Éjjel-nappal dübörögnek a többtonnás gépek, száguldanak a hatalmas járművek. Mindennaposak a dugók, a gyalogátkelőhelyek sem biztonságosak. A kipufogók ontják magukból az egészségkárosító anyagokat, a környéken mély levegőt venni sem igazán érdemes. Jogos hát a közelben élők és a mindennap erre közlekedők igénye, hogy korlátozni kell a tehergépjárművek forgalmát. És ez az egész fővárosra érvényes.

A Fővárosi Közgyűlés december 28-án nyilvánosságra hozott rendelete forgalmi és környezetvédelmi érvekre hivatkozva korlátozza a tehergépjárművek mozgását Budapesten, illetve megemelt összegű behajtási díj megtérítését írja elő azoknak, akik mégsem tudják elkerülni a várost. Sok részlet és mindennapi tapasztalat támasztja alá a forgalomkorlátozó intézkedések szükségességét, amelyekkel a fuvarozó vállalatok és szervezeteik többsége is egyetért. Kifogásaik nem is ez ellen, hanem a rendelet bevezetésének módja ellen szólnak. Még nem használható az M0-s körgyűrű egybefüggő északi és keleti szektora, sem az ezekhez kapcsolódó dunai átkelők, tehát egyszerűen nincs mód arra, hogy a teherautók elkerüljék Budapestet. Őszre várható a régtől ígérgetett és régóta épülő M0-s körgyűrű hiányzó szakaszainak átadása. A fuvarozók szakmai szervezetei elutasítják a rendelet jelenlegi formáját és időpontját, mert a Fővárosi Közgyűlés úgy korlátozza a járművek mozgását, hogy közben nem állnak rendelkezésre más igénybe vehető útvonalak.

A behajtási díj összege 1991 óta nem változott. Most egyes esetekben a tízszerese a korábbinak. Kézenfekvő a kérdés, hogy ha tizenhét esztendeig nem módosították a díjszabást, miért nem lehetett még őszig várni ezzel. Hiszen ha őszre valóban mindent a tervek szerint sikerül átadni, akkor a fuvarozóknak módjukban áll majd eldönteni, hogy melyik útvonalat választják.

A rendelet jelenlegi formájában tehát csak egy újabb sarc, amelynek az árát nemcsak a szállítmányozók fogják megfizetni, hanem mi mindannyian, nincs olyan áremelés ugyanis, amely önmagában mindentől elkülöníthető lenne. Mert a rendszer összefüggéseiben működik: ha drágul az áram, drágul a kenyér is, és a gáz árának emelkedése is láncreakció-szerűen vonja maga után mindazoknak a termékeknek a drágulását, melyeknek az előállításához gázt használnak.

A fuvarozók is sarokba vannak szorítva: mivel nincsenek megfelelő elkerülő utak, kénytelenek behajtani a városba. Itt pedig olyan sarcot fizettetnek meg velük - egyfajta büntetésként -, amelyet kénytelenek lesznek beépíteni saját árképzésükbe.

Szépek és nemesek a környezetvédelmi és a forgalmi szempontok, de ezúttal is egy újabb sarcot igyekeznek elfedni velük. Közlekedni és levegőt venni pedig továbbra sem lehet majd a városban.