- Továbbra is kitartanak amellett, hogy egy sikeres népszavazás akár előre hozott választásokat is eredményezhet?

- Természetesen. Én azt mondom, hogy önmagában a népszavazás az előre hozott választás képének felel meg, mégpedig azért, mert az emberek most megkapják a lehetőséget arra, amire 2006 tavaszán nem kapták meg, holott a törvény, az alkotmány meg a demokrácia szerint járt volna nekik. Járt volna nekik az a lehetőség, hogy ismerve mindenkinek a valós terveit, az ország állapotának a tudatában, a gazdaság valós helyzetének a tudatában véleményt mondjanak. Én ezt támogatom, én ezt, én erre szeretném, hogy menne az ország szekere, én meg azt szeretném, ha arra menne. De ilyen lehetőségük nem volt az embereknek, mert a kormány hazudott nekik, hazudott a saját terveit illetően, hazudott az ország állapotát illetően, és hazudott a gazdaság helyzetét illetően, s nemcsak a magyar embereknek, az Európai Uniónak, hanem magának a köztársasági elnöknek is. Most viszont majd, 2008 tavaszán megnyílik újra az értelmes vita lehetősége. Az emberek elmondhatják, hogy melyik utat látják helyesnek, szükségesnek Magyarország számára. Azt, amelyet a kormány kínál, vagy nem azt, amelyet a kormány kínál. Azt szeretnék, hogy ha olyan egészségügyi meg oktatási rendszer lenne, amelyet a kormány szeretne, vagy a kormány erőltet, vagy nem olyat szeretnének. És ez ebből a szempontból, azt gondolom, hogy kristálytiszta döntés lesz.

- Akkor is kulcskérdés, hogy hogyan dönt maga a szocialista párt, hogyan döntenek a frakció tagjai. Kezükben van a kulcs. Vagy legalábbis ebben a pillanatban nem nagyon látok más lehetőséget, és mintha önök sem mondanának mást. A Fidesz végig nagyon konzekvensen tartotta magát ahhoz, hogy a parlamenti demokrácia keretein belül kell eldőlnie ennek is. Ez pedig egyetlenegy lehetőséget mutat: a szocialista frakció, látván, hogy a párt társadalmi megítélése tragikus, hisz történelmi mélyponton van, ezért lépésre szánja el magát, és valahogy ráveszi a miniszterelnököt a lemondásra. Lát erre reális lehetőséget?

- Nehéz a szocialista képviselők fejével gondolkozni, az viszont tény, hogy például amikor az egészségbiztosítás privatizációja előtti időszakban lehetett hallani, hogy hány bátor képviselő van, és szembeszállnak Gyurcsány Ferenccel, mert látják, hogy rossz az országnak, amit csinálnak, hát ehhez képest egyetlenegy képviselő maradt a végére, aki határozott kinn maradással vette magának a bátorságot, hogy végül is nemet mondjon, pontosabban nem szavazott igennel. Még azok is, akik a legharcosabb ellenfelei voltak Gyurcsány Ferencnek, a végére bejöttek, és harsány igennel tették le a voksukat az egészségbiztosítás privatizációja mellett. Tehát nekem azért ebből a szempontból vannak kétségeim. Azt mondom, hogyha lezajlik a népszavazás, akkor onnantól kezdve a kulcs nem a szocialista frakció, hanem az emberek kezében van. És az emberek majd eldöntik, hogy hogyan tovább. Ha lesz egyértelmű népakarat, és azzal konzekvensen szembehelyezkedik a kormány, akkor az emberek kezében van a helyzet megoldásának a kulcsa.

- Mit várnak az előttünk álló esztendőtől? Szociális értelemben újabb válságokkal kell szembenézniük az embereknek?

- Szociális értelemben szerintem hatalmas nagy baj van. Aki január elseje után nyugdíjba megy, annak nyolc százalékkal lesz kisebb a nyugdíja, mint ha ezt korábban tette volna. Ez azt jelenti, hogy a konvergenciaprogram elvonásai után, amikor már a tizenharmadik havi nyugdíjat elvették, most újabb egyhavi nyugdíjat vesznek el az idősektől, tehát most már tizenegy havi nyugdíjból kell megélni. Közben nő az élelmiszerek ára, nő az alapvető szolgáltatások ára, a rezsiköltségek az egekbe szöknek, tehát a nyugdíjasokat sújtó inflációs hatások még durvábbak. Nem is tudom, hogy volt-e még olyan nehéz évük a nyugdíjasoknak, mint a mostani lesz. Ráadásul akik ezek után kényszerülnek arra, hogy munkát vállaljanak a megélhetésükért, azoknak még a nyugdíjukat is megadóztatják. Ez egy olyan dolog a kormány részéről, amely már az arcátlanság vagy az elfogadhatatlanság vagy az érthetetlenség kategóriájába tartozik. A családosoknál ugyanez a helyzet. Náluk minden kiadásnövekedés annyiszor jelentkezik, ahány tagú a család. És ezért kulcskérdés a népszavazás.

- Számításaik szerint mikor kezdődik a kampány?

- Ennek akkor lesz értelme, amikor a köztársasági elnök kiírja a népszavazást.

- Ehhez kell egy alkotmánybírósági döntés.

- Így van, az alkotmánybírósági döntésre várunk.

- Lassításra vagy gyorsításra számít?

- Az Alkotmánybíróság dönt, ami kor dönt, a köztársasági elnök akkor kerül abba a helyzetbe, hogy kiírhatja a népszavazás időpontját. Erre megvannak az alkotmányos rendelkezések. Tiszteletben tartjuk majd a döntést, és ahhoz képest kezdjük meg a kampányt. Most persze lehet vitatkozni, mi kampány, mi nem, mert nyilvánvalóan eddig is elmondtuk a véleményünket az országjárás keretében. Tarlós István, a kampány politikai irányítója járja az országot, a Fidesz politikusai járják az országot, tehát nyilvánvalóan nem zsákbamacska az álláspontunk, de a szigorúan vett kampány természetesen majd akkor kezdődik meg, amikor tudjuk, mikor lesz az esemény.