A schengeni övezet kiszélesítése utáni első hatósági összesítést a Kurier című független osztrák lap keddi számában ismertette kivonatosan, rámutatva: a hivatalos statisztika nem támasztja alá azokat a lakossági félelmeket, hogy a határellenőrzés megszűnése a bűnözés növekedéséhez vezethet.

Ellenkezőleg, a lap rendelkezésére álló adatok szerint az osztrák hatóságok 2007. december 21. és 2008. január 7. között 663 illegális határátlépőt vettek őrizetbe, szemben az egy évvel korábbi 924-gyel. Csökkent az embercsempészeten rajtakapott bűnözők száma is, méghozzá 29-ről 11-re.

A belső határellenőrzést lebontó övezet kiszélesítése óta ugyanakkor több mint kétmillió pótlólagos nyomozati és körözési adat került be a közös Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) az új csatlakozóknak köszönhetően, és azok alapján már meg is történtek az első letartóztatások. A Kurier tudomása szerint Ausztriában 17 keresett bűnözőt vettek őrizetbe december 21. óta a SIS-be betáplált körözések alapján, míg az új schengeni tagországokban 51 gyanúsítottat.

Az utóbbi hetekben több olyan helyszíni riport jelent meg az osztrák sajtóban, amelyek szerint a határ menti régiókban található településeken a "keleti bűnözőktől" való félelmükben az emberek rácsokat szereltek a házak ablakaira, riasztórendszereket vásároltak, vagy közös erőből biztonsági embereket fogadtak fel, akik az utcán járőrőznek. Egyes szabaddá vált határátkelőknél a Behajtani tilos! jelzőtáblát is kitették, hogy gépkocsival ne lehessen arra menni. Más tudósítások viszont éppen arról szóltak, hogy túlzásba viszik a "schengeni bővítést övező pszichológiai hatást", elvégre a kimutatások szerint nem ugrott meg tevőlegesen az eladott biztonsági berendezések, riasztórendszerek és védelmi fegyverek száma az érintett vidékeken.

Gondként jelenik meg azoknak a menedékkérőknek a kezelése, akik korábban már valamelyik új tagországban is folyamodtak menedékjogért. A Kurier idézte Günther Platter belügyminisztert, aki elmondta, hogy azoknak a személyeknek mintegy a fele, akik az utóbbi napokban menedékkérvényt nyújtottak be Ausztriában, bizonyíthatóan már jegyzékbe került valamelyik schengeni országban, ugyanis szerepel az ujjlenyomatuk az EURODAC-rendszerben. Közlés szerint például nagyon sok csecsen menekült, aki korábban Lengyelországban folyamodott menedékért, a schengeni nyitás után továbbment Ausztriába. Alfred Gusenbauer kancellár is világossá tette, hogy ezeket a személyeket az osztrák hatóságok vissza fogják toloncolni oda, ahonnan érkeztek.