tartományban már életbe léptették ezt a tilalmat. A párizsi kormány egészségügyi minisztere forradalomként értékelte a lépést, amely látványosan javíthat majd az egészségügyi helyzeten. És valóban: Skóciában, ahol alig egy éve tiltották be a nyilvános dohányzást, máris kimutatták a kedvező egészségügyi hatásokat. A glasgow-i egyetem kutatói szerint húsz százalékkal csökkent azoknak a nem dohányzóknak a száma, akiket szívroham miatt kórházba kellett szállítani a tilalom márciusi életbelépése után. Angliában négy százalékkal kevesebb embert vettek fel hasonló szívpanaszokkal a tilalom bevezetése után. Igaz, a számokra nyilván más tényezők is hatottak, mint például az időjárás.

Egy angol, amerikai és ausztrál kutatókból álló csoport hazánkra is kiszámolta, hány életévet veszítünk a dohányzással, illetve nyerhetünk annak elhagyásával. A fél évszázad statisztikáin alapuló kutatás szerint azok a dohányosok, akik viszonylag fiatalon, 35 és 69 éves koruk között haltak meg, ha nők, 16, ha férfiak, 21 évet veszítenek káros szenvedélyük miatt. A hetven évnél idősebbek átlagosan nyolc évvel élhettek vagy élhetnének tovább, ha soha nem veszik kezükbe a cigarettát. (Magyar kutatások mindezt korábban úgy fogalmazták meg, hogy azok, akik életük legtermékenyebb időszakában halnak meg dohányzás miatt,
a nem dohányzókhoz képest 20-25 évvel rövidebb életet élnek.)

A tiltás mindazonáltal elsősorban a nem dohányzókat védi: az angol egészségügyi hatóságok gyűjtései szerint a "passzív úton" beszívott dohányfüst több mint 4000 vegyületet tartalmaz, köztük szén-monoxidot és több mint ötven rákkeltő anyagot. A dolgozók 53%-a kénytelen elviselni a munkahelyén a dohányfüstöt. A fiatalok közel 80%-a érintett a passzív dohányzásban, sőt 25%-uk még ma is találkozik az iskolájában dohányfüsttel.

Egy korábbi, Magyarországon végzett felmérés szerint a megkérdezettek 65 százaléka állította, hogy passzív dohányzásnak van kitéve. Ők átlagosan 270 percet töltöttek naponta dohányfüstös levegőben, a legtöbben szórakozóhelyeken és baráti körben lélegzik be akaratlanul is a füstöt, de a válaszadók több mint fele a munkahelyén van kitéve a méreganyagoknak. Egy 2000-ben végzett vizsgálat szerint a budapesti óvodások 40%-a kénytelen beszívni mások dohányfüstjét - nyilván elsősorban otthon.

Nem mindenhol eredményes azonban a tiltás. Hongkongban például inkább rontott, mint javított a helyzeten a tilalom: 12 millió szállal több cigarettát füstölnek el azóta, hogy egy éve tilos a dohányzás minden nyilvános helyen.

Magyarországon csak a kijelölt helyeken szabad rágyújtani a közforgalmú intézményekben, a szolgáltatást igénybe vevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségekben, tömegközlekedési eszközön, zárt térben megtartott rendezvényen. A munkahelyen, a külön jogszabályban, valamint a munkáltató rendelkezései szerint meghatározott esetekben engedélyezett a cigarettázás. A nemdohányzók védelme érdekében gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről.

Nem jelölhető ki dohányzóhely egészségügyi alapellátást, illetőleg járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi szolgáltató ezen ellátásokat nyújtó részlegének, valamint gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben; közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben; gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek az igénybevevők számára nyitva álló közösségi helyiségeiben. Helyi közforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon. Sportlétesítménynek a sporttevékenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben sem lehet cigarettázni.