Presztízskérdést csinált abból, hogy fenntartsa az ügy melletti eltökéltség látszatát: megy minden a legnagyobb rendben. Van azonban, amikor egyszerűen nincs tovább, így aztán Budai Bernadett kormányszóvivő tegnap délután bejelentette: a kormány szünetelteti a kormányzati negyed beruházást. Szerinte az ötlet nem vész el, csak átalakul: a tervezés folytatódik. Illetve úgy talán pontosabb, hogy a kormánykabinet döntése értelmében a projektet nem le-, csak megállítják.

Olyan megállásra hasonlít ez, mint amikor a vonaton valaki megrántja a vészféket. Véletlenszerű és esetleges. Amilyen az egész tervezési folyamat is volt. Sokszor keltette nemcsak az átgondolatlanság, hanem a mesterkéltség látszatát is: látványos terveket lehetett mutogatni, de rendre elsikkadt belőlük a megalapozottság.

A mostani bejelentés már sokadszor veti fel a kormányzati kommunikáció hitelességének kérdését is, hiszen napok óta azt hallottuk tévében, rádióban, olvashattuk a nyilatkozatokban és közleményekben, hogy minden a legnagyobb rendben van, s Daróczi Dávid szóvivő is azt bizonygatta, hogy a kormányfő csak áttekinti a folyamatban lévő ügyeket, s nem kell e mögött különösebb tartalmakat keresni.

A kormányzat mindeddig nem volt hajlandó beismerni, hogy jelenlegi viszonyok mellett, a megszorításokkal és kiigazításokkal a vállakon, a konvergenciaprogram által kergetve túl nagy falat ez most ennek az országnak. Budai Bernadett mégis hangsúlyozza, hogy a kabinet nem tett le e dicső tervéről, a kijelölt területen bizony új városközpont jön majd létre - egyszer. A kormányzati negyed projektiroda mindenesetre az év végéig tovább működik, elkészíti a beruházás terveit, majd elszámol. Főként az elszámolás jó dolog.

Már eddig is több milliárd forintot költöttek ugyanis erre a beruházásra, hogy aztán kiderüljön: kidobott pénz volt az egész, az év végéig pedig még hozzátesznek majd néhány milliócskát, hadd legyen még kerekebb a végeredmény.

Tegnap meghúzták végre a vészféket. Miközben a kormányszóvivő igyekezett sikertörténetnek beállítani a kényszerű döntést. Mert hát kudarc esetén is lehet sikerpropagandát folytatni, s diadalként ünnepelni a kényszerű lépéseket. De vajon elérkezik-e az a pillanat, amikor beismerik, hogy ezt is elrontották? Hogy vesztettek, s a bíró már rég lefújta a meccset? Mindenki elhagyta a stadiont, csak ők téblábolnak még tanácstalanul a pályán.

Most azt mondják, "csak" leállítják, és egyszer majd, talán, a kiszámíthatatlan, távoli jövőben újra előveszik és folytatják.

Lehetséges, hogy az országnak az lenne a legrosszabb.