Dimitrij Rupel erről Olli Rehnnel, az EU bővítési biztosával Ljubljana mellett folytatott megbeszélése után nyilatkozott.
Rehn ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia a megállapodás aláírása előtt tegyen eleget a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való teljes körű együttműködésre vonatkozó kötelezettségeinek.
Az említett megállapodást már parafálták, hivatalos aláírását azonban hátráltatja, hogy Belgrád az NT követelése ellenére sem vette őrizetbe és adta ki Hágának a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező ENSZ-törvényszék által népirtással vádolt Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokát.
A társulási megállapodás aláírásához a huszonhét EU-tagállam egyöntetű beleegyezésére van szükség. Rupel keddi nyilatkozatában elismerte, hogy néhány tagország kifogásolja az egyezmény közeljövőbeni aláírását.
Az EU-ban mindazonáltal növekvő nyomás tapasztalható a megállapodás érdekében, hogy ezzel a kulcsfontosságú lépéssel segítsék az újraválasztásáért induló, Európa-barát Boris Tadic szerb elnök esélyeit a január 20-i szerb elnökválasztáson.
Carla Del Ponte, aki a múlt hónap végéig az NT főügyésze volt, többször nyomatékosan eltanácsolta az EU-t a megállapodás aláírásától. Rupel azonban leszögezte: a végső szót az unió mondja ki abban, hogy mit tekint a törvényszékkel való teljes körű együttműködésnek. Rupel és Rehn hamarosan találkozik Del Ponte utódával, Serge Brammertz-cel, hogy megvitassák vele a kérdést.