Kormányszóvivői értelmezésben ez rossz hír az adófizetőknek, hiszen - mint korábban hallhattuk - jobban jártunk volna a 141 milliárdos komplexummal, mert a "zöldszemléletben" megálmodott épülettömböt olcsóbb fenntartani, mint a különálló sok, öreg hivatali épületet. Sokan mégis úgy gondolják: ez az év első jó híre - az adófizetőknek. A közpénzek magánzsebekbe juttatására ugyanis két alkalom kínálkozik: amikor az állam - vagyis annak döntéshozója - megrendel, illetve amikor értékesít valamit. A kormánynegyedprojekt nagy találmánya az volt (ezt az ötletet Szilvásy György korábbi kancelláriaminiszternek tulajdonítják), hogy egyesítette a két módszert. Nemcsak a lehetséges beruházóktól remélhettek a pártok pénzfelhajtói "önkéntes" hozzájárulást, de a jelenlegi minisztériumi épületeknek, az értékes belvárosi palotáknak a piacra dobásakor is tarthatták volna a markukat. Lehet, hogy csak fügefalevél volt a zöldgondolat, mellyel egyesek álcázni kívánták az ingatlanbizniszt? - tette fel a kérdést internetes blogjában egy építész.

De nem csak ez volt a baj a negyeddel. Lapunk tavaly augusztus vége óta követte figyelemmel a beruházás körüli bonyodalmakat. Elsőként mi írtuk meg, hogy rendezetlenek a MÁV-telkek tulajdoni viszonyai. Azt is lapunk tette közzé, hogy a NATO biztonsági előírásai nem engedik meg államfők, vezető diplomaták által látogatott létesítmények vasúti közlekedés közvetlen közelébe építését. Bár a kormányszóvivők cáfolták a terrorfenyegetettség tényét, kiderült, hogy sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a honvédelmi tárca nem kívánt beköltözni a kormánynegyedbe. Az is nálunk jelent meg először, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság hosszú listát közölt a kormányzati negyed építési engedélyéhez a Nyugati pályaudvar környékén szükségesnek tartott közlekedési fejlesztésekről. A fentieken kívül kiderült, komoly baj van a tervekkel is, a Janesch-féle csapat vázlatterveit a mai napig nem fogadta el a megbízó. És nem sikerült felszabadítani a jogszabályok által be nem építhetőnek nyilvánított telkeket sem az építkezés számára. Végül is a közlekedési kapcsolódó beruházásokon bukott el a projekt. A szükséges több tíz milliárdos fejlesztésekre ugyanis a kormány és a főváros egyesült erővel a magánberuházót akarta rászorítani. A WestEnd City Center meglévő és építés előtt álló beruházásaival birtokon belülinek tekinthető s ezért legesélyesebbnek tartott Demján-csoport akkor szállt ki a kormánynegyedprojektből, amikor az általa vállalt 8 milliárdos közcélú beruházáson felül további 12 milliárdnyit kívántak ráerőltetni.

Az igazság pillanata tehát elérkezett a Gyurcsány-kabinet számára, méghozzá egy jelképértékű, arculatformáló ügyben. Eredményeképpen egy témával kevesebb maradt, amelyben a kormány megteheti, hogy az ország közvéleménye ellenében, saját párttársainak rosszallása és az ellenzék tiltakozása mellett rendületlenül hirdet valamely programot, amelyről a vak is láthatja, hogy megvalósíthatatlan. Akad még ilyen ügy, úgymint egészségügyi reform, oktatási reform, nyugdíjreform. Elérkezik majd ezekben a témákban is az igazság pillanata. S akkor majd a negyed után bukik maga a kormány is.